Sok dolgozó vesztette el állását Trump vámháborúja miatt, mégis rá szavaztak
Az első Trump-adminisztráció alatt bevezetett védővámok nem segítettek az amerikai dolgozóknak, ráadásul a kínai megtorló vámok miatt sok munkahely megszűnt – az érintett szavazók mégis hálásak voltak érte.
A Defacto blog a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül. Szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Danis András, Lindner Attila, Prinz Dániel, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-Európai Egyetem (CEU), a Stockholmi Egyetem, a University College London, és a Világbank kutatói.
Az elmúlt hetekben Trump magas védővámok bevezetését jelentette be – többek között – a kínai, kanadai, és mexikói importra, de 25 százalékos vám fenyegeti az Európai Unióban előállított termékeket is, ami Trump szerint azért jött létre, hogy szívassa az Egyesült Államokat. Az amerikai vámok bevezetésére válaszul ezek az országok megtorló vámok bevezetését tervezik, magyarul vámháború alakulhat ki.
De vajon újra naggyá teszi-e az amerikai dolgozókat is ez a külkereskedelem-politika? Ha a jövőt nehéz is megjósolni, az első Trump-adminisztráció Kínával folytatott vámháborúja sok tanulsággal szolgálhat. 2018 és 2020 között az Egyesült Államok majdnem 20 százalékkal emelte a kínai termékekre kivetett vámokat, amelyekre válaszul Kína 8 százalékról 21,8 százalékra emelte az amerikai termékekre kivetett átlagos vámot. A kínai vámok nemcsak olyan ikonikus amerikai termékeket sújtottak, mint a kék farmer, a bourbon whisky vagy a Harley-Davidson motorok, hanem sok mezőgazdasági terméket is érintettek.
Egy nemrég megjelent műhelytanulmány az Egyesült Államok nagyjából 600 regionális munkapiacát elemzi ebben az időszakban. A szerzők minden ilyen régióra kiszámolják, hogy milyen mértékben védik az import vámok az ott működő vállalatok termékeit a kínai versenytől – ezt a mutatót import vámkitettségnek nevezik. Ezután azt is kiszámítják, hogy mennyire érintik a régióban működő vállalatokat költségei a kínai megtorló vámok – ez a megtorló vámkitettség.
A felső ábra mutatja az import vámkitettséget. Ezek a vámok elsősorban a középnyugati és déli államok dolgozóit védték, sok szempontból a Republikánus Párt kulcsterületeit. Az alsó ábra mutatja a kínai megtorló vámkitettség mértékét, amely leginkább mezőgazdasági területeket érintett, elsősorban a szójára kivetett vámnak köszönhetően.
Jegyzetek: A felső ábra a importvám-kitettség mértékét, az alsó pedig a kínai megtorló vámkitettség mértékét mutatja az USA nagyjából 600 regionális munkapiacán. A vámkitettség mindkét esetben egy arányként értelmezhető, vagyis például 0.05 kitettség 5 százalékos vámnak felel meg.
A következő lépésben a szerzők azt elemzik, hogy a védővámok és a megtorló vámok változása hatással volt-e a regionális munkapiacokon a foglalkoztatásra. A védővámok hatása kicsi, és statisztikailag nem különböztethető meg a nullától – más szóval
a „megvédett” dolgozók nem jártak jobban. Ezzel szemben a megtorló vámok hatása átlagosan negatív, ami nagymértékben a mezőgazdaságban dolgozókra gyakorolt hatásából származik.
De miért nem védték meg a vámok az amerikai dolgozókat? A szerzők szerint ennek két fő oka lehet. Először is, mivel az importvámok csak a kínai importra vonatkoztak, ezért egyszerűen más országokból kezdték importálni az amerikai kereskedők ugyanezeket a termékeket. Másrészt, az importvámok nem csak az amerikai vállalatok termékeivel versengő kínai termékekre vonatkoztak, hanem a vállalatok költségei is nőhettek, ha vámot vetettek ki az általuk használt alapanyagokra. Például ha az amerikai ipar sok acélt használ, és ha a vám hatására megemelkedik az acél ára, akkor az amerikai vállalatok költsége nő, és nem fognak új munkahelyeket létrehozni.
De vajon hogyan értékelték a szavazók ezt a mérsékelten sikeresnek tűnő vámháborút? A szerzők megmutatják, hogy azokon a munkaerőpiacokon, ahol jobban megnőtt a vámvédelem mértéke, jobban nőtt a republikánusokra és magára Trumpra leadott szavazatok aránya is. A becslések szerint a védővámok, az átlagos régióban 0,7 százalékponttal növelték a Trumpra leadott szavazatok arányát 2020-ban. A kínai megtorló vámok nem voltak kimutatható hatással a republikánusok támogatottságára, hiába vezettek állások megszűnéséhez.
A Defacto szerint a vámháború nem hatékony eszköz a dolgozók segítésére. Ebben az esetben például még a védett iparágakban sem nőtt a foglalkoztatás, miközben a megtorló vámok negatívan érintettek sok más dolgozót. Emellett a vámháborúk az árak emelkedéséhez vezethetnek, csökkentve a jövedelmek reálértékét.
Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
