Kínszenvedés megoldani a gyerekek nyári felügyeletét, és ez a feladat leginkább a nők nyakába szakad

„A jövő héten a két gyerekünk két különböző táborba megy, és persze a város két távoli pontján, ugyanabban az időben kell ott lenni értük, vagyis a férjemmel mindketten korábban jövünk el a munkából. Mi még szerencsések vagyunk, mert a kerületi önkormányzat nagyon olcsó ovis tábort biztosít, amit ugyan nem ajánlanak kiscsoportosoknak, de nem nagyon tudunk mást csinálni, mint hogy a négy évest beadjuk. A nagyobbik gyerekünk is egy önkormányzati iskolai táborban tölt majd heteket, a maradékban a férjemmel felváltva visszük be magunkkal őket a munkahelyünkre – mondjuk hatékonyan dolgozni mellettük majd nem nagyon lehet. Közben kiveszek egyben három hét szabadságot, a maradék időben pedig a budapesti nagyszülőkkel lesznek.”

Anna egy négy és egy hét éves gyerek anyukája, a kicsi óvodája tíz hétre, a nagyobb iskolája két és fél hónapra zár be nyáron, ezt az időszakot kell megoldaniuk a férjével. Azt mondja, a nagyobb kisfiút befizették egy egyhetes úszótáborba, ami 50 ezer forintba került egy hétre, a 120 ezres állatkertit inkább nem vállalták. De Anna szerint amikor ő lesz velük, akkor is rengeteg pénzbe kerül majd a szórakoztatásuk. „Két gyerekkel kimenni egy budapesti strandra, minimális strand kajával együtt kb. 10 ezer forintba kerül naponta, az állatkerti belépő 12 ezer hármunknak. Ingyen marad a vizes játszótér meg beültetni őket a szobába a YouTube elé. Arról nem beszélve, hogy egész nap velük lenni azért elég fárasztó, ilyenkor nem telik annyira pihentetően a szabadságom. A három hét szabadságot egyébként is úgy kell kicentizni, mivel van még tavaszi és őszi szünet is, plusz az év közbeni betegségek – ennyi szabadság a világon nincs”, mondja Anna, és hozzáteszi,

elképzelése sincs, sokan mindezt nagyszülői segítség nélkül vagy egyedülálló szülőként hogyan oldják meg.

Az Amnesty Magyarország szakértője szerint összességében több ezer család érintett a problémában. Az Erste Bank idén végzett kutatására hivatkozva a szervezet a közleményében azt írta: a megkérdezett szülők 42 százalékának problémát jelent megszervezni a nyári felügyeletet, és a legnagyobb nehézséget a munka és a gyerekfelügyelet összeegyeztetése jelenti számukra. A legtöbben a nagyszülőktől kérnek segítséget, többen a párjukkal próbálják egymás közt megosztani a feladatokat, közel harmaduk pedig napközis táborokkal oldja meg a vakációt. Tíz évvel ezelőtt nagyon hasonló eredményt mutatott a Profession.hu 1700 fővel készített kutatása, amely szerint itthon minden harmadik családnak okoz problémát a nyári gyerekfelügyelet megszervezése, és

a családok háromnegyedében kizárólag az anyára hárul a gyerekfelügyelet biztosítása.

Mik az alapvető problémák?

• Kevés az önkormányzati tábor, amelyek kedvező feltételek mellett biztosíthatnák a gyerekek szünidei ellátását.
• A táborok drágák. Az egyhetes napközis táborok 50-60 ezer forintról indulnak, az olcsóbb ott alvósok nagyjából 60-90 ezer között mozognak. A speciálisabbak még többe kerülnek: egy napközis angol–német nyelvi tábor Budapest belvárosában megközelítőleg 70 ezer forintba kerül, a Fővárosi Állatkert Nyári Zoo Tábora tehát 120 ezerbe, egy hét napos balatoni bentlakásos tenisztábor 240 ezer forint. Ha valaki a két gyereke táboroztatását hat-nyolc héten keresztül szeretné finanszírozni, az összeg meghaladja a félmilliót, ami egy átlagos jövedelmű magyar családnak lényegében megfizethetetlen.
• Az alacsonyabb jövedelmű szülők számára jó megoldást jelentettek a napközis Erzsébet-táborok, de idéntől a kormány ezeket is megszüntette, pedig ezek a nyári szünet tíz hetén át jelképes, 100 forintos összegért biztosítottak a gyerekeknek napi négyszeri étkezést és programokat a saját lakhelyükön. Ez hatalmas érvágást jelent a családoknak.
• Sokan a nagyszülőket próbálják bevonni a gyerekfelügyeletbe, de 2025-ben ez sem egyszerű. Míg 1990-ig a nőknél 55 év, a férfiaknál 60 volt a nyugdíjkorhatár, jelenleg ez 65 évre nőtt, és általában is aktívabbak a nagyszülők, így nincs már feltétlenül idejük heteken át vigyázni az unokákra. Más esetekben a nagyszülők egy távoli településen élnek, vagy már nem is élnek, esetleg ők maguk is gondozásra szorulnak – amit rendszerint szintén a nők végeznek.
• Kevés a gyerekek után járó pótszabadság. Egy gyerek után csak 2 munkanapot, két gyerek után 4 munkanapot, kettőnél több gyerek után 7 plusz szabadnapot vehetnek igénybe szülőnként a magyarok.
• A szülők (leginkább: az anyák) gyakran szabadnapok hiányában részmunkaidőben, rosszabb esetben fizetés nélküli szabadsággal oldják meg a gyerekfelügyeletet, ami szintén jelentős anyagi kiesést jelent.

A nők terhei

Adódik a kérdés, hogy ilyen körülmények között kinek a dolga lenne megoldást találni a nyári szünidei gyerekfelvigyázásra? „Az elérhető nyári gyerekfelügyelet megszervezése alapvetően állami gondoskodási feladat, és ha az állam ezt a feladatot nem látja el megfelelően, jellemzően a nőkre hárítja”, mondja az Amnesty Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértője. Csernus Fanni szerint azáltal, hogy a magyar kormány az állami szociális rendszereket módszeresen leépíti, kettős terhet helyez a nőkre: a fizetett munkájuk mellett a nők láthatatlan munkát is végeznek, amit viszont senki nem honorál nekik.

Csernus Fanni szerint a gondoskodó munkát a közvélekedés általában fizikai jellegűnek tartja, pedig az érzelmi és kognitív jellege is jelentős. Az utóbbi a nyári időszakban különösen felértékelődik.

„Kitalálni, hogy kivel legyenek, hova menjenek és hogyan szórakozzanak nyáron a gyerekek, masszív logisztikai és a kreatív szervezési feladatot jelent.

Az sem segít, hogy az internet tele van olyan cikkekkel, amik arról szólnak, hogyan biztosítsunk életre szóló kalandokat a gyerekeknek nyáron, miközben ezek az elvárások az anyák számára még nagyobb szorongást okoznak. Holott nem a nők hibája, ha tíz héten át nem képesek megszervezni a gyerekeik felügyeletét egy hiányos állami ellátórendszerben.”

A vakáció extra terhet jelentő időszakára külföldön egy ideje már szakkifejezést is alkottak:

nyári gyerekgondozási szakadéknak nevezik.

Csernus Fanni szerint az, hogy Magyarországon ez nagyrészt a nőket érinti, nagyban köszönhető a nemi szerepekkel kapcsolatos elvárásoknak. Az Eurobarométer tavalyi reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a magyarok 70 százaléka gondolja úgy, hogy a nők elsődleges feladata a háztartási gondoskodási feladatok ellátása. „Ennek a szemléletnek a kialakításában pedig súlyos felelőssége van a kormánynak, miután folyamatosan azt kommunikálja, hogy a nők számára ezeknek a munkáknak az elvégzése magától értetődő kötelesség. Ma Magyarországon a gyereket nevelő nők 76 százaléka végez napi szinten háztartási munkát, a gyerekkel rendelkező férfiaknak pedig csak a 19 százaléka – ez utóbbi a legalacsonyabb érték az EU-ban.”

A nők növekvő otthoni terhei pedig tovább mélyítik a munkaerőpiaci hátrányukat. A csökkentett üzemmódú munkavégzés miatt ugyanis sokan nemcsak pénztől esnek el, de előléptetéstől, vagyis a jobb karrierlehetőségektől is. Ezzel párhuzamosan a családok anyagi kitettsége is nő. Az Erste felmérése szerint egyre többen gondolkodnak a nyáron gyorshitel-felvételben is: tavaly óta 1-ről 5 százalékra nőtt, azaz megötszöröződött azoknak az aránya, akik hitellel akarták megoldani a gyerekfelügyelet miatti anyagi kiesésüket.

Mi a megoldás?

Arról, hogy pontosan hogyan oldják meg a szülők a nyári időszakot, Csernus szerint nagyon kevés információnk van, ezért érdemes lenne első körben kutatások alapján felmérni a különböző társadalmi helyzetben lévő csoportok igényeit, hiszen az más lehet egy budai, és más egy Nógrádi zsákfaluban élő családnak. A megfizethető napközbeni gyermekfelügyelet biztosítása viszont mindenképp az állam érdeke lenne, mivel ez hozzájárulna a gyerekvállalási kedv növeléséhez, és ahhoz, hogy nők is el tudják látni rendesen a fizetett munkájukat, ami pedig a GDP-t növeli. Csernus Fanni szerint a tanulási programokat tudatosabban össze lehetne hangolni a gyerekgondozási szolgáltatókkal, lehetőséget adva a pedagógusoknak arra, hogy nyáron plusz keresethez jussanak.

Elsődlegesen fontos lenne a rugalmas munkafeltételek támogatása is. „Ez részben a munkáltatókon múlik, a törvényi szabályozása viszont már a kormányon. Az Egyesült Királyságban a fizetett munkát is végző anyák fele már részmunkaidővel oldja meg a nyári szünetet. De még ennél is jobb megoldás a kötetlen munkaidő bevezetése, mert míg a részmunkaidő napi 4-6 órás munkavégzést jelent, vagyis fizetéskieséssel jár, addig a rugalmas munkavégzésnél egy néhány órás fix törzsidőt leszámítva a munkavállaló maga döntheti el, hogy mikor dolgozik, a kötetlen munkaidő esetében pedig a meghatározott időpontok és határidők betartásával teljes egészében a munkavállaló osztja be a 8 óráját.”

Az Amnesty szakértője emlékeztet arra is, hogy egy uniós jogszabály hazánkat is kötelezte arra, hogy a gyereket nevelő munkavállalók számára tegyék lehetővé a rugalmas munkavégzést, ezt a magyar kormánynak pedig sikerült úgy átültetnie, hogy az kevésbé kedvezzen a gyerekes dolgozóknak: az uniós irányelv a gyerek minimum 8 éves korát, a magyar a maximális 8 határozta meg. „A munkavállalóknak az is nagy segítség lenne, ha a munkáltatók a nyári hónapokra biztosítanának gyerekfelügyeletet, esetleg táboroztatást szerveznének – erre is látunk jó külföldi, és ritkábban magyar példákat.”

És ahhoz, hogy a nőkre ne háruljon aránytalanul sok teher a gyerekeik nyári életének megoldása miatt, Csernus Fanni szerint alapos szemléletváltásra lenne szükség. Amíg viszont a kormány a jelenlegi családpolitikai kommunikációját folytatja, erre nem sok esély van.