Meghívta, de nem mondott el mindent: Netanjahu meghívásával Magyar Péter belefutott az egyik első külpolitikai bonyodalomba

Nem várt izgalmakat és fordulatokat hozott a megválasztott magyar kormány és az izraeli kormány közötti viszonyban a választások utáni másfél hét. A választás után három nappal, április 15-én Izrael magyarországi nagykövete és az izraeli külügyminisztérium még közleményben jelentette be, hogy Magyar Péter az október 23-i megemlékezésre számos más külföldi vezetőhöz hasonlóan Budapestre hívta a nemzetközi körözés alatt álló Benjámin Netanjahut, ő pedig elfogadta a meghívást, vagyis októberben ide tervez jönni.

Magyar Péter aztán öt nappal később, április 20-án közölte, hogy a meghívás ténye nem jelenti azt, hogy Budapestre érkezése esetén – ha továbbra is körözés alatt áll – nem tartóztatják majd le az izraeli miniszterelnököt.

Utóbbi bejelentésre aztán az izraeli diplomácia már egyáltalán nem reagált, közleményt nem adott ki, és azt sem árulták el, Magyar bejelentése után lemondják-e Netanjahu budapesti útjának tervezését. A témában részletes kérdéseket küldtünk több izraeli diplomáciai szervnek is, érdemben azonban egyik helyről sem válaszoltak, így nem tudni, hogy terveznek most az október 23-i megemlékezéssel.

De mi is volt ez a fordulat, mit mondott pontosan Magyar Péter, és mit jelent ez a Magyar-kormány külpolitikája tekintetében?

Sokakat felháborított, hogy Orbán Budapesten fogadta Netanjahut

Benjámin Netanjahu nemzetközi megítélése a gázai háború kitörése óta igencsak megtépázódott. A főleg európai, latin-amerikai és afrikai országokat tömörítő Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) 2024 októberében adott ki vele szemben elfogatóparancsot, amely szerint emberiesség elleni bűncselekményekkel, így szándékos éheztetés háborús eszközként való felhasználásával, a polgári lakosság elleni szándékos támadásnak minősülő háborús bűnökkel és gyilkossággal vádolják. Ilyen, ICC által elrendelt nemzetközi elfogatóparancs van érvényben Vlagyimir Putyinnal szemben is.

A Nemzetközi Büntetőbíróság szabályzata szerint a tagállamoknak kötelességük előállítani a területükre érkező, nemzetközi elfogatóparancs alapján körözött személyeket. Ezt a legtöbb tagállam tiszteletben is tartja, ennek megfelelően az elmúlt években se Netanjahut, se a szintén háborús bűnökkel vádolt Putyint nem hívták meg a területükre.

Néha vannak ugyan megingások, Friedrich Merz német kancellár például tavaly azt mondta: igyekszik majd „megtalálni a módját”, hogy az elfogatóparancs ellenére Németországba hívhassák Netanjahut, ez végül azóta sem valósult meg. Netanjahu az elmúlt években nemzetközi útjai során a letartóztatás veszélyére figyelve még repülőjével is kikerülte a nyugat-európai országokat.

A Nemzetközi Büntetőbíróság azonban nem tudja kikényszeríteni, hogy tagjai valóban betartsák a körözött személyek előállítására vonatkozó előírást. A leköszönő Orbán-kormány ezt kihasználva többször is jelezte, hogy nem is tervezik betartani az ICC vonatkozó szabályait, 2023-ban például kijelentették, hogy nem tartóztatnák le a körözés alatt álló Putyint, ha Magyarországra érkezne. Tavaly áprilisban aztán egy hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Benjámin Netanjahu, akit nem tartóztattak le. A kormány az izraeli miniszterelnök érkezése előtt bejelentette, hogy kezdeményezi Magyarország kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból, ezt a döntést pedig a parlament fideszes többsége nem sokkal később megerősítette.

Magyar Péter bűnözőkről kezdett el beszélni, amikor Netanjahuról kérdezték

Abban az időben felmerült a kérdés, hogy az akkor még csak erős kihívónak számító Tisza Párt mit képvisel majd ebben az ügyben. Bár Magyar Péter a kampány során végig ügyelt arra, hogy lehetőleg semmit ne mondjon a támogatóit és lehetséges támogatóit rendkívül megosztó gázai háború kérdéséről, legalább egy alkalommal megkérdezték erről.

Nem sokkal Netanjahu budapesti látogatása után, tavaly augusztusban egy kecskeméti fórumon egy fiatal sérelmezte, hogy az Orbán-kormány beengedte Magyarországra a nemzetközi körözés alatt álló és háborús bűnökkel gyanúsított Netanjahut, és a kormány nyíltan bejelentette, hogy nem fogják betartani a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését. Magyar Péter akkor a problémát felvető fiatalember kérdését sem várta meg, azt félbeszakítva azt mondta:

„Be fogja tartani a Tisza-kormány a nemzetközi bíróság döntését. És ne legyen kétsége, hogy miért zajlik ez, ez is egy üzlet, közös üzlet. Esetleg a képviselő asszony (előtte egy fideszes önkormányzati képviselő tett fel kérdést a közönség nemtetszését kiváltva – a szerk.) tud beszélni az izraeli kémszoftverekről, amiket a magyar kormány használ civilek, újságírók és politikusok megfigyelésére és megfélemlítésére. A Tisza-kormány alatt be fogjuk tartani a nemzetközi egyezményeket. Nem lesz olyan, hogy Lengyelországból ide menekül egy politikus, akit a saját hazájában költségvetési csalással és mással vádolnak, és utána politikai menedékjogot ad a kormány, mint ahogy Gruevszkinek és a többi bűnözőnek. Nem bűnözők lerakata lesz Magyarország, akár tetszik, akár nem a képviselő asszonynak és a társainak.”

Magyar itt tehát azzal vádolta az Orbán-kormányt, hogy üzleti érdekből engedi be az országba a körözés alatt álló Netanjahut, és erősen utalt arra, hogy a Tisza Párt hatalomra kerülése esetén nem fogja ezt megtenni. Magyar aztán a Netanjahura vonatkozó kérdésre választ adva áttért a saját országukban körözött lengyel politikusokra és az észak-macedón Gruevszkire, és rájuk vonatkozóan mondta azt, hogy „nem bűnözők lerakata lesz Magyarország”.

A választás után kezdődött az ellentmondásos kommunikáció

A választás megnyerése után, április 13-án tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján aztán a Deutsche Welle kérdezett rá Netanjahura és a Nemzetközi Büntetőbíróságra. Magyar úgy válaszolt, hogy ismeretei szerint elkezdődött és júniusban ér véget Magyarország kilépése a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és ezt a folyamatot nem tudják megállítani, majd hozzátette: „viszont mi ezt vissza fogjuk fordítani. Nem visszafordítani, hanem újra fogjuk kezdeményezni Magyarország felvételét a nemzetközi büntetőbírósági együttműködésbe. Szerintem ez az egész nemzetközi közösség és Magyarország érdeke is, hogy ahogy eddig is ott voltunk, továbbra is ott legyünk.”

Magyar ezután a szoros izraeli–magyar kapcsolatokról beszélt, majd azt mondta, hogy „azt nem tudom garantálni – persze, meg kell vizsgálni minden ügyet és minden döntést –, hogy Magyarország továbbra is blokkolni fogja az Uniónak a döntéseit Izrael kapcsán. De mondom, itt nem akarok előreszaladni. Meg fogjuk nézni, hogy mikor milyen döntést hoz az Unió, és mi az érdek, és mi az igazság.” Magyar itt arra utalt, hogy az Orbán-kormány alatt előfordult, hogy Magyarország blokkolta, illetve blokkolni akarta az izraeli telepesek elleni EU-s szankciókról szóló javaslatot. Magyarnak a sajtótájékoztatón elmondott tájékoztatása szerint tehát miután nyáron lezárul Magyarország kilépése a Nemzetközi Büntetőbíróságból, újra jelentkezni fogunk a szervezetbe.

Két nappal később, április 15-én aztán Izrael budapesti nagykövetsége közölte, hogy aznap „meleg hangvételű” bemutatkozó beszélgetés zajlott Magyar Péter megválasztott miniszterelnök és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök között. Közlésük szerint Magyar meghívta Netanjahut az 1956-os forradalom 70. évfordulóján tartott állami ünnepségre, amelyet októberben Budapesten tartanak majd, az izraeli miniszterelnök pedig elfogadta a meghívást. A meghívás olyan szempontból logikus, hogy az 1956-os forradalom alatt és után az országot elhagyó több százezer menekült közül később több ezren Izraelben telepedtek le. Netanjahu tehát számos ‘56-os menekült, illetve rengeteg ‘56-os menekült leszármazottjának miniszterelnöke.

Az erről szóló hír megjelenése után voltak, akik arról kezdtek beszélni, hogy Magyar megszegte korábbi ígéretét, többen – a Szikra Mozgalom, illetve Tordai Bence parlamenti képviselő – pedig tiltakozásukat fejezték ki. A nemzetközi sajtóban felmerült az a verzió is, hogy Magyar valójában nem hívta meg Netanjahut, ezt csak ő találta ki, remélve, hogy Magyar később nem hátrál ki egy ilyen gesztusból.

Meghívta, de nem ígérte meg, hogy nem tartóztatják le

A meghívással kapcsolatos kérdéseket végül az április 20-án, hétfőn tartott sajtótájékoztatóján tudtuk feltenni Magyar Péternek. Ezen megerősítette, hogy minden állami vezetőt, akivel beszélt, meghívott az október 23-i megemlékezésre, így Netanjahut is.

Magyar ezenkívül pontosította korábbi kijelentését, miszerint Magyarország az ő vezetésével újra csatlakozni akar az ICC-hez. Elmondása szerint kollégái megvizsgálták ezt a kérdést, és arra jutottak, hogy még le lehet állítani a kilépés folyamatát, ők pedig ezt tervezik tenni, vagyis Magyarország továbbra is a szervezet tagja lesz.

A Tisza elnöke hozzátette: „én azt gondolom, hogy nem árultam semmiben zsákbamacskát, ha valaki tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, és olyan ember lép hazánk területére, aki körözés alatt áll, akkor őt őrizetbe kell venni”. Mikor kollégánk rákérdezett, hogy ezt mondta-e a telefonba, Magyar azt mondta: „nem kell nekem mindent elmondani telefonon, feltételezem minden állam- és kormányfőről, hogy tisztában van ezekkel a jogszabályokkal”.

Az erről szóló jelenetet itt lehet megnézni:

Magyar kijelentése hamar bejárta a nemzetközi sajtót, az európai és angolszász lapok is foglalkoztak ezzel a témával. Az izraeli lapok a Háárectől a Times of Israelig szintén címlapon foglalkoztak a kérdéssel.

Magyar hétfői sajtótájékoztatója után kérdéseket küldtünk a budapesti nagykövetségnek és az izraeli kormány sajtóirodájának, majd Netanjahu kabinetének is. Kíváncsiak voltunk arra, kaptak-e a magyar féltől hivatalos tájékoztatást arról, hogy Netanjahut letartóztatnák-e Budapesten, illetve, hogy Magyar kijelentésének tükrében visszavonják-e azt a nyilatkozatot, miszerint Netanjahu elfogadta Magyar Péter októberi látogatásra vonatkozó meghívását.

Szintén kíváncsiak voltunk arra, hogy felmerült-e, az október 23-i megemlékezésen Netanjahu helyett Jichák Hercog köztársasági elnök képviselje Izraelt, Hercoggal szemben ugyanis nincsen érvényes nemzetközi elfogatóparancs. Ezekre a kérdésekre egyik helyről sem kaptunk választ.

Bár nem valószínű, elképzelhető, hogy októberig leveszik a körözést Netanjahuról, ami, ha megtörténik, tárgytalanná teszi a lehetséges letartóztatásával kapcsolatos találgatásokat.

Az 1956-os forradalom 70. évfordulója után néhány nappal, október 27-én egyébként választásokat tartanak Izraelben.