A Corvinus 150 oktatója követeli az alapítványi működés megszüntetését, az egyetem vezetése egyeztetést indított

„Rendszerváltás a Corvinuson” – ezzel a felütéssel tett ki állásfoglalást a Facebook-oldalára a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Corvinus Egyetemi Intézményi Szervezete, akik szerint az országgyűlési választások eredménye új lehetőséget kínál az egyetemi autonómia visszaépítésére.

A Budapesti Corvinus Egyetem 2019-ben első modellváltó egyetemként lett kísérleti terepe a kekva-típusú alapítványi működésnek. Az aláírók szerint az elmúlt hét év folyamatos, gyakran egymással is ellentétes irányú stratégiai irányváltásai és átalakításai kifárasztották, és az új modellekkel szemben gyanakvóvá tették az egyetemi közösséget.

Így a fenntartóváltás hátrányai egyértelműen meghaladták az előnyöket.

„Az első modellválltó egyetem dolgozóiként valljuk, hogy szükséges a felsőoktatás teljes megújítása, a KEKVA típusú alapítványi működés megszüntetése és az akadémiai önrendelkezés, a kutatói autonómia helyreállítása” – írják a több mint 150 oktató által aláírt állásfoglalásban.

A kiáltványuk központi követelése, hogy teljesen új alapokra helyezve újra kell választani az egyetem legfőbb döntéshozó szervét, a szenátust. Az aláírók azt szeretnék, hogy a testület tagjainak döntő többségét a választott – oktatói, nem-oktatói és hallgatói – tagok alkossák.

„Az egyetem jelenlegi vezetését felkérjük, hogy ügyvezetőként működjön az új szenátus felállásáig: ne szülessenek stratégiai döntések, és ne kerüljön sor olyan visszafordíthatatlan lépésekre, mint szakok, tárgyak megszüntetése, dolgozók elbocsátása!”

A Budapesti Corvinus Egyetem is megszólalt az ügyben. Állásfoglalásukban azt írják: széles körű egyeztetést indítottak az egyetemi közösség meghatározó szereplőivel annak érdekében, hogy a Corvinus közösen alakítsa ki álláspontját a jövőbeni működési és irányítási lehetőségekről.

„Az egyeztetések megkezdődtek az oktatói-kutatói közösséggel, a szolgáltató területekkel, az intézetvezetőkkel, a Professzori Testülettel, a Szenátussal, a Corvinus Alkalmazotti Tanáccsal, a szakszervezet képviselőivel, valamint a Hallgatói Önkormányzat és a Doktorandusz Önkormányzat vezetőivel is. A témában a hallgatók szervezésében további fórumok is lesznek.”

A konzultáció alapját egy vitaanyag adja, amely nyilvánosan elérhető. A dokumentum egyik kiemelt témája a fenntartói struktúra várható átalakulása. Azt írják, a Corvinus célja, hogy az egyetem irányítási modellje tovább közelítsen a nemzetközi felsőoktatási piacon sikeres intézmények gyakorlatához, megfeleljen az európai uniós elvárásoknak, valamint megőrizze és tovább erősítse az egyetem hazai és nemzetközi eredményeit, illetve pénzügyi stabilitását.

A vitaanyag azt javasolja, hogy a Corvinus tartsa meg az alapítványi fenntartású irányítási struktúrát, ugyanakkor azt teljes mértékben igazítsa az európai normákhoz, és kezelje az akadémiai szabadsággal, valamint az egyetemi autonómiával kapcsolatos aggályokat.

A javaslat szerint a jelenlegi kuratórium helyét egy öttagú Egyetemi Fenntartói Testület venné át. A testület négy egyetemen kívüli tagból, köztük egy akadémiai vezetőből vagy tudósból, három üzleti, illetve társadalmi vezetőből, valamint a rektorból állna. A testület összetételében mindkét nem legalább 25 százalékos arányban képviseltetné magát.

A javasolt modellben minden akadémiai ügy kizárólag a szenátus hatáskörébe tartozna, amelyet jogszabályi garanciáknak kellene biztosítaniuk. A napi operatív működés a rektor és a Vezetői Bizottság hatáskörében maradna.

Az egyetem álláspontja szerint a javaslat kompromisszumot jelent a hagyományos egyetemi működés és a jelenlegi modellváltott, kekva-rendszer között. Az új, hibrid irányítási modell az európai felsőoktatásban széles körben alkalmazott megoldásokra épít, és alkalmas lehet arra, hogy egyszerre biztosítsa az akadémiai szabadságot, az elszámoltathatóságot, a működési kiválóságot, az innovációt és a fenntartható pénzügyi működést.

A modellváltás azt jelenti, hogy az egyetem kikerül a közvetlen állami fenntartású intézmények köréből, az alapítói, fenntartói jogok egy kifejezetten erre a célra alapított vagyonkezelő alapítványhoz kerülnek át – ez történt a Corvinussal is.

A kritikusok szerint az állandó jövedelemszerzési kényszer hatására a mennyiség legyőzheti a minőséget a hallgatók toborzásánál. Negatív következmény lehet az is, hogy a pénzt hozó fejlesztés és innováció kiszoríthatja a tudomány fejlődését szolgáló alapkutatást. Sok kritika érte az egyetemeket fenntartó alapítványokat amiatt is, hogy a vezető testületeikbe kezdetben az Orbán-kormány miniszterei, fideszes politikusok és a NER-hez kötődő nagyvállalatok vezetői is bekerültek.

A cikket frissítettük a Budapesti Corvinus Egyetem álláspontjával.