Karácsony Gergely: Ha az Államkincstár inkasszálja a főváros számláját, az áprilisi béreket sem fogjuk tudni kifizetni

Karácsony Gergely hétfőn levelet írt a Magyar Államkincstár vezetőjének, amelyben azt kérte, áprilisban ne inkasszálja újra – a korábbi, a bírósági ítélet szerint is törvénytelen gyakorlatot követve – a Fővárosi Önkormányzat folyószámláját. Erről a főpolgármester kedden, az Államkincstár budapesti székháza előtt tartott sajtótájékoztatón számolt be.

Budapest már 2023-ban perelt az éves szolidaritási hozzájárulás befizetési kötelezettsége miatt, a Fővárosi Törvényszék pedig 2025. januárban jogerős ítéletben mondta ki, hogy a kormány jogellenesen vont le 28,3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulást, illetve további 6 milliárd forint kamatot a főváros számlájáról. A döntés után a pénzt nem kapták vissza, mivel az Államkincstár felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A Kúria minden pontban a Fővárosi Önkormányzatnak adott igazat, és helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék ítéletét, további felülvizsgálatnak nincs helye.

Karácsony Gergely a keddi sajtótájékoztatón azt mondta, jelenleg a Fővárosi Önkormányzat folyószámláján mínusz hat és fél milliárd forint van.

„Ha megjelenik az Államkincstár, és kihasználva ezt a politikai átmeneti időszakot, törvénytelenül inkasszálja a város folyószámláját, akkor hiába küzdöttünk az elmúlt hat évben azért, hogy a város működőképességét megőrizzük, már az áprilisi béreket sem fogjuk tudni kifizetni.”

A főpolgármester szerint az Államkincstár vezetőjének van jogi lehetősége arra, hogy eltekintsen az inkasszótól, hatvan napra ugyanis felfüggesztheti ezeket a folyamatokat. „Éppen ezért ebben a levélben arra szólítottam fel az elnököt, hogy éljen ezzel a törvény adta lehetőséggel, és egyébként hamarosan úgyis új állás után kell néznie valószínűleg, ne tegye tönkre a budapesti közszolgáltatásokat” – mondta Karácsony.

Karácsony azt mondta, ha mégis inkasszálják a főváros számláját, az „óriási károkat” fog okozni, ráadásul a főpolgármester szerint „nagyon súlyos bűncselekménynek” és „hivatallal való visszaélésnek” is minősül. „Biztos lehet abban az elnök úr, hogy érvényt fogunk szerezni a budapestiek igazságának, ha mégis megtenné ezt a törvénytelen és mindenki számára káros lépést.”

Györfi Mihály, Szolnok polgármestere kedd reggel jelentette be, hogy a város az új kormány megalakulásáig nem fizeti be a szolidaritási adó második részletét. Györfi a Telexnek azt mondta, ha nem fizetik be a szolidaritási hozzájárulást, akkor azt három nap múlva inkasszálni fogják, de a döntés ellen majd szeretnének fellebbezni.

Karácsony Gergely azt mondta, szerinte a szolnoki polgármesterhez „hamarosan más polgármesterek is fognak csatlakozni”. „Nyilván mi sem fizetnénk, ha nem kotorásznának a folyószámlánkon, és nem emelnék le folyamatosan a pénzt a számlánkról. Törvénytelenül egyébként, hiszen a város már semmilyen állami támogatást nem kap. A elmúlt hónapokban például a Fővárosi Önkormányzat a 40 milliárd forintos állami normatívából, ami törvény szerint járna nekünk, egy fillért sem kapott meg” – mondta.

Györfi a Telexnek arról beszélt, Magyar Péter megígérte, hogy felülvizsgálják a szolidaritási adó mértékét. „Nem azt szeretnénk, hogy ne legyen, hanem hogy egységesen 15 százalék legyen”, mondta Györfi, valamint bizonyítékot akar arra, hogy a befolyt összeget az állam a térség fejlesztésére költi.

Karácsony Gergely azt mondta, reméli, hogy a következő kormány hamar meg tud alakulni. „Erre a kormányváltásra nagyon sokan szavaztak, minden magyar településen, Budapesten különösen sokan” – mondta.

„Azt remélem, hogy érvényt tudunk majd szerezni azoknak a választási ígéreteknek, amelyek az önkormányzati rendszer helyreállításáról szólnak, illetve a Tisza programjában szereplő, Budapest működését törvényileg szabályozó megállapodást meg tudjuk kötni, és végre azon tudunk közösen dolgozni, a mindenkori magyar kormány és a mindenkori főpolgármester, hogy mit tud adni még Budapest az országnak, hogyan tudjuk Budapestet és az ország többi települését együtt felemelni, és visszavinni Európába” – mondta.

A Telex kérdésére hozzátette, a Györfi által is említett javaslat a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) javaslata, amelyet elsőként Szita Károly, Kaposvár fideszes polgármestere fogalmazott meg, és amelyet a leköszönő kormánnyal folytatott tárgyalásokon is képviseltek, és az önkormányzati szövetségek is támogattak. A budapesti főpolgármester szerint „ez egy észszerű és racionális javaslat”. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ), amelynek Karácsony a társelnöke, szakmai javaslata azt is tartalmazza, hogy egy önkormányzat nem lehet nettó befizető, tehát nem fizethet be többet a költségvetésbe annál, mint amennyi állami támogatást kap.

„Nyilván rengeteg részletkérdés van, amit tisztázni kell, de ha ezt az idei évben el tudnánk fogadni, akár az idei befizetésekre, az nagyon sok önkormányzat számára egy óriási fellélegzés lenne az elmúlt évek megszorításai után” – mondta.

Karácsony szerint a kormány első intézkedései között kellene legyen ennek a helyzetnek a rendezése.

A szolidaritási hozzájárulás jogosságáról évek óta jogvita zajlik, az ügy az Alkotmánybíróságot is megjárta, de az AB nem nyilvánította alaptörvény-ellenesnek az elvonás intézményét. Budapest ennek ellenére folytatta a pereskedést a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás jogszerűsége miatt, amit nemrég egy kormányrendelettel próbált lezárni a kormány.

Karácsony Gergely arról is beszélt, új önkormányzati rendszerre van szükség, hogy „egy decentralizáltabb állami működést építsünk fel”. „Személyesen is sokat dolgoztam azért, hogy úgy érkezzünk meg a kormány megalakulásának időpontjára, hogy legyen egy átfogó önkormányzati koncepció” – mondta, szerinte minél előbb el kell kezdeni az új jogszabály előkészítését.

„Egy új önkormányzati rendszert kell felépíteni, ami egy nagyon-nagyon fontos garancia arra, hogy soha többet ne legyen olyan politikai erő, ami úgy érzi, hogy kisajátíthatja ezt az országot. Egy decentralizált államot nem lehet elfoglalni, éppen ezért szerintem hosszú távon minden polgárnak az az érdeke, hogy egy decentralizáltabb állami működés legyen” – mondta.