Két államtitkárjelöltje, Csontos Bence, a Tisza Párt parlamenti képviselője és Bíró-Nagy András bemutatásával kezdte bizottsági meghallgatását Ruff Bálint, Magyar Péter jelöltje a Miniszterelnökség élére. „Lesz dolguk elég, van mit helyreállítani. Ez a bizottság az egyik legfontosabb bizottság volt” – üdvözölte az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot, majd a rendszerváltás hibájaként sorolta az elszámoltatás és az ügynökakták feltárásának elmaradását.
Ahogy a rendszerváltók, úgy Orbán Viktor is adós maradt az elszámoltatással és az aktanyilvánossággal, de szerinte más ígéreteit se sikerült betartania. Ezután újra a Karmelita bejárásáról beszélt. „Ez hazugság” – kiabált közbe Tuzson Bence, amikor Ruff pazarlást és luxizást emlegetett. Ruff nyugtázta, majd a Kabinetirodán tett látogatásának élményeivel folytatta. Mesélt a szivarszobáról, amiben egy egy méter átmérőjű márványoszlopból faragott asztal van. Mesélt az étteremről is, ahonnan a pesti Duna-partra nyílik panoráma.
Ruff már az ülés kezdete előtt beszámolót tartott hétfő esti élményeiről, amikor Magyar Péterrel, Orbán Anitával, Velkey Györggyel és Pósfai Gáborral járták be a budai Várat. „Három helyen voltunk: Karmelita, Kabinetiroda, Belügyminisztérium. Egy ilyen esti tárlat. Én ilyet életemben nem láttam. Azt hittem, hogy a Karmelita lesz a legdurvább. A Karmelita olyan, mint egy olvasmányélmény, a hatalom kiürült központja. Ott van a fél Galéria. Láttam a vaságyat” – kezdte még az ülés kezdete előtt sztorizgatással Ruff.
„Utána átmentünk a Kabinetirodára, ez egy régi-új épület, a Vöröskeresztnek volt a székháza, aztán zsibvásár. Erről sose láttunk képeket. Az olyan, hogy azt mindenkinek látnia kell, aki magyar. Nem ötcsillagos, hanem hatcsillagos. Olyan fényűző luxus, ami a világ legdrágább hoteljeinek szobáit idézi” – mondta, de beszámolóját megszakította Tuzson Bence érkezése. „Standupolunk” – csipkelődött a fideszes képviselő, aki volt igazságügyi miniszterként, vendégként vehetett részt az ülésen.
Expozéjában Ruff folytatta a tárlatvezetést. A Belügyminisztérium épületéről elsőként azt említette, hogy százmilliárd forintba került, többszörösébe a Karmelitának. „Egy jó tíz percre senki egy szót nem szólt” – jellemezte, hogy mennyire elakadt a lélegzetük az ott látott luxustól. „Az a minisztérium, amihez hozzákerült a teljes szociális, teljes egészségügyi, teljes oktatási ágazat, olyan termekben beszéli meg a szociális szféra teljes bérkeretét, ahol egy négyzetméter szőnyeg többe kerül” – mondta.
„A Tisza-kormány ennek a leállítására kapta meg a fideszes választási törvények között a kétharmados felhatalmazást. A féktelen, urizáló gyűlölet megakadályozására” – mondta. Tuzson Bence folyamatos közbeszólásokkal zavarta az ülést, egy idő után Hantosi István, a bizottság Tisza párti elnöke figyelmeztette is.
„Visszaállítani azt, hogy az állam nem bánt, hanem szolgál, hogy embereket nem üldöznek a véleményük miatt, visszaállítani azt, hogy a propagandának nincs helye az államban, hogy nem költenek százmilliárdokat lejáratásra. Visszaállítani azt, hogy egy politikus nem mindenható. Visszaállítani azt, hogy ezt az országot az utolsó pillanatban saját maga, 3,1 millió ember mentette meg” – mondta Ruff, aki arról meghallgatása első negyed órájában még nem beszélt, hogy miniszterként mit készül tenni. „Egy új országot szeretnénk, egy békés, európai, működő Magyarországot” – mondta. Magyar Péter azzal kérte fel, hogy „Bálint, eleget beszéltél arról az elmúlt három évben, mit kéne csinálni”. A minisztériuma ezért a rendszerváltás minisztériuma lesz.
„A valaha volt legnagyobb átvilágítást fogom megcsinálni” – mondta arról, hogy mivel kezd, amikor átveszi a minisztériumot. „Orbán Viktor nem omnipotens, Orbán Viktor nem mindentudó félisten. Amikor tegnap sétálgattunk, megtaláltam a táblát, amin rajta van Orbán Viktor hat törvénye. Az egyik, hogy »igazad lesz«. Én olyan minisztériumot fogok vezetni, ami fog tévedni. Magyar Péter is fog tévedni. A kormány is fog tévedni. De ez nem baj” – mondta, mert szerinte az a fontos, hogy belássák és korrigálják a tévedéseket. Ezt látja feladatának.
„Törvénybe fogjuk iktatni, hogy a magyar állam gyűlöletet, lejáratást, más ember megalázását nem terjesztheti” – mondta. „Nem a Miniszterelnökség fogja kidolgozni a vagyonvisszaszerzési hivatal kereteit, hanem 141 képviselő” – mondta. A kormányzatra vonatkozó antikorrupciós lépéseket viszont a lehető leghamarabb megteszik. „A legkeményebb szabályok lesznek, amit Magyarország valaha is látott” – mondta, majd a Fidesz képviselői felé fordulva azt hozzátette, hogy azért veszítették el a választást, mert „húszezer milliárd forintot vettek el a közösből”. A minisztérium szerkezetéről elárulta, hogy Bíró-Nagy András vezeti majd a politikai államtitkárságot, ő fogja felügyelni a tükörreferatúrák rendszerét.
Amikor Ruff az Orbán-kormány gyűlöletpropagandájáról beszélt, Tuzson megint közbeszólt, hogy az most is van. Ruff vállrándítására még hozzátette, hogy „most csinálják”. Ruff a gyászfeldolgozás fázisának nevezte Tuzson közbeszólásait, a bizottság elnöke pedig újfent felszólította a volt igazságügyi minisztert, hogy ne zavarja meg az ülést.
„A munka elkezdődik, a sebeket valahogy elkezdjük begyógyítani. Rengeteg időnk lesz. Csak azt ne felejtsük el soha, hogy 16 év alatt mi történt, és soha többé ne történhessen meg ez az országgal” – zárta expozéját a miniszterjelölt.
Elsőként Miskolczi Orsolya (Tisza) kért szót, szerinte a megbékélés feltétele a szembenézés a múlttal. „Mi garantálhatja azt a jelenlegi kétharmados felhatalmazás mellett, hogy a múlttal való szembenézés az alapvető jogállamisági elvek megtartásával történjen?”
Tuzson Bence előbb elnézést kért a közbeszólásaiért, majd egyből kikérte azt, hogy először a történelemben időkeretet szabtak a képviselői felszólalásoknak. Hantosi István később emlékeztette rá, hogy 2018-ban frakciónként két perc időkeretet szabtak meg az Alkotmányügyi Bizottság miniszteri meghallgatásán, 2022-ben is volt képviselőnkénti időkeret.
„Nem egy miniszteri programot hallgattunk, hanem egy elég zagyva politikai gyűlöletkeltést” – mondta Tuzson, aki a fékek és ellensúlyok lebontásával vádolta a Tisza Pártot, mert felszólították több állami intézmény vezetőjét a lemondásra. „Tudják, kit távolítottak el így utoljára? Tildy Zoltánt” – mondta. „Ez azt jelenti, hogy le akarják bontani a fékek és ellensúlyok rendszerét” – fejezte ki aggodalmát a jogállamiságért a volt igazságügyi miniszter.
„Amikor ön a jogállam védelméről beszél, még az én sokat látott szemem is elkerekedik” – válaszolta Tuzsonnak Ruff, felemlegetve a Szőlő utcai vizsgálatot, amikor Tuzson „időutazóként, a kormányrendelet megjelenése előtt, egy másik hatalmi ág vizsgálatába beleszólva kiállt, hogy nincs kiskorú áldozat”. Tuzson ekkor közbeszólt, hogy nem ezt mondta.
„Én tízmillió embernek leszek a minisztere. Mondok valamit, jobban fogok igyekezni, hogy a fideszes szavazókat is képviseljem, hogy legközelebb már ők se magukra szavazzanak” – mondta. Ruff szerint nem járja, hogy olyan főispánokat neveznek ki, akik legfőbb célja, hogy kínai és német gyárak építkezéseit engedélyezzék. „Lehet itt kéne kezdeni a jogállamisági értékek utólagos felülvizsgálatát.” A hatalmi ágak szétválasztásának problémájára maga is kérdéssel felelt: „Tuzson úr, hogy hívják az alkotmánybíróság elnökét?”
Tuzson Bence rámutatott, hogy nem hallott az uniós területről. Felemlegette azt a kártérítési pert, amelyet a kormány az EU bíróságán indított az EU bíróságának menekültügyi ítélete ellen, és amelyre akár 600 millió forintot különített el. Kérte, hogy ezt folytassák.
Meg kívánják-e tartani az egyablakos ügyintézést, kívánják-e fejleszteni a DÁP alkalmazást? – kérdezte Csuzda Gábor fideszes képviselő, akit az is érdekelt, hogy mennyire fogják kikérni az ellenzék véleményét a törvényalkotás folyamatában.
„A DÁP szerintem jó dolog, az az önök sajátossága, hogy Rogán Antal csinálja” – mondta Ruff. Azt ígérte, hogy átvilágítanak mindent, és ami jó, azt megtartják. „Egy feladatunk van, a hazánkat szolgálni” – válaszolta arra a felvetésére, hogy vegyék figyelembe az ellenzéki képviselők véleményét is. Szerinte az elmúlt 16 év öröksége, hogy Csuzdában egyáltalán felmerülhetett, hogy a kormány nem veszi majd figyelembe az ő és az általa képviselt választók véleményét. „Ez a miniszter feladata. Na, ennyit a nemzeti oldalról. A magyar kormány a nemzet kormánya” – mondta.
Csuzda Gábor fideszes képviselő az igazságügyi miniszter meghallgatása után ismét azt állította, hogy az uniós támogatások jelentős részét befagyasztó 27 pontos feltételrendszert teljesítette a magyar kormány. Ezzel szemben 2023-ban általánosságban mondta ki az Európai Bizottság, hogy nem teljesült az összes. 2024-ben kifejezetten a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló feltételnél részletezte, hogy csak annál az egynél tucatnyi hiányosság maradt a kormány bevallottan nem minden bizottsági elvárást teljesítő, lényegében még életbe se lépett jogszabály-módosításánál. A kormány eddig négy feltételt pipáltatott ki, de bukóra áll a per az EU bíróságán, amelynek a tétje, hogy ezt szabályosan fogadtatta-e el az Európai Bizottsággal.
Szűcs Gábor, a megafonos propagandistából lett képviselő azon élcelődött, hogy az, hogy egy hegy tetején álló épületből, mint amilyen a Karmelita, van kilátás, az sajátos adottság. Leginkább az érdekelte, hogy Ruff változtatna-e olyan alapelveken, hogy az anya nő, az apa férfi. Szűcs azt is megjegyezte, hogy bár Ruff a Gyurcsány-korszakot is bírálta, abban tanácsadóként az SZDSZ mellett dolgozott. Ruff előbb gratulált hozzá, hogy képviselő lett. „De az, amit ön előtte megafonosként csinált, hogy több milliárd forintból elárasztották propagandával a Facebookot”, azzal szerinte Szűcsnek magával szemben is el kéne számolnia. A maga részéről azt mondta, hogy az SZDSZ tanácsadójaként ellenezte, hogy a párt külső támogatást nyújtott Bajnai kormányának, mert szerinte akkor előrehozott választást kellett volna tartani, amit a Fidesz nyert volna.
Tiszás képviselők és Apáti István, a Mi Hazánk képviselője is kérdezett az igazságtételről, a múlt feltárásáról. „Igazságtétel nem történhet, mert az áldozatok nagy része már nem él” – mondta Ruff, de jelezte, hogy a törvényt nem ő fogja benyújtani, azt szakértők dolgozzák majd ki. „A levéltári szakmában az a konszenzus, hogy olyan tíz százalék titok van még. Ezeket a mostani szolgálat őrzi a saját levéltárában arra hivatkozva, hogy ezek a mostani nemzetbiztonságot is érintik” – mondta Ruff az aktanyilvánosságról. A már nyilvános adatbázisokat majd a levéltárak kapcsolhatják össze a jobb kutathatóság érdekében, erre széleskörű jogkört adnak majd nekik. Apáti felvetésére, hogy a rendszerváltás időszakát is érdemes lenne feltárni, azt felelte, hogy „a ‘90 előtti múlt a ’90 utánit is meghatározza, ezt egyszer és mindenkorra kivizsgáljuk. Bocsánat, nem a politikusok, hanem a szakértők. Nagyon meg fogunk lepődni. Ezt rendbe kell tenni” – mondta. Azt a reményét is kifejezte, hogy az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulója „olyan ünnep lesz, hogy meg tudjuk mutatni, egy a nemzet”.
Az elszámoltatás mellett a korrupció ügye is visszatérő téma volt, részben mert Ruff rendszeresen szóvá tette, hogy a Fidesz szerinte leginkább emiatt bukta el a hatalmát, részben, és mert Magyar Péter is ígéretet tett a kormányzati korrupció felszámolására. Ruff azt mondta, hogy „példátlanul kemény” szabályokat nyújtanak majd be a korrupció megelőzésére. Tuzson közbekiabálására, hogy a magyar közbeszerzési szabályok voltak a legszigorúbbak az unióban, Ruff azzal replikázott, hogy „még azoknál is jobbakat”. Aztán hozzátette, hogy mindez az igazságügyi miniszter feladata lesz, mert a Miniszterelnökség vezetőjeként ő a politikai tervezésért, nem a jogszabályok kidolgozásáért felel.
Juhász Hajnalka a KDNP-frakció nevében kifejezetten uniós ügyekről kérdezte Ruffot. A menekültügyi csomag végrehajtásáról, az első ukrán csatlakozási fejezetcsoport megnyitásáról, az egyhangúságról minősített többségre áttérést lehetővé tevő áthidaló klauzuláról, a benzinárstopnál az uniós autósok megkülönböztetése miatt indult kötelezettségszegési eljárásról, valamint a kormány EU melletti Állandó Képviseletéről érdeklődött.
Az „önök által majdnem elvesztett uniós források” visszahozásának feladatát a miniszterelnök magához vonta, hogy mielőbb meg tudják ezt tenni, válaszolta a támogatásokról feltett fideszes kérdésre. „Ott volt a pénz”, de harmadik éve nem növekedik a bruttó nemzeti össztermék.
A menekültügyi csomag végrehajtására adott válaszát Szent Istvánnál kezdte, majd oda jutott el, hogy az EU támogatottsága még mindig milyen magas. Soha nem mondták el, hogy itt három lehetőség van – világított rá a legvégén. Dehogynem – kiabálta be Tuzson Bence. (A lehetőségekről és arról, hogyan hazudoztak tömeges migránsbetelepítésről, itt írtunk bővebben.)
Ruff Ukrajnáról azt mondta, hogy az ország gyorsított uniós csatlakozási tárgyalásait nem támogatják, kezdjék el a rendes folyamatot azzal, hogy biztosítják a kárpátaljai magyarok jogait. Hányszor volt Orbán Viktor Kárpátalján? – kérte számon a kormánypárti képviselőkön. Ebből a meghallgatás utolsó perceiben heves szócsata alakult ki Ruff Juhász Hajnalka közt, akihez aztán Szűcs Gábor, Tuzson Bence és a teremben a vendégek közt helyet foglaló Bóka János volt uniós ügyi miniszter is csatlakozott.
A bizottság 8 igen, 3 nem szavazattal támogatta Ruff Bálint miniszteri kinevezését, azaz a fideszes képviselők a Miniszterelnökség vezetője esetén nem tartózkodtak, hanem nemmel szavaztak.
„16 éve várok erre, 16 éve dolgozom ezért” – írta ki Ruff Bálint április 12-én, este negyed 10-kor a Facebook-oldalára a Partizán stúdiójából. Az elmúlt években állandó közéleti szereplővé vált egykori kampánytanácsadót tíz napra rá kérte fel Magyar Péter kancelláriaminisztériuma vezetésére. Ez annyiban nem volt váratlan, hogy az akkor még csak leendő miniszterelnök választási győzelme után három nappal már közös képet posztolt Ruffal, az elemző partizános műsora, a Vétó mottóját megidéző felirattal: „Na szia Bálint😎”.
A 45 éves Ruff Bálint házas, három gyerek édesapja. Végzettsége szerint jogász, de hallgatott filozófiát is. Politikai karrierjét az SZDSZ környékén kezdte, Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter kabinetfőnöke is volt, majd kommunikációs tanácsadói pályára váltott. Segítette Pikó András józsefvárosi polgármester munkáját, de politikai körökben igazán Botka László szegedi polgármester tanácsadójaként szerzett hírnevet, ő vezette a miniszterelnök-jelölti kampányát is 2017-ben. A széles közvélemény viszont már az említett Vétó műsorvezetőjeként lett, amiben két éven át szenvedélyesen érvelt az Orbán-rendszer leválthatósága mellett.
A leendő kancelláriaminiszter a Válasz Online-nak adott, első interjújában elárulta, hogy a Miniszterelnökséget vezető minisztériumban lesz a kormányzati stratégia központja, és egy ún. „szakpolitikai referatúra” segíti majd a döntéshozatalt – szerinte ez a minisztérium lesz „a rendszerváltás motorja”. Tervei szerint a lehető leghamarabb nyilvánosságra hozzák majd az ügynökaktákat, mégpedig „a lehető legkevesebb nemzetbiztonsági érdekre hivatkozó kitakarással”. Emellett ő kapta meg a feladatot, hogy megszervezze a nemzeti vagyonvisszaszerzési és -védelmi hivatalt.
