Hétfőn, május 4-én elkezdődik az idei érettségi időszak. A következő hetekben 1170 helyszínen várhatóan több mint 148 ezren érettségiznek majd. Az írásbeli vizsgákat május 4. és 22. között rendezik meg. Hétfőn magyar nyelv és irodalomból vizsgáznak a diákok: ebből a tárgyból középszinten 76 109, emelt szinten 2417 tanuló vizsgázik.
Az egy nappal későbbi matematika érettségin középszinten 71 599-en, emelt szinten 8264-en vizsgáznak, míg május 6-án történelemből középszinten 71 504, emelt szinten 8273 diák tesz majd vizsgát.
Ezután következnek az idegen nyelvi vizsgák: május 7-én angol nyelvből középszinten 47 082-en, emelt szinten 29 084-en, május 8-án német nyelvből középszinten 10 154-en, emelt szinten 3041-en érettségiznek.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint a végzős tanulók 57,7 százaléka tesz majd rendes érettségi vizsgát. A már érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők 1,5 százaléka ismétlő vagy kiegészítő vizsgára jelentkezett. Előrehozott vizsgát a diákok 35,3 százaléka, szintemelőt 4,5 százalékuk, míg pótló és javító vizsgát egy százalékuk tesz majd. Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 3. és 10., a középszintű szóbelik június 15. és július 1. között lesznek – közölte az Oktatási Hivatal.
Az érettségi 2005 óta kétszintű. A középszintű vizsgán az általánosabb ismereteket kérik számon, míg az emelt szintű vizsgák nehezebb és bonyolultabb kérdéseket tartalmaznak. Az írásbeli érettségik hivatalos megoldásait mindig másnap teszik közzé az Oktatási Hivatal honlapján.
De a hétfői, a keddi és a szerdai írásbeli vizsgák délutánján a Telexen néhány nehezebb, érdekesebb feladatot élőben old majd meg Repárszky Ildikó és Kovács Péter, a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium két tanára, illetve Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára.
Az adott vizsga előtti nap este mintafeladatokat is meg fogunk osztani, így bárki tesztelheti, mire emlékszik a középiskolai tananyagból.
Érettségi » diploma
Tizenöt éve nem volt ilyen magas a felsőoktatásba jelentkezők száma, 140 427-en jelentkeztek a 2026 szeptemberében induló képzésekre. Többségük az egyetemek, főiskolák állami ösztöndíjas képzéseit választja. A 140 427 jelentkező többsége – 67 százaléka – alapképzést jelölt meg első helyen. Osztatlan képzést valamivel több, mint 10 százalékuk, felsőoktatási szakképzést kevesebb, mint másfél százalékuk, mesterképzést pedig bő 20 százalékuk választott.
A sikeres érettségi a felsőoktatási továbbtanulás alapja. A diploma Magyarországon régóta több, mint munkaerőpiaci belépőkártya: státuszt és biztonságot is jelent. Sok családban nem pusztán azt üzeni, hogy „van egy végzettséged”, hanem azt is, hogy könnyebb lesz munkahelyet váltanod, nagyobb lesz a mozgástered és kevésbé függsz majd egyetlen munkahely sorsától.
A Varsovia Egyetem kutatása szerint Magyarországon az érettségizettek átlagkeresetéhez képest havi szinten egy alapdiploma átlagosan 200 ezer forintos (40 százalékos), egy mesterdiploma 450 ezer forintos (mintegy 97 százalékos) kereseti előnyt jelenthet.
A Varsovia Egyetem kutatása vizsgálta azt is, hogy mitől lesz élhető egy foglalkozás, ennek egyik faktorának a távmunkát nevezték meg. Ezen a területen is érzékelhető a diploma pozitív hatása: a középfokú végzettségűek körében a rendszeres távmunka aránya nagyjából 2,1 százalék, miközben a diplomásoknál ez az arány megközelíti a 16 százalékot, írja az MTI.
Ezek mellett is persze érdemes tudatosítani, hogy bár nagy megmérettetésről van szó, nem ezen múlik az élet. Bár sokan úgy állnak hozzá, hogy az érettségin elért eredmény határozza meg az egész jövőjüket, ez nincs így. Ha nem is sikerül úgy valakinek a vizsgája, ahogy szeretné, szintemelő vizsgát vagy új érettségit a következő években is tehet. Illetve az is szakterületfüggő, hogy szükség van-e egyáltalán diplomára az elhelyezkedéshez.
