Meglepetést keltett, hogy Tarr Zoltán a Magyar Művészeti Akadémiát kérte fel egyeztetésre, Tarr szerint csak formális megkeresésről van szó
A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg, hogy Tarr Zoltán, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért felelős Minisztérium vezetője az Orbán-kormány egyik legfontosabb kulturális bázisát jelentő Magyar Művészeti Akadémiát (MMA) kérte fel közös egyeztetésre a kultúrpolitikája kialakításához.
A közlönyben ez jelent meg:
„A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter feladat- és hatásköre 158. § (2) A miniszter a kultúráért való felelőssége keretében a) a Magyar Művészeti Akadémia elnökének közreműködésével kidolgozza a Kormány kultúrpolitikáját, és felel annak megvalósításáért és érvényesítéséért.”
Az MMA bevonása a Tisza-kormány kultúrpolitikájának kidolgozásába azért meglepő, mert a köztestület egyértelműen a Fidesz-kormányokhoz kötődik. A döntően jobboldali-konzervatív művészeket tömörítő Magyar Művészeti Akadémia 2012 óta az Orbán-kormányok legfontosabb kulturális bázisává vált: köztestületi státuszát még az Alaptörvénybe is beleírták, amivel a testület széles körű delegálási és vétójogot kapott, amivel rendszeresen élt is. Az MMA kiugróan nagy összegekből gazdálkodhatott, az éves költségvetése nagyjából 10-13 milliárd forint volt, és ingatlanberuházásokra is több tízmilliárd forint állami támogatást kaptak. A testület elnöke jelenleg Turi Attila építész, aki a kormányváltás után az Indexnek azt nyilatkozta: nem a félelem vagy a bizonytalanság, hanem a nemzeti identitás erősítése határozza meg az MMA jövőképét, és politikamentes intézménynek nevezte azt.
Tarr Zoltán miniszter csütörtök délelőtt reagált a rendeletre, ebből már az derült ki, hogy csak formálisan egyeztetnek az MMA-val. A miniszter azt írta: „Ahhoz, hogy meg tudjuk kezdeni a munkát és elindíthassuk az érdemi párbeszédet az érintettekkel formálisan, jogi értelemben is kezünkbe kell vegyük a kormányzás felelősségét. Az új kormány visszaadja a döntést az érintettek kezébe, és velük együtt fogunk dönteni a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) sorsáról is.”
Tarr Zoltán a keddi miniszteri bizottsági meghallgatásán hosszan kritizálta az előző kormányzat pártpolitikai és lojalitási alapon működtetett kultúrpolitikáját, és azt ígérte, hogy teljeskörűen átvilágítják a döntéshozatali rendszereket, és megvizsgálják az elszámolásokat. Szerinte az előző kormányzat az ideológiai reprezentáció terepeként és a gazdasági zsákmányszerzés eszközeként kezelte a kultúrát. „Annak, hogy ellezsákosítjuk, elvidnyánszkysítjuk a kultúrát, vége van” – fogalmazott.
A közös egyeztetést csütörtökön az MMA is megerősítette egy közleményben, azt írták, hogy üdvözlik a kormány döntését, és testületük „tevékenységével méltányos és együttműködő partnere lesz az új kulturális kormányzatnak”. Úgy fogalmaztak: „Jelenlegi legfontosabb közpolitikai céljaink egyikét a kultúrába való befektetésben látjuk: az a tétje, hogy milyen felkészültségű, mennyire tudatos polgárok fogják alkotni ezt a nemzetet a jövőben. Az e cél megvalósítására irányuló folyamatban – a kormányzaton és az Akadémián túl – minden felelősen gondolkodó szervezetnek és személynek helye van.”
A közlöny megjelenése után a közösségi médiában számos kulturális szereplő adott
hangot az értetlenségének, volt, aki azt kérdezte, hogy lesz ebből kulturális
rendszerváltás, mások azt javasolták, hogy az új kormánynak inkább a Széchenyi Művészeti Akadémia szerepét kellene erősíteni a döntéshozatalban.
Öt kulturális szakember (András Edit, Mélyi József, Nagy Gergely, Róka Enikő, Sasvári Edit) a közlemény hírére állásfoglalást tett közzé, ebben azt írták: „Az MMA sohasem volt politikamentes intézmény, köztestületi átalakítása óta pedig aránytalan kulturális befolyást szerezve az orbáni rendszer kulturális alappilléreként szolgált. Tarr Zoltán szavával élve leuralta a művészeti finanszírozást, szervilis módon kiszolgálta a rendszer politikai céljait. Ha az új kultúrpolitika kidolgozását a kormány rájuk bízza, akkor az semmi mást nem jelent, csak a régi rendszer folytatását. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk, hogy a Tisza ezen a területen is kitartson eredeti elképzelései mellett, és a tervek kidolgozásában széles körű párbeszédre törekedjen.”
A kormányváltás óta intenzív munka zajlik a szakmai szervezetekben is, amelyek igyekeznek gyökeresen új alapokra helyezni a kulturális élet működését. A Magyar Színházi Társaság (MSZT) elnöke, Bodor Johanna a legutóbbi közgyűlésükön arról beszélt, hogy az MSZT az utóbbi időben olyan javaslatcsomagon dolgozott, amellyel a magyar kultúra egészének működését próbálják újragondolni, mivel az elmúlt másfél évtizedben a hazai kulturális élet olyan központosítási folyamaton ment keresztül, ami történelmi léptékben is rendkívüli. Ezért korszakos irányváltásra van szükség: „a kulturális rendszer egészének újragondolására a finanszírozásban, az intézményirányításban, az autonómiában és a szakmai minőségbiztosításban”.
Cikkünk és annak címe a megjelenés után frissült Tarr Zoltán közleményével.
