„Nagy alkalom a rendszerváltás az egyháznak, sok mindent áldoztunk már fel a politika oltárán”

„A világ megfordult pár nap alatt az egyházzal is most, de ez lassú változás lesz” – összegezte egy egyházi forrásunk, hogyan csapódott le a Tisza kétharmados győzelme a Magyar Katolikus Egyházban. Míg a közélet hangos, addig az egyházon belül inkább csend van, hallgatás és kivárás jellemzi most azt az egyházi vezetést, amely sok mindenre számított, de a Tisza kétharmados többségére biztosan nem, derült ki különböző egyházi tisztségeket betöltő forrásainkkal beszélgetve. Az egyház tagjainak egy része fellélegzett. Ők úgy érzik, a Fidesz nyomása alól kikerülve végre levegőhöz jut az egyház. Másik részük amiatt aggódik, hogyan lesz tovább, milyen lesz a kapcsolat az új kormánnyal azután, hogy az előzőhöz ennyire közel álltak.

Az elmúlt két évben nemcsak a Fidesznek vált kiélezettebbé a politikai helyzet, hanem az egyházakon is nagyobb lett a politikai nyomás. Hiába javasolta ennek ellenkezőjét a püspöki konferencia, katolikus papok sora aktívan is beszállt a kampányba. Digitális Polgári Kört alapítottak, felszólaltak Orbán Viktor gyűlésein, aláírtak a Fidesznek. Érződött, hogy a Fidesz benyújtotta a számlát azért a rengeteg támogatásért cserébe, amelynek részben pont ez, az egyház lekötelezése volt a célja.

A reformátusok helyzete különösen turbulens volt. Püspökük, Balog Zoltán személyesen is érintett volt a kegyelmi botrányban, ezzel az egyház is része lett a politikai vitáknak. Bár lényegében ez a botrány alapozta meg a Fidesz leváltását, Balog rossz diák módjára csak intést kapott érte. Erre válaszul erősödtek fel a változást, a politikától eltávolodást követelő hangok az egyház zárt közegében.

A 16 év berögződéseiben és a Fidesz felől érkező politikai nyomásban is változást hozhat a Tisza Párt választási győzelme.

Most csend van

„Feltűnően nincs hang, csak a csend van” – mondta egy egyházi forrásunk, aki szerint a katolikus egyházban most olyan a hangulat, mintha „benyomtak volna egy szünetgombot, még a fű sem nő”. Több forrásunk is említette, hogy a kampányidőszak végén még erősebben érződött a Fidesz nyomása. Volt, ahova arról is visszajelzés jött, hogy „melyik pap vagy diakónus lájkolta a Tiszát. Nem volt általános, de volt azért, aki kapott fenyegetést is, hogy mi lesz vele a választások után.” A katolikus egyház közben aktív szerepet vállalt a politikában. Ha kellett, asszisztált ahhoz, hogy a Fidesz újra átadjon korábban már átadott egyházi épületeket, mondta forrásunk.

Közben olyan elméletek keringtek katolikus körökben, hogy a Tiszát támogató fiatalokat megvezették, az egyház számára armageddon jön, Magyar Péter pedig maga a sátán. A választási eredmények után ezek a hangok javarészt elhallgattak.

Ez annyiban nem meglepő, hogy egy másik forrásunk szerint néhányan szűk körben azért pedzegették a Tisza győzelmét. Ők inkább a kivárásra játszottak, megpróbáltak távolabb maradni a politikától. „Vannak, akik azt gondolták, hogy a Tisza győzelmével megszakad a harc a normális világért, és jön a liberális fertő. De olyanok is vannak, akik most várnak, hogy vége lesz-e az autokratikus rendszernek kormány és állam között, elkezdődhet-e az új világ” – mondta.

Forrásunk szerint ahogy a társadalomban, úgy az egyházban is igaz, hogy sok a fiatal, nem került el ott sem mindenkit a rendszerváltás szele. „Látványosan nem szól semmit az egyházi vezetés, akik eddig tapsoltak, most csendben vannak, a belső fórumokon sincs semmi” – erősítette meg a kivárás érzését. Egy dologban nem volt csak csend a választások után: a magyar katolikus püspöki konferencia elnöke elítélte, hogy Trump beszólt a pápának.

„Ilyen, hogy Trumppal szembemegy a magyar egyház, ez egy hete nem történt volna meg. De hol volt ez a kiállás akkor, amikor Bayer lemarházta a pápát?”

Az pedig többek szerint is novum, hogy elindulhatott a katolikus egyház egy olyan úton, ahol értékválasztásában talán inkább a Vatikánhoz lesz közelebb, mint a magyar kormányhoz. „Talán meg mer végre olyan témákban is szólalni, mint a menekültek kérdése” – mondta egy másik forrásunk, aki szerint az egyház azért is óvatos, mert egyelőre nem sokat tud az új vezetésről. Az biztos, hogy sokak csak azt hallották hónapokig Magyar Péterről, amit a propaganda mondott nekik. „Ebben a helyzetben egyházmegyénként eltér, ki hogyan reagál. Van, ahol várnak, de olyan is, ahol most biztosan dübörögnek a darálógépek” – mondta.

Hova megy majd a pénz?

A református egyházban is nagy a csend. Itt a közép- és a felső vezetés a református források szerint jobban függött a politikától, mint a katolikusoknál, ez adhat okot aggodalomra. „Sok dologgal szembe kell most néznünk” – mondta egyik forrásunk. Szerinte az egyik ilyen Balog Zoltán szerepe az egyházban. Azt látja, hogy valami elindult, az egyház tisztújítását a választások utánra, idén őszre rakta, „ami után valószínűleg nem lesz püspök többet Balog Zoltán”.

„Egy olyan dolgot kell feldolgozni, amit a református egyház nagy része nem akart, ezt a választási eredményt” – mondta forrásunk, aki szerint nehéz és törékeny az állam és az egyház kapcsolata. Az egyház „több mint 200 milliárdos bevételnek kevesebb mint egy százaléka adomány, és csak az államra tudunk támaszkodni”, mondta forrásunk, aki szerint most mindenki azt várja, mekkora támogatásra nyitott a Tisza. Forrásunk szerint „nagy alkalom ez a megtisztulásra az egyháznak. Mások katasztrófának élik meg, de sok dolgot áldoztunk már be a politika oltárán.”

A reformátusoknál a katolikusokkal szemben nem éreztek nyomást a választások előtt, azt viszont látták, hogy míg a református egyház minden választáskor szavazásra buzdító körlevelet adott ki, idén ez elmaradt.

„Ahogy az államigazgatás kétségbe van esve, úgy ez a katolikus és a református egyházban is lejátszódik most” – mondták forrásaink, akik szerint a katolikus és a református egyház olyan szoros szimbiózisban élt a politikával és az állammal, hogy néhány püspök már a végítélet eljövetelét látta Orbán Viktor bukásában. A fő félelem ezekben a körökben az elszámoltatás és a későbbi finanszírozás kérdése. „Arccal, névvel álltak be fideszesek mellé az egyházi emberek, most pedig mindenki a kezét mossa” – mondták. Szerintük az evangélikus egyházra nem volt ez jellemző.

Van, aki úgy látja, hogy nem az egyháznak vagy a keresztényeknek lesz félnivalójuk, hanem azoknak, akik a rendszer felé fordultak. „Ha átnézik a gigaberuházások papírjait, mi lesz? Ha azt mondják Szegeden Kiss-Rigónak, hogy nem fizet az állam stadionokat püspököknek közpénzből?” – utalt arra egyik forrásunk, hogy 2019-ben állami pénzből húztak fel Szegeden egy stadiont, amit valamiért a Szeged-Csanádi Egyházmegye épített. Ilyen beruházás pedig az egyház tagjai szerint rengeteg van még. „Elkényelmesedett az egyházi szegmens, a legapróbb dolgokért is Soltészhoz mentek kilincselni: egy toronyért, egy táborért vagy egy harangért. 16 év sok idő,

a Fidesz pénzesője pedig félig-meddig tudatos volt, óhatatlanul magához láncolta az egyházat”

– fogalmazott forrásunk, aki szerint a legnagyobb kihívás a saját út, az önállóság megtanulása lesz.

Mindenkiben vannak kérdések, hogyan alakul majd az egyházak finanszírozása. Mi lesz az intézményekkel, az egyházi iskolákkal, az egyházra szabott rendeletekkel? „Azt nehezen hiszem, hogy egyházellenes hangulat alakulna ki az új kormányban, és nem értékelnék azt, ami az egyház pozitív szolgálata. Ha vannak vadhajtások, és ezáltal elsorvadnak, az pedig külön jó” – mondta egyik magas rangú katolikus forrásunk, aki szerint óriási kitettség volt az állam felé az elmúlt években. Akik a NER-től és a Fidesztől függtek, azoknak van okuk aggódni amiatt, hogy összedől a kártyavár. A bűnök elkövetésén túl az egyszerű politikai szerepvállalásért „viszont nem hiszem, hogy megtorlások jönnének. Hogy szégyenkeznie kell majd valakinek az egyházon belül, az előfordulhat.”

Újra kell tanulni az önállóságot

„Pokoli nehéz új világ jön. Volt olyan állami pénz, amit egy A4-es papírra vetve kellett csak úgy elszámolni. Más út lesz a transzparencia” – mondta forrásunk, aki szerint az egyházaknak hallgatnia kellett volna azokra az intelmekre, amelyek szerint ne akarjanak túl sokat, intézményből se vegyenek át túl sokat, mert egyszer minden borulni fog. „Jót fog tenni nekünk, ha a függőségi viszony megszűnik, és a transzparenciát elvárni keresztény dolog” – mondta. A reformátusok is azt gondolják, hogy „sokan megisszák még ennek a levét majd, a végtelen pénzköltés időszakának vége”.

Egy forrásunk szerint azért abban is bíznak, hogy a Tisza nem fog visszaélni az egyházak finanszírozásával. Nem azt gondolják majd, hogy „ha öntik a pénzt ők is az egyházra, akkor hirtelen tiszás lesz az egyház”. Egy másik szerint is az volt eddig a baj, hogy nincs megoldott egyházfinanszírozási struktúra, ettől válik sebezhetővé az egyház. „Aki fizet, az diktál, ez így működik” – mondta. Ha a Tisza ezen változtatni tud, az egyházak olyan szabadságot kaphatnak, amivel „már csak élni kell. De az egyházaknak nagy a fenéksúlya, itt minden változás sokkal lassabb, mint a társadalomban.”

Abban több katolikus forrásunk is bízik, hogy mostantól jobban nyithatnak a Vatikán felé, „nemcsak a konzervatív, jobboldali álláspontot lehet majd vinni, hanem lehet vitázni is szakkérdésekben. Ezeket a nézőpontokat eddig nem volt érdemes hangoztatni”. Egy magas rangú katolikus forrásunk szerint „nehéz időszak van előttünk, ha változás lesz, de nagy arconcsapás lenne, ha nem következne be”.

Akik üdvözlik a változást, azok azt remélik, hogy az egyház az önreflexió irányába indul. „Ezt is meg kell tanulni, de szükséges. Rubovszky Ritára sem így reagálna a magyar társadalom, ha nem tesz az egyházunk sokat azért, hogy a katolikus szó negatívum legyen” – mondta egy forrásunk, aki szerint az egyház nyitásra és felszabadulásra váró ágának jóleső üzenet volt, hogy Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója lehet a Tisza oktatási minisztere. „Rubovszky, Tarr Zoltán jelenléte, Magyar Péter piarista múltja azért azt üzeni, hogy itt nem a világvége jön felénk” – összegezte egy forrásunk.

Nem lerombolni, felszabadítani

A Tisza kormányának alakulására rálátó forrásunk szerint azt még nem tudni, hogy az új kormányzat részéről ki viszi majd az egyházi ügyeket. Azt örömmel fogadták, hogy a magyar egyházak közül a katolikus és az evangélikus is gratulált a Tiszának. A reformátusoknál is rákérdeztünk, hogy gratuláltak-e, de válaszukban erre nem tértek ki. Mindhárom egyház azt írta megkeresésünkre, hogy kiegyensúlyozott partneri kapcsolatra számítanak, készek együttműködni a Tisza-kormánnyal. A Tiszának is ez a célja, forrásunk szerint „a jövő a kiegyensúlyozott partneri kapcsolat”. Rubovszky Rita lehetséges kinevezésére az evangélikus és a katolikus egyház is pozitívan reagált, bár időközben Magyar Péter pénteki parlamenti sajtótájékoztatóján már azt mondta, hogy még nincs végleges döntés az oktatási miniszter személyéről, több jelölt is van a posztra.

A Tisza forrásunk szerint a hittanoktatáshoz, az egyházak és vallási szervezetek közfeladat ellátásban való részvételéhez kapcsolódó finanszírozásához, tehát meglévő megállapodásokhoz nem igazán tervez hozzányúlni. „A vagyonjuttatások és az ehhez kapcsolódó finanszírozások ebben a formában viszont nem fognak folytatódni, mert ez függőségi viszonyhoz, erős kiszolgáltatottsághoz vezetett” – mondta. A Tisza célja a Fidesz–KDNP által kialakított rendszerrel szemben az, hogy az ne függőségi viszony legyen, amiben valamit elvár az állam, hanem transzparens, ellenőrizhető támogatási rendszer legyen az egyház és az állam kapcsolatának alapja. „Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne többé támogatás az egyház felé. Csak azt, hogy ebben a formában ez megszűnik, ez igaz minden más területre is” – mondta. Az az egyházak megállapodáson felüli, eseti támogatása nem kizárt tehát a jövőben sem, de az nem politikai ellenszolgáltatásért cserébe működne, hanem ellenőrizhető módon.

Forrásunk szerint elhamarkodott lépés lenne mindent visszavágni vagy megszüntetni: „azok, akik visszavágásra, revansra számítanak az egyházak, vallási közösségek felé, csalódni fognak. Összhangban a programunkkal és általános hozzáállásunkkal, tárgyalni, beszélgetni, egyeztetni fogunk.” A kormányalakítás után erről azonnal tárgyalni is fognak az egyházakkal.

Nincs az első feladatok között, de biztosan átvizsgálják az egyházakat szerinte beskatulyázó, Fidesz által létrehozott törvényt is. Ennél viszont fontosabb, hogy meg fogják reformálni, ki hogyan vesz részt a közfeladatok ellátásában. A Fidesz–KDNP alatt az egyházak rengeteg intézményt kaptak, ami függőségi viszonyt alakított ki, hiszen ezek fenntartásához az állam segítségére volt szükségük. A Tisza célja egy olyan rendszer, amiben megteremthető az átláthatóság és egyenlőség, és az alapelv, hogy a közfeladatokat az állam feladata ellátni, ebben a feladatban pedig mások így részt vehetnek, így az egyház. De ez forrásunk szerint semmiképp sem jelenti a támogatások lenullázását. „A Tisza egyházbarát kormány lesz. A célunk nem a kivégzés, hanem a felszabadítás” – mondta.