Ha csak a gödi gyár bezárásának kérdésében dőlne el a választás, annak nagyon csúnya vége lenne a Fidesz számára

„A kormánypárti szavazók nem lepődnének meg annyira, hogy ha egy minimális Tisza-győzelem lenne, viszont nagyon meglepődnének, ha az elsöprő lenne” – többek között ezt mondta Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója a Telex választási műsorában, amelynek Bódi Mátyással, a Választási Földrajz szakértőjével együtt volt a vendége.

A műsorban a szakértők elsőként a 21 Kutatóközpont friss felmérését elemezték, amely szerint a magyarok 86 százaléka hallott a gödi gyárban történt szennyezésekről, 49 százalékuk pedig felelősnek tartja a kormányt a gyárban történtekért. Róna szerint ennek ellenére azért nem állítható, hogy „az emberek erről beszélnek”. Az ugyanis, hogy össztársadalmi szinten hogyan csapódik le a téma, nagyban függ attól, milyen médiát fogyasztanak: a kormánypárti szavazóknak a negyedéhez egyáltalán nem jutott el a gödi szennyezés híre, és ha el is jutott, a béke és a háború kormány által hangsúlyozott tétjei erőteljesebben foglalkoztatják őket. Bódi Mátyás szerint ráadásul hiába jelent meg korábban düh a lakosságban az akkumulátorgyárakat üzemeltető településeken, a pártok ezt nem tudták becsatornázni.

A válaszadókat arról is megkérdezték, szerintük minek kellett volna történnie a gyárral, és Róna szerint a kutatásukban ez a legkritikusabb rész a kormánypártra nézve: a társadalom 62 százaléka mondta azt, hogy fel kellett volna függeszteni a gyárak működését, még a fideszes szavazók negyede is így nyilatkozott. „Ha csak ez alapján dőlne el a választás, annak nagyon csúnya vége lenne a Fidesz számára”, mondta Róna, és szerinte ezért is akarja elkerülni a Fidesz, hogy ez az ügy tematizálja a kampányt. Bódi szerint a pártnélküliek szintén inkább elutasítók a kérdésben, és inkább az ellenzéki szavazókéval cseng össze a véleményük, ami szintén nem jó jel a Fidesznek.

Valószínűleg kevesen hiszik el Omelcsenko mondatait

A műsorban ezután Hrihorij Omelcsenko volt ukrán parlamenti képviselő szerepére tértek ki, akinek megszólalására a Fidesz egy egész kampányt húzott fel: Orbán egy videóban mutatta meg, ahogyan a „fenyegetés” miatt sorra hívta fel a gyerekeit, majd az édesanyját. Hogy mennyire kell Omelcsenko megszólalását komolyan venni, arra Bódi Mátyás azt mondta, kicsit olyannak látta a karaktert, mintha Gálvölgyi János lépett volna elő Pintér Béla egyik darabjából:

„egy összeesküvés-elmélet hívő, antiszemita bácsi”.

Bódi szerint ha nincs Volodimir Zelenszkij valóban fenyegető jellegű megszólalása, Omelcsenko mondatainak sem lett volna semmi jelentősége.

De Róna szerint arra így sem alkalmas, mivel „valószínűleg nagyon kevesen hinnék el, amit a bácsi elmondott”, de figyelemelterelésre, a kormányra nézve ártalmas ügyek bagatellizálására viszont alkalmas lehet. Ha valós fenyegetettségről lenne szó, Orbán feltehetően nem kamerák előtt hívta volna fel aggódva a családját, érvelt Róna, de ennél a kampányeszköznél szerinte még biztosan fogunk durvábbakat látni. Bódi ezt azzal egészítette ki, hogy a magyar fegyveres erők főparancsnoka, Sulyok Tamás köztársasági elnök éppen az Egyesült Államokban „látogat népdalköröket”, és nem jött haza a „nemzetbiztonsági kockázat” miatt. Bódi szerint annyira uralja a Fidesz-kampány témáját az ukrán fenyegetőzés, hogy még a március 15-i Tisza-demonstrációt sem próbálták meg demobilizálni, pedig szerinte azon szinte biztosan történelmi méretű tömeg lesz.

Orbán országjárásának „őrült kockázatai”

Hogy miért döntött úgy az évek óta titokban és válogatott közönség előtt kampányoló Orbán Viktor, hogy ezúttal nyilvános országjárásba kezd, az Róna szerint nem kérdés: mert a saját tábor megszólítása már nem elég a győzelméhez. Ezért ment el két alkalommal is Rónai Egon műsorába, ami nem csak a fideszes szavazóknak szól. „De Rónai Egonhoz ment, és nem a Telexbe, vagyis mérsékelt kockázatot vállalt”, tette hozzá Róna, aki szerint valószínűleg az országjáráson is megoldják majd, hogy a bekiabálók zaját elnyomják.

Bódi is azt mondta, hogy a Lázár János-féle platóskocsira kiállás Orbánnak „őrült kockázat lenne”. Ahogyan a hangos kifütyülés is, bár már erre is volt példa korábban egy stadionátadáson. Abban mindkét szakértő egyetértett, hogy tartalmi újratervezés ennek ellenére sem várható a Fidesz-kampányban, továbbra is fókuszban marad Ukrajna és a háború, Róna szerint már csak azért is, mert „inkább a mozgósításban hisznek, mint a meggyőzésben”. És ebben szerinte bízhat is az ehhez kellő erőforrással rendelkező kormánypárt.

„Ha a Fidesz megnyeri a választást, az nem a DPK-k miatt, hanem annak ellenére fog történni”

– tette hozzá Bódi Mátyás.

A miniszterelnök-jelölti vitának is nőhetett szerintük az esélye, de leginkább „a nulláról nagyon kevésre”, mert Róna szerint ez százszor nagyobb kockázatvállalás lenne Orbán számára, mint az országjárás. Hiszen ha egy elbukott vita után kap ki, egyértelműbb lesz, hogy a vereség is az ő hibája volt. Bódi Mátyás szerint pedig Magyar Péter belemenős karaktere is szerepet játszhat abban, hogy a miniszterelnök nem vállalja a kockázatot, majd emlékeztetett a legendás 2002-es Orbán–Gyurcsány-vitára.

A két nagy párt március 15-i rendezvényei után ezúttal is biztosan számháborúzni fognak, de Bódi szerint a Tisza számára még fontosabb ez a nap, és arra számít, hogy soha nem látott tömeg lesz az ellenzéki meneten. És bár a kampány jelenlegi szakaszában a Fidesznél van a labda, március 15-én a Tiszának jó esélye lesz arra, hogy kirúgja a saját térfelére.