Ott tartunk, hogy egy nő egzisztenciális helyzete attól függ, hogy hány gyereke van

Nőnek lenni a magyar munkaerőpiacon havi hozzávetőleg 130 ezer forintos mínusz – átlagosan ennyivel keres kevesebbet egy nő itthon. A kormány évek óta virágokkal és posztokkal készül március 8-ra, a nők jogainak érdemi előmozdításáért azonban nem tesznek lépéseket – olvasható az Amnesty International Magyarország sajtóközleményében.

A szervezet közleményében megemlíti az Európai Unió Statisztikai Hivatalának (Eurostat) friss adatait is, amik a nők és férfiak fizetésében mért átlagos különbségeket mutatják. A magyar érték rendkívül elkeserítő képet mutat, egészen pontosan 17,8 százalékos bérkülönbséget, a közel 18 százalékos eltéréssel az egyik legrosszabb helyen állunk az EU-ban.

A nemek közötti bérszakadék 2020 óta folyamatosan nő, jelenleg hozzávetőleg akkora, mint 15 éve. Ahogy azt a bérszakadékokról szóló gyorstalpaló cikkünkben írtuk, a bérkülönbségeket különféle módszerekkel számolják. Az Eurostat az órabért veszi alapul, a férfiaknak és a nőknek átlagosan kifizetett bruttó órabér különbségét vetíti a férfiak átlagos órabérére, az így kapott százalék mutatja a nők és a férfiak fizetési különbségének mértékét.

Orbán Viktor évértékelő beszédében jelentette be, hogy életük végéig tartó szja-mentességet kapnak Magyarországon a két- és háromgyerekes anyák. Az új intézkedés szerint a háromgyerekes nők idén októbertől válnak adómentessé, a kétgyerekesek mentessége pedig 2026 januárjától, több lépésben valósul meg.

Csernus Fanni az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó szakértője szerint a magyar kormány ezzel a lépéssel is olyan szerepkörökbe kényszeríti a nőket, amikért sem méltányos fizetést, sem valódi társadalmi megbecsülést nem kapnak, és azt a narratívát erősítik, hogy a nők elsődleges feladata a gyereknevelés.

A magyarok többsége úgy gondolja, a nők feladata az, hogy gondoskodjon a családjáról és vezesse a háztartást

Csernus Fanni azt mondja, a bruttó keresetek közötti eltérésnek alapvetően négy oka van. „Az egyik a nemi alapú bérdiszkrimináció, vagyis az, hogy az azonos pozícióban dolgozó nők és férfiak nem ugyanannyi fizetést kapnak. Szintén az okok közé tartozik az is, hogy nők jelentősen felülreprezentáltak az alacsony fizetéssel járó szektorokban. Ugyanis többségében ők töltenek be alapvető fontosságú munkaköröket a gyerek- és idősgondozáshoz kapcsolódó szakmákban, a szociális szférában, az egészségügyben, valamint az oktatásban is, ahol a dolgozók hozzávetőleg 80 százaléka nő.”

Mindemellett a nők kisebb eséllyel kerülnek vezetői pozíciókba, így elesnek attól is, hogy magasabb fizetésért dolgozhassanak. Csernus szerint ebből a szempontból Magyarországon az egyik legelkeserítőbb a helyzet az EU tagállamai közül. „A legnagyobb cégek döntéshozó testületeiben csak 11 százalékban ülnek nők. Kevés olyan uniós ország van, ahol hasonlóan alacsony lenne ez az érték.”

„A negyedik ok, és ez az egyik, ami leginkább kapcsolódik az szja-mentesség kérdésköréhez az az, hogy a nők sokkal több időt töltenek fizetetlen, otthoni munkával. Azaz gyerekneveléssel, idős rokonok ellátásával, házimunkával. Az Eurobarometer egy 2024-ben publikált jelentése szerint a magyarok nagyjából 70 százaléka úgy gondolja, hogy a nők elsődleges feladata az, hogy gondoskodjanak a családjukról és vezessék a háztartást. Ez is azt mutatja, hogy a gondolkodásunkat még mindig nagyon erősen áthatják a nemi sztereotípiák”- teszi hozzá az Amnesty International Magyarország szakértője.

A szakadék egyre csak mélyebb és mélyebb lesz

Csernus Fanni úgy látja, hogy az szja-mentesség hosszú távon biztosan nem segít a bérszakadék felszámolásában. Hiszen ez sem arról szól, hogy mindenki, nemtől függetlenül egyenlő esélyekkel indulhasson, hanem arról, hogy a társadalom felét belekényszerítik bizonyos szerepkörökbe, amikből kitörni szinte lehetetlen.

„Az szja-mentesség nem fog a nők számára előrelépési lehetőséget biztosítani, ahogy nem lesz több lehetőségük jobban keresni, feljebb lépni a ranglétrán, szakmailag fejlődni, és a bruttó fizetésük sem lesz több. Ez a rendelkezés még tovább mélyítheti a szakadékot, hiszen ezzel is csak

azt sulykoljuk, hogy a nőnek az az elsődleges feladata, hogy szüljön és gyereket neveljen. A kormány folyamatos függőségi helyzetbe kényszeríti a nőket, ami emberi jogi szempontból is nagyon problémás. Ott tartunk, hogy egy nő egzisztenciális helyzete, anyagi biztonsága attól függ, hogy hány gyereke van”

– fejti ki Dr. Csernus Fanni. A szakértő szerint a méltánytalan bérezés, a nők függésben tartása annak a narratívának a folyamatos építgetése és megerősítése, ami a tradicionálisnak nevezett nemi szerepeken és a „régen is így volt, és ez így van rendjén” mentalitáson alapul.

„Úgy gondolom, hogy ennek a hatalmi struktúra stabilizálása, a patriarchális rendszer bebetonozása lehet az egyik célja. Az embereknek azt a képet akarják festeni, hogy az egyenlőtlenségeken alapuló rendszer megváltoztathatatlan, amit a politikai vezetés úgy ér el, hogy ezt a narratívát sulykolja. Ezáltal a célja, hogy a társadalom egy részét megfossza attól, hogy megkérdőjelezze a rendszert, hogy fellépjen ellene. Pedig a változás lehetséges, ezért is kell látni azt, hogy ez egy nagyon tudatos manipulációs eszköz. Kicsit adok, úgy teszek, mintha adnék, mintha egy csoport fontos lenne a számomra, de valójában nem erről van szó.”

A szakértő szerint emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy az adókat, köztük az szja-t is azért fizetik az emberek, a családok, hogy a gyerekeik jó iskolákba járhassanak, biztonságosak legyenek az utcák, és a beteg szeretteiket ellássák a kórházakban. „Az államnak ezekre kellene költenie a magyar állampolgárok adóját, és nem megvonni komoly pénzösszegeket olyan területektől, amik már így is nehéz körülmények között vannak. A nők méltányos bérezésére ezenfelül kell megoldást találni” – teszi hozzá Dr. Csernus Fanni.

Senki nem foglalkozik azokkal a nőkkel, akik egyedül nevelik a gyereküket

A látszatintézkedésekkel szemben a bérszakadék felszámolására létezik valós megoldás is. Az Amnesty International Magyarország 2020. óta kampányol az átlátható fizetésekért és a béregyenlőséget elősegítő gyakorlati lépések bevezetéséért. Ebben előrelépést jelenthet az az új, bértranszparenciáról szóló uniós irányelv, amit 2023-ban fogadtak el.

Az irányelv értelmében 2026 júniusától minden minimum 100 főt foglalkoztató cégnek transzparensen kell majd információt közölnie többek között arról, hogy milyen arányban dolgoznak nők magasabb fizetéssel járó pozíciókban, milyen arányban részesülnek a női munkavállalók béren felüli juttatásokban, bónuszokban, illetve mekkora az eltérés az azonos munkát végző férfi és női kollégák fizetése között – részletezi Dr. Csernus Fanni.

Ezenfelül a szervezet munkatársai tavaly összeállítottak egy cégeknek szóló ajánlást, ami iránymutatást ad a munkáltatóknak abban, hogyan lehet a bérszakadékot felszámolni. „A jövőben készítünk egy ugyanilyet a politikai döntéshozóknak is” – mondja Csernus Fanni.

Érdekes kérdéseket vett fel a Pénzcentrum témában írt a cikke, többek között azt is, hogy az szja-mentesség miatt a jövőben hogyan és milyen mértékű bérszakadék alakulhat ki a 0-1 és 2+ gyerekes munkavállalók között.

Az Amnesty szakértője úgy véli, ez az intézkedés nem feltétlenül az egygyerekes párok rovására a 2 és többgyerekesek között fogja tágítani a bérollót. Szerinte azok a családok kerülnek elsősorban szűkösebb, kiszolgáltatottabb helyzetbe, ahol már eddig is alacsonyabb bérből éltek. Például azok a nők, akik egyedül nevelik a gyereküket. „A gyereküket egyedül nevelők több mint 80 százaléka nő, akiket teljes mértékben cserben hagy a kormány. Velük senki nem foglalkozik, pedig még nagyobb hátrányból indulnak, ha munkát keresnek, és emellett ők végzik az összes fizetetlen munkát. Egyedül nevelik a gyereküket, egy ember keresetéből fizetik az albérleti díjat, a vacsorára valót, orvoshoz viszik a gyereket, amikor már a szülői értekezleten kellene lenniük.”