A láthatatlan munkákból a nők még mindig sokkal többet végeznek el
A gyereket nevelő magyar férfiak mindössze 19 százaléka végez napi szinten háztartási munkát, míg egy magyar nő átlagosan 18 százalékkal keres kevesebbet egy férfinál. A két szemléletes adat között pedig összefüggés is van, úgy hívják: láthatatlan munka. Az 1987 óta megnevezett jelenségnek mostanra világnapja is van az év áprilisának első keddjén, de nagy ünneplésre különösen Magyarországon nincs ok.
A fizetetlen munka a háztartáson belül vagy önkéntesen, a közösség javára végzett munkát jelenti, amit jellemzően nők végeznek, és ide tartozik például az otthon rendben tartása, a gyerekekkel való foglalkozás, az idős hozzátartozók gondozása, valamint számos, háttérben végzett munkahelyi vagy közösségi feladat. Az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője, Csernus Fanni szerint a láthatatlanság nem is magára a munkára utal a kifejezésben, mivel ezeknek nagyon is látható eredményei vannak, hanem arra, hogy
„a társadalom sokszor nem becsüli meg, pénzzel és elismeréssel nem honorálja ezeket a tevékenységeket”
– derül ki a szervezet közleményéből.
Két és félszer több házimunka jut a nőkre
Hogy a fizetetlen munkák elsősorban a nők vállát nyomják, azt éppen a hazai példa bizonyítja: a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének adatai alapján 2024-ben Magyarország az egyik legrosszabbul teljesítő ország volt a gyermekes férfiak és nők közötti háztartási munka megoszlásában: míg a nők 76 százaléka, a férfiak 19 százaléka végzett napi szinten háztartási munkát.
Kováts Eszter és Gregor Anikó sokat idézett, Nőügyek 2018 című kutatásából is az derült ki néhány éve, hogy a nők a legkomolyabb problémájuknak a munka és a gondoskodás közti feszültséget tartják, miközben azt, hogy utóbbit nekik kell végezniük, teljesen természetesnek veszik. Az Amnesty szakértője szerint a társadalmi sztereotípiák sokat rontanak ezen a helyzeten, egy tavaly publikált európai uniós kutatás szerint például a magyarok közel háromnegyede gondolja úgy, hogy a nők elsődleges feladata az otthoni feladatok ellátása és a gyerekgondozás, illetve ugyanekkora arányban értenek egyet azzal, hogy egy nő számára mindig a családnak kell az elsőnek lennie. Csernus szerint ezek a káros nemi sztereotípiák nem függetlenek a magyar kormány családpolitikai narratívájától sem, amely a nők társadalomban betöltött szerepét egyre inkább a gyermekgondozási és otthoni feladatokhoz köti, és őket vagy valakinek az anyjaként, vagy valakinek a feleségeként képzeli el. „Mindez összességében a nők súlyos egzisztenciális kiszolgáltatottságához vezet”, fogalmazott.
A láthatatlan munka értéke még a GDP-nek is jól jönne
A háztartási és gondozási feladatok egyenlőtlen elosztása pedig amellett, hogy jelentős terhet ró a nőkre, ahhoz is vezet, hogy kevesebb idejük és korlátozottabb lehetőségeik jutnak a fizetett munkára. „A nők kevesebb lehetőséget kapnak arra, hogy a munkahelyükön előbbre lépjenek, magasabb fizetést kapjanak, nem tudnak olyan rugalmasan rendelkezésre állni, és sokszor csak részmunkaidőben tudnak dolgozni, hogy a fizetetlen munkát végezzék, amiért gyakran semmilyen megbecsülést nem kapnak a környezetüktől”, fogalmazott a Csernus Fanni, aki szerint így összességében érvényes az az ellentmondás, hogy a nők rengeteget dolgoznak, ezért keresnek kevesebbet.
A láthatatlan munka mértékét pedig jól mutatja, hogy a KSH számításai szerint a GDP 25 százalékkal nőne, ha a gazdasági mérőszámokba ezeket a tevékenységeket is bevonnánk. A ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezete (ILO) globális szinten is végzett becsléseket, e szerint az emberek naponta megközelítőleg 16,4 milliárd órát fordítanak fizetetlen gondozási munkára. Ez olyan, mintha 2 milliárd ember, azaz a teljes népesség negyede teljes munkaidőben dolgozna fizetés nélkül. Ha pedig ezt a 16,4 milliárd órát minimálbéres óradíjjal számoljuk, akkor a fizetetlen gondozási munka a globális GDP 9 százalékát adná, azaz 11 billió dollárt tenne ki.
