Lannert Judit: 1-2 héten belül társadalmi párbeszédet indítunk arról, hogy mi a tanulás és mi az iskola feladata

36 éve vagyok oktatáskutató, nem csak iskolák irányításáról lesz szó, egy nyitott, korszerű, nemzetközileg is versenyképes rendszert akarunk építeni – mondta Lannert Judit miniszterjelölt hétfőn a parlament Oktatási Bizottságának meghallgatásán. A meghallgatása elején Lannert Judit mindenkivel kezet fogott, bemutatkozott, röviden bemutatta a szakmai pályafutását.

Az oktatási bizottság elnöke Szűcs Dóra tiszás képviselő, a testületben nyolcan vannak, a Tisza hat, a Fidesz két delegáltja. Hankó Balázs, korábbi kulturális és innovációs minisztere is részt vett a bizottsági meghallgatáson. A bizottsági meghallgatáson megjelent Forsthoffer Ágnes házelnök is.

Lannert Judit már a meghallgatása elején tisztázta: ő kérte, hogy oktatási-és gyermekügyi minisztérium legyen a tárca neve, fontosnak tartotta, hogy a kisgyermeknevelés bekerüljön a minisztérium nevébe. Három elvet emelt ki, amik mentén szeretne dolgozni:

• gyermekközpontúság,
• adatvezéreltség,
• partnerség.

Lannert Judit arról is beszélt, hogy az oktatás a kora gyerekkori neveléssel kezdődik, már a bölcsődés korban. Nagyon szeretné a szülőket is támogatni, fontosnak tartja az ágazatközi együttműködést. Lehetőség lesz már születéstől kezdve hátránykompenzációra és prevencióra.

Szeretnének egy mesterséges intelligenciára szakosodott külön koordinátort, aki a digitális kompetenciák fejlesztésében venné ki a részét.

Lannert kiemelte, hogy minden gyermeknek etnikai hovatartozástól, lakóhelytől függetlenül biztosítani kell a tanuláshoz való hozzáférését.

Kiemelt feladatnak tekinti a szakképzés fejlesztését, a szakmai-támogató szolgáltatások rendszerét, a duális képzést.

Stratégiai cél, hogy tanuló társadalommá váljunk – mondta. Ezután beszélt a magyar felsőoktatásról, az akadémiai szabadság biztosításáról, elmondta, hogy új felsőoktatási törvény kidolgozására van szükség.

Az első három hónap legfontosabb feladata felállítani egy oktatási minisztériumot, ami eddig nem létezett. Ehhez alapos átvilágításra van szükség, meg kell hozni olyan intézkedéseket, amikkel a pedagógusok levegőhöz jutnak szeptembertől. A hallgatóknak lehetővé kell tenni, hogy részt vegyenek az Erasmus és a Horizont programban. Ki kell vezetni a politikát az oktatási szektorból. Ezt a folyamatot intenzív párbeszéd fogja kísérni – mondta Lannert Judit.

A közoktatásban átvilágítást ígér, azt mondta, hogy a Nemzeti Pedagógus Kar tagsága nem lesz kötelező, „a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat rehabilitáljuk”. A Klebelsberg Központ működését átvilágítják, felülvizsgálják a Kréta rendszert, a cél egy egységesebb, hatékonyabb adatszolgáltatási rendszer kialakítása lesz.

Csökkentik a kötelező helyettesítések számát, a teljesítményértékelési rendszert átalakítják, visszaállítják a kompetencia alapú rendszert. Megvizsgákják a NOKS-dolgozók béremelését a költségvetés függvényében. Céljuk, hogy az igazgatóknak nagyobb autonómiájuk legyen, különösen a helyben kezelendő szakmai kérdésekben. Bővítenék a tankönyvi kínálatot. A szakképzésben a kancellári rendszert megszüntetnék, és áttekintik például az ELTE többlet finanszírozásának lehetőségét.

Egy-két héten belül indítanak párbeszédet arról, hogy mi a tanulás célja, és mi az iskola feladata. Ebben a gyerekek hangját is meghallgatnák – mondta Lannert Judit.

A miniszterjelölt meghallgatása után következtek a bizottsági tagok kérdései. Lannert Judit először Hankó Balázs felszólalására reagált, aki a felsőoktatási eredményekről számolt be. Lannert Judit azt mondta, nem véletlenül lett szükség külön minisztériumra, ennek az az oka, hogy egy rendőrminisztériumhoz üldözték az oktatást. Azt is mondta, hogy az indikátorok mutathatnak eredményeket, de a mélyebb elemzésre van szükség, és a felsőoktatás mostani minőségével „nem biztos, hogy ott vagyunk, ahol szeretnénk lenni”. A tartalomfejlesztésnek lesz egy közös minisztériumi biztosa, ezzel az a cél, hogy a tanulók véleményét is becsatornázzák.

Egyedül Magyarországon nőtt a tanárgyak 2010 és 2020 között, mi tantárgyakat viszünk be a rendszerbe – mondta Lannert Judit.

Lannert Judit neve eddig kevésbé volt ismert a politikai közbeszédben

A miniszterjelöltek kinevezés előtti bizottsági meghallgatása hétfőn reggel 8 órakor kezdődött. Magyar Péter már korábban jelezte, szeretné, ha kormánya még a jövő hét első felében felállna.

A meghallgatások általában úgy néznek ki, hogy a miniszterjelöltek először elmondják az adott területre vonatkozó terveiket, majd a bizottság tagjai kérdéseket tehetnek fel nekik, és ezekre több körben válaszolnak. Ehhez érdemes tudni, hogy a minisztereket a miniszterelnök jelölte, a bizottságok meghallgatják őket, majd elmondják a parlamentnek kedden, hogy támogatják vagy nem támogatják a megválasztásukat.

Lannert Judit neve eddig kevésbé volt ismert a politikai közbeszédben. A hazai oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseinek ismert elemzője inkább a háttérben, szakértőként dolgozott.

Lannert Judit közgazdász és szociálpolitikus, szociológiából PhD-fokozata van. 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással. Először az Országos Közoktatási Intézet (majd a későbbi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) tudományos főmunkatársa, később kutatási igazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettese lett.

Az Országos Közoktatási Intézetet 2007-ben hagyta ott, majd létrehozta saját kutatóközpontját T-Tudok néven. 2008-2012 között a TÁRKI-TUDOK Zrt. vezérigazgató volt.

Lannert Judit sokszor beszélt arról, hogy szerinte az oktatásban szemléletváltásra van szükség. Kutatóként kiemelten foglalkozott a tanulói továbbhaladással, az iskola és munka világa közötti átmenettel és a pályaválasztással. Több tucat hazai kutatásban és jó néhány nemzetközi összehasonlító vizsgálatban vett részt. Angolul, franciául és németül beszél.

Korábban azt írtuk, hogy miniszteri jelölése gesztus lehet a Tisza baloldali, liberális szavazói felé, miután az egyik esélyes, Rubovszky Rita a közösségi médiában sok támadást kapott egyházi kapcsolatai miatt.

Először április 16-án olvashattak arról a Telexen, hogy a Tisza-kormány oktatási minisztere Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság igazgatója lehet. Ezt a későbbi napokban nem cáfolta maga a párt sem, csupán Magyar árnyalta annyival az információt, hogy több jelölt is van a posztra. Rubovszky lehetséges jelölését sokan támogatták, de egyes közszereplők részéről kritikát váltott ki, illetve 17 gimnázium igazgatója jelezte, hogy szeretnének beleszólni az oktatáspolitika jövőjének alakulásába.

A meghallgatások után kedden délután 4-től ül majd össze ismét az Országgyűlés plenáris ülése, ahol a Házbizottság napirendjavaslata szerint ismertetik majd a köztársasági elnök átiratát a miniszterek kinevezéséről, Magyar Péter miniszterelnök bemutatja majd a minisztereit, és a miniszterek le is teszik az esküjüket.