Klimatikus vészhelyzet lesz a nyáron Budapest főtájépítésze szerint

A klímaváltozáskori zöldfelületgazdálkodás a feje tetejére állította az eddigi hagyományos zöldfelület üzemeltetési elveket – írta Bardóczi Sándor főtájépítész. A helyzet új és újabb – a túlélést, az alkalmazkodást – jelentő eljárások kidolgozását, állandó kísérletezést kíván, ezért alkotta meg a FŐKERT és Budapest az új faültetési protokollt.

„Ez lesz a Budapest Faültetési Rendszer, ahol a fiatal fáknak esélye van az aszály átvészelésére, a tápanyagfelvételre, a levegősebb, kevésbé tömörödött élőhelyre és a közvetlen környezetükben a talajtakarásra” – közölte.

A fiatal fák, különösen a most februárban-márciusban kiültetettek óriási veszélyben vannak a közelgő és pusztító nyár miatt, hiszen még nem gyökeresedtek be, nem indult el a gyökérzetük a talajvíz felé, az öntözési kapacitások pedig végesek. A VI. kerület csatlakozni akar az idei Önkéntes Vízadáshoz, a XI. kerület pedig a kaszálatlan májushoz.

Az áprilisi aszály miatt a napokban „vágatlan május mozgalmat” hirdetett Gajdos László, a Tisza leendő élő környezetért felelős minisztere. A kezdeményezéshez már Székesfehérvár és Budapest is csatlakozott.

Bardóczi szerint klimatikus vészhelyzet lesz a nyáron, amit tavaly is csak a civilek, felelős vállalatok erejével tudtak tompítani. A főtájépítész szerint most nem új fák ültetésére van szükség támogatásként, hanem kétkezi segítségre (Önkéntes Vízadás) vagy a Főváros által létrehozott Zöld Budapest Alapítvány anyagi támogatására. „Ültetni tudunk, ebben nem szorulunk segítségre, az üres fahelyünk kevés, a frissen ültetetteket megtartani nagyon kevés az emberi és az anyagi kapacitás.

Lehet, hogy minden idők legpusztítóbb nyara jön a fővárosban, minden segítségre szükségünk lehet” – indokolta Bardóczi.

„Az egyre súlyosbodó aszályhelyzet, valamint a folyóvizeink és a talajvíz kritikusan alacsony szintje miatt utasítottam a leendő TISZA-kormány élő környezetért felelős miniszterét, Gajdos Lászlót egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására” – írta Magyar Péter május elején.

Átlagosan 40 mm csapadék szokott esni áprilisban, azonban idén ez csak 4 milliméter volt, vagyis az ilyenkor megszokott mennyiség mindössze tizede hullott le országos átlagban. Az Időkép szerint kijelenthető, hogy

ez volt az egyik legszárazabb április 1901 óta.

A csapadékhiány már a folyóinkon is meglátszik, előbukkant az Ínség-szikla a Dunában. Egyre többfelé ölt súlyos méreteket az aszály, amit jól mutat, hogy a talaj felső félméteres rétegéből sok helyen 60–70 milliméter csapadék hiányzik. Különösen a talaj felső 20 centiméteres rétege száradt ki, a hasznosítható víztartalom nem egy helyen már a kritikusnak tekinthető 20 százalék alá csökkent.