Szembenézést, igazságtételt, megbékélést és újrakezdést ígért Magyar Péter az első miniszterelnöki beszédében az Országgyűlés alakuló ülésén szombat délután. Az eddigi legerősebb és leghatásosabb beszédében bocsánatot kért mindenkitől, akit az állam az elmúlt évtizedekben megalázott vagy nem védett meg, és az Orbán-Gyurcsány-korszak lezárása után nemzetegyesítést, egy új történelmi korszakot hirdetett meg.
„Én nem uralkodni fogok Magyarországon, szolgálni fogom a hazámat” – ígérte az új miniszterelnök, és példaképeiként Batthyány Lajost, Nagy Imrét és Antall Józsefet sorolta fel. A magyar történelem azonban nemcsak hősökből áll, folytatta, a pozitív előképek után Orbán Viktorra célozva adott magyarázatot arra, hogy mivel ment szembe, amikor bő két éve otthagyta a korábbi politikai közösségét. „Láttam, hogyan lehet a miniszterelnöki pozíciót a nemzet szolgálata helyett a hatalom szolgálatába állítani. Láttam, hogy hogyan tudja a hatalom lassan magá alá gyűrni az embert, hogyan válhat a politikus fokozatosan saját rendszerének a foglyává, és hogyan képes egy politikai közösség elveszíteni a kapcsolatát azokkal az emberekkel, akiktől a felhatalmazását kapta.”
Az egész beszéde ezt követően tulajdonképpen arról szólt, hogy miként kerülné el ezt a csapdát miniszterelnökként, és hogyan bontaná le lépésről lépésre, tégláról téglára Orbán Viktor rendszerét. Abból az alapfelvetésből indult ki, hogy a választáson nem egyszerűen kormányváltásra szavaztak az emberek, hanem rendszerváltásra. Szerinte a Tisza Párt arra kapott a magyar emberektől felhatalmazást, hogy lezárják az évtizedek sodródását, és új fejezetet nyissanak Magyarország történelmében.
Az újrakezdés azonban egészen biztosan nem lesz könnyű a miniszterelnök beszéde alapján.
„Újrakezdés nincs megbékélés nélkül. Megbékélés viszont nincs igazságtétel nélkül, igazságtétel pedig nincs szembenézés nélkül.”
A szembenézés jegyében Magyar hosszan sorolta az Orbán-Gyurcsány-korszak évtizedes politikai örökségét: hatalmas szegénységet, az egészségügy és gyermekvédelem katasztrofális állapotát és a közvagyon mértéktelen elrablását. Az eddigi teljes politikai elit felelősségének tartja, hogy a magyar emberek egymás ellen fordultak a politika miatt, családok és barátságok hullottak szét „a gyűlöletre, félelemre és állandó uszításra alakuló hatalomgyakorlás” miatt.
Szimbolikusnak nevezte, hogy Orbán és Gyurcsány nem ment be a parlament alakuló ülésére, hogy nyíltan és tisztán lehessen beszélni az ő örökségükről. Szerinte mindketten megbuktak politikailag, emberileg és erkölcsileg. Ígéretet tett arra, hogy a Tisza-kormány nem hagyja, hogy elmaradjon a szembenézés.
A problémák feltárása után jön az igazságtétel. Magyar szerint a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, és hogyan lett egy szűk politikai-gazdasági elit tulajdona a közös vagyon. Ennek érdekében az első intézkedések között felállítják a kampányban már megígért, kormánytól független Nemzeti Vagyonvisszaszerzési – és Védelmi Hivatalt, amely kivizsgálja az elmúlt évtizedek visszaéléseit, és felelősségre vonja azokat, akik ellopták a közvagyont. „Magyarország többé nem lesz következmények nélküli ország.”
Arról is beszélt, hogy közjogi intézmények tucatnyai veszítették el a függetlenségükbe vetett hitet és bizalmat, megszűnt a demokrácia alapját képező fékek és ellensúlyok rendszere. Felszólította a közjogi méltóságokat, hogy Magyarország demokratikus megújulása érdekében mondjanak le még ma, de legkésőbb május 31-ig. „Kezdje a sort Sulyok Tamás” – jelentette ki Magyar, és perceken át sorolta a köztársasági elnök felelősségét, miközben a kamera a végtelenül megalázó helyzetben fészkelődő Sulyok arcát mutatta. Sulyok szemére vetette, hogy nem szólalt fel például akkor, amikor Orbán Viktor poloskának nevezett magyar állampolgárokat, de nem állt ki a gyermekvédelem áldozatai mellett, és nem állt ellen az előző kormány alkotmányellenes döntéseinek, jogi önkényének. „Elnök úr, ideje távozni.”
Magyar szerint valódi megbékélés nem jöhet létre kimondatlan bűnökkel, és nem lehet új korszakot nyitni, ha „nem vagyunk képesek szembenézni azokkal, akiket cserbenhagyott, megalázott vagy magukra hagyott a magyar állam.” A beszéd messze legerősebb, történelmi része volt, amikor
Magyarország frissen megválasztott miniszterelnökeként bocsánatot kért a bicskei áldozatoktól, és mindazoktól, akik az elmúlt évtizedekben azt érezhették, hogy az állam nem védi meg őket.
Bocsánatot kért minden magyartól az előző évtizedek elvesztegetett lehetőségeiért, a megaláztatásokért, civilektől, tanároktól, újságíróktól, egészségügyi dolgozóktól és közéleti szereplőktől, „akiket megbélyegeztek, meghurcoltak vagy ellenségként kezeltek azért, mert fel merték emelni a hangjukat, kiálltak az elesettek mellett, kritikát fogalmaztak meg, vagy csak más véleményt képviselnek.”
A nemzeti megbékélés azon múlik Magyar szerint, hogy a magyar emberek képesek lesznek-e újra bizalommal fordulni egymáshoz, jó szándékot feltételezni egymásról, meghallgatni egymást anélkül, hogy rögtön árulónak, ellenségnek látnák a másikat, és képesek lesznek-e közös történetként tekinteni Magyarországra. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány ebben partner lesz, és mindenki kormányaként minden emberért dolgozni fognak. „Minden ember számít, minden magyar embernek joga van ahhoz, hogy úgy érezze: a magyar állam érte is dolgozik, az ő méltóságát is tiszteli.” Azt ígérte, hogy az állam a jövőben elvégzi a dolgát: gyógyít, tanít, védelmet és biztonság ad, közlekedést szervez, esélyt teremt és pontosan elszámol a rá bízott vagyonnal. A közvagyon újra nemzeti vagyon lesz, Magyarország nem hajbókol idegen érdekek előtt, és az ország helye Európában lesz.
Külön is kiemelte a kétharmados többség felelősségét abban, hogy a saját hatalmukat is korlátozzák. Ennek érdekében elindítják Magyarország alkotmányos rendszerének felülvizsgálatát, hogy ne alakulhasson ki ismét az elmúlt 16 évhez hasonló hatalmi koncentráció, és megerősítsék a fékek és ellensúlyok rendszerét, valamint helyreállítsák az intézmények függetlenségét.
A nemzeti újraegyesítésben a Fidesz-KDNP képviselőire is számít Magyar. Közös érdeknek tartja az elmúlt húsz év bűneinek és a közvagyon eltűnésének feltárását, az ügynökakták megnyitását és a nemzeti vagyon visszaszerzését.
„Kiemelt jelentősége és történelmi súlya lesz, hogy az ellenzék hogyan szavaz ezekben a kérdésekben.”
Az új miniszterelnök azt szeretné, hogy Magyarország végre tiszta, átlátható és minden magyar közös országa legyen. Ennek érdekében arra kért minden képviselőt, hogy értsék meg a választás üzenetét és történelmi súlyát, a választóktól meg azt kérte, hogy tanuljanak a múlt hibáiból, kérjék számon a döntéshozókat, vitatkozzanak velük, és „soha ne engedjék, hogy bárki visszaéljen azzal a felhatalmazással, amit adtak”.
