Meglepő dolog történik a dolgozók fizetésével, amikor külföldiek felvásárolnak egy magyar céget
A külföldi befektetések nemcsak tőkét hoznak hazánkba, hanem átalakítják a termelést és a munkaerőpiac szerkezetét is. Azok a magyar vállalatok, amelyek külföldi tulajdonba kerülnek, fejlettebb technológiát kezdenek alkalmazni. Ez a folyamat a magasan képzett munkavállalók bérét növeli, mélyítve a béregyenlőtlenséget a magasan és alacsonyan képzett dolgozók között.
A Defacto blog a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesülettel együttműködésben készül. Szerzői közgazdászok, szerkesztői Bárány Zsófia, Danis András, Prinz Dániel, Szűcs Ferenc és Zawadowski Ádám, a Közép-Európai Egyetem (CEU), a Stockholmi Egyetem, és a Világbank kutatói.
A külföldi közvetlen tőkebefektetések (Foreign Direct Investment, FDI) évente több mint 1000 milliárd dollárt tesznek ki világszinten. A magyar kormány évente több százmilliárd forintot költ külföldi vállalatok beruházásainak támogatására. Ezeknek a támogatásoknak a hatékonyságát többen is megkérdőjelezik, de vajon hogyan hatnak ezek a beruházások a vállalatokra és munkavállalók fizetésére? Kutatásunkban részletesen megvizsgáltuk, hogyan változik a vállalatok működése a külföldi tulajdonszerzés hatására és ez hogy befolyásolja a béreket a különböző foglalkozásokban.
Nagy különbséget jelent a tulajdonosváltás
Olyan felvásárlásokat vizsgáltunk, amelyek során egy vállalat hazai tulajdonostól külföldi kézbe került. A külföldi befektetők jellemzően nem véletlenszerűen választják ki, hogy melyik vállalatot veszik meg: az általuk kiválasztott vállalatok nagyobbak, dolgozóik pedig képzettebbek és többet keresnek az átlagnál. Ezért ha egyszerűen összehasonlítunk egy átlagos külföldi és egy átlagos magyar tulajdonú vállalatot, akkor valójában nem a külföldi tulajdon hatását mérjük, hanem két eleve különböző vállalat közötti különbséget. A kutatásban emiatt azokat a vállalatokat vizsgáltuk, amelyek 2003-ban még magyar tulajdonban voltak, de 2003 és 2017 között külföldi kézbe kerültek. A külföldi tulajdon hatását pedig úgy mértük, hogy ezen cégek esetében összehasonlítottuk a felvásárlás előtti és utáni időszakot, ahelyett hogy két teljesen különböző céget vetettünk volna össze.
A külföldi tulajdonszerzés hatására lényegesen fejlődnek a megvásárolt vállalatok által használt eljárások és gépek, illetve az előállított termékek is, feltehetően azért mert a felvásárlással elérhetővé válnak a külföldi anyavállalat erőforrásai. Például a felvásárlás előtt a cégek 4,4 százaléka vett részt innovációs tevékenységben a cégcsoporton belüli többi céggel közösen, míg ez az arány 8,9 százalékra emelkedett a felvásárlás után a külföldi anyavállalat részvételének köszönhetően. A felvásárlás előtt egy évben a vállalatok 14,6 százaléka vásárolt új gépet külföldről, a felvásárlás után 24,1 százalék.
A felvásárlás után változnak az előállított termékek és átlagosan drágább termékeket kezdenek el gyártani a magyar vállalatok.
Tovább nő a bérszakadék
De mi történik a dolgozókkal? A külföldi vállalatfelvásárlások hatására a fehérgalléros, irodai munkát végzők bére jobban nő, mint a fizikai munkát végzőké. Ezt jól szemlélteti az 2. ábra, amelyen a különböző foglalkozásokban dolgozók átlagos bérnövekedése látható egy külföldi felvásárlást követően a felvásárlás előtti időszakhoz képest. A számítások azt is figyelembe veszik, hogy a vizsgált időszakban hazánkban a bérek eltérő mértékben változtak az egyes foglalkozások esetében – például a menedzserek fizetése gyorsabban nőtt, míg a mezőgazdasági dolgozóké lassabban. A kutatás tehát kiszűri az ilyen, általános bértrendekből fakadó hatásokat.
A tulajdonosváltás hatására a legnagyobb béremelkedés a magasan képzett irodai dolgozók körében figyelhető meg, ahol 5,2 százalékos bérnövekedést eredményezett a külföldi tulajdonos megjelenése. A növekedés a diplomát igénylő foglalkozások körében a legmagasabb, több mint 6 százalék.
Ezzel szemben a fizikai munkát végző munkavállalók között a növekedés csak 2 százalék.
Mivel az irodai alkalmazottak jellemzően többet kerestek már a felvásárlás előtt is, ezért a fenn bemutatott technológiai fejlődés tovább növeli a cégen belüli béregyenlőtlenséget.
A kutatás azt jelzi, hogy a külföldi befektetések jelentős szerepet játszanak a technológiai fejlődés előmozdításában Magyarországon, ugyanakkor hozzájárulnak a bérek közötti különbségek növekedéséhez is – különösen a különböző képzettségi szintek között. Míg a magasan képzett dolgozók bérei érezhetően emelkednek, a fizikai munkakörökben gyakran stagnálnak a keresetek.
A tanulmány eredményei egybevágnak a külföldi kutatások eredményeivel, amelyek azt mutatják, hogy a fejlettebb technológia bevezetéséből leginkább a képzett munkaerő profitál. Ezért kulcsfontosságú, hogy a magyar munkaerőpiac ne csak reagáljon ezekre a változásokra, hanem tudatos képzési politikával felkészüljön rájuk – például az átképzési programok, a felnőttképzés és a digitális készségek fejlesztésének megerősítésével. Emellett elengedhetetlen lenne a fiatalok körében az érettségit és egyetemi végzettséget szerzők arányának növelése is.
Ha szeretne a Defacto elemzéseinek megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!
