Nincs mit beismernem – mondta a Till Tamás meggyilkolásával gyanúsított férfi a bíróságon
„Semmit nem követtem el, úgyhogy nincs mit beismernem. Azt el tudom fogadni, hogy ott dolgoztam a tanyán, de ezt a vádiratot nem, mert ez egy alaptalan mese” – mondta a Till Tamás meggyilkolásával gyanúsított F. János szerdán a Kecskeméti Törvényszéken, a büntetőpere előkészítő ülésén a 24.hu beszámolója szerint.
F. János a bíróságon azt mondta, korábbi kihallgatásán kényszerítették, hogy magára vállalja a felelősséget, a családja és a vállalkozása tönkretételével fenyegették, ha nem ismeri be a bűnösségét. Végül elmondása szerint az elévülés miatt magára vállalta, hogy ő követte el a gyilkosságot, amikor azonban egy törvénymódosításnak köszönhetően mégis vádat emeltek ellene, már tagadta a gyilkosság elkövetését.
A szerdai előkészítő ülésen F. János élesen kritizálta az ügyben eljáró bírónőt, az ügyészséget, a hatóságokat és a nyomozókat is.
2000-ben tűnt el Till Tamás, 24 évvel később találták meg a holttestét
Till Tamás 11 éves korában, 2000. május 28-án tűnt el, miután biciklivel elindult a közeli vadasparkba. Miután a megbeszélt időpontra nem ért haza, a szülők hívták a rendőrséget, de a hatóságok csak 24 órával később kezdték el keresni, amikor a nyomok már kihűltek. Három hónappal később megtalálták a fiú kerékpárját a bajai tanya közelében. A biciklin a bűnügyi technikusok sem idegen DNS-nyomot, sem sérülést nem találtak.
A rendőrség 2024. augusztusban közölte, hogy Till Tamás földi maradványait találták meg egy bajai ingatlan egyik mellékhelyiségében, a betonozott talaj alatt.
Az ügyben F. János először tanúként tett vallomást, de a rendőrségi kihallgatásokon végül beismerte, hogy 25 évvel ezelőtt, amikor tizenhat éves volt, ő ölte meg a gyereket, majd ő ásta el a tanyán a holttestét. A beismerő vallomás után a férfit a rendőrök szabadon engedték arra hivatkozva, hogy mivel a tett elkövetésekor fiatalkorú volt, a cselekmény büntethetősége mára elévült. A férfi annak tudatában tett beismerő vallomást, hogy ezért már nem büntethető.
Később azonban a Kecskeméti Törvényszék kimondta, hogy a minősített emberölés fiatalkorúak esetében sem évül el, így F. Jánost végül 2024. december elején mégis letartóztatták.
A gyilkos megtalálásához szükséges kulcsinformációról és annak a nyomozásra gyakorolt hatásáról itt írtunk részletesen.
A vád szerint F. János kőműves szakmát tanuló fiatalkorú volt az elkövetés idején, a középiskolai évei alatt építkezéseken segédmunkásként dolgozott. 2000. május 28-án egyedül volt a bajai külterületi tanyán, és a rábízott munkákat végezte. Mint máskor, aznap is kiment napközben dohányozni a közeli dűlőútra. Itt figyelt fel az arra kerékpározó, számára ismeretlen 10 éves fiúra. A vádirat szerint hirtelen ötlettől vezérelve leszólította a nála jóval gyengébb fizikumú gyermeket, és segítségkérés ürügyén a tanyára csalta. Ott váratlanul rátámadott, és egy késszerű eszközzel különös kegyetlenséggel megölte. Ezután a bűncselekmény nyomait eltüntette, a gyerek holttestét egy betonozásra előkészített helyiség homokos aljzatában elrejtette, majd néhány nappal később a helyiséget lebetonozta.
F. János korábban azt állította, ő csak a holttest eltüntetésében segédkezett, a gyilkosságot volt munkaadója és egy barátja követte el. A rendőrség őket nem tudta kihallgatni, mert korábban mindkét férfi öngyilkosságot követett el, ugyanakkor az előéletükben nem találtak erőszakos bűncselekmény elkövetésére utaló jeleket. F. Jánosról viszont éppen az derült ki, hogy a bűntény idején agresszív, magatartásbeli problémákkal küzdő fiatal hírében állt.
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség idén januárban többszörösen minősülő emberölés miatt emelt vádat az azóta előzetes letartóztatásban levő F. Jánossal szemben, és fegyházbüntetés kiszabását kérte.
Ha eljárásjogi hibát állapítanak meg, ez az ügy is borulhat
Azzal kapcsolatban, hogy F. Jánost állítása szerint kényszerítették a vallomástételre, a Szegedi Katonai Törvényszéken már külön eljárás folyik, miután a férfi pótmagánvádas eljárást indított három magas rangú rendőrtiszt ellen kényszervallatás gyanúja miatt. Ha a katonai törvényszék eljárásjogi hibát állapít meg, akkor az is előfordulhat, hogy a férfi beismerő vallomását ki kell majd zárni a bizonyítékok közül.
Erre hivatkozva F. János védője azt kérte, függesszék fel az eljárást a katonai bíróságon folyamatban lévő ügy miatt, mert annak eredménye kihatással van a jelenlegi ügyre is. Az ügyész és a sértetti jogi képviselő ennek elutasítását kérték.
A bíróság végül arra hivatkozva utasította el az ügy felfüggesztésének indítványát, hogy nem bizonyított, hogy kényszervallatás történt. Ez ellen F. János védője fellebbezett.
F. János a bíróságon azt mondta, nem ölt meg senkit, és nem is érti a vádat. Azt állította, könyörgött a hatóságoknak, hogy indítsák újra Till Tamás ügyét, és emeljék ki a testét, amit végül saját költségére ért el. „Ez is mutatja, hogy mennyire vagyok bűnöző, hogyha könyörögtem ezért” – mondta. Védője azzal érvelt, az ügyészség valamin megsértődhetett, hogy a maximális büntetés kiszabását kérte a védencére.
Az ügyész a tárgyaláson arról beszélt, a férfi rendkívüli brutalitással végzett a fiúval. A vádbeszéd végén 15 év fegyházbüntetést kért a vádlottra többszörösen minősített emberölés miatt azzal, hogy feltételesen se bocsássák őt szabadságra.
A következő tárgyalást június hatodikán tartják.