3,5 millió eurós pénzmosási ügybe keveredett a Louis Vuitton egy készpénzes vevője miatt
A Louis Vuittont még az ág is húzza idén nyáron, nem elég, hogy folyamatosan csökkenő pénzügyi eredményekkel néz szembe, a francia luxusmárka hollandiai leányvállalatának most egy súlyos pénzmosási üggyel is meg kell küzdenie. A holland államügyészség ugyanis azzal vádol egy kínai nőt, hogy másfél év alatt összesen 3,5 millió eurót, azaz nagyjából 1,4 milliárd forintnyi pénzt mosott tisztára úgy, hogy a Louis Vuitton hollandiai üzleteiben vásárolt luxuskiegészítőket, táskákat, pénztárcákat, irattartókat. Az ügyészeknek az tűnt fel, hogy a Bei W. néven emlegetett nő soha nem költött egy bizonyos összegnél többet, és mindig készpénzzel fizetett. Az ügy pikantériája, hogy a Louis Vuitton két alkalmazottját azzal vádolják, hogy segítették a nőt.
Főszerepben a készpénz
Az ügyben a múlt héten megtartott előzetes meghallgatáson az ügyészek elmondták, azt feltételezik, hogy Bei W. nagy összegű, bűncselekményből származó illegális pénzt kapott egy olyan személytől, akit korábban már elítéltek pénzügyi csalás miatt. A vád szerint a kínai nő úgy költötte el a 3 millió eurót több hollandiai Louis Vuitton-üzletben, hogy regisztrációjához több különböző nevet és emailfiókot használt, majd a megvásárolt luxuscikkeket Hongkongba és Kínába küldte.
Bei W. mindig gondosan ügyelt arra, hogy ne lépje át azt a tízezer eurós (4 millió forint) limitet, amely felett előre be kell jelenteni a készpénzes tranzakciókat a francia luxusháznál. Az ügyészek szerint ez az a momentum, ami miatt a divatóriás felelőssége felmerül, szerintük ugyanis a nő csak úgy tudta végrehajtani a vásárlásokat, hogy segítséget kapott a Louis Vuitton egyik alkalmazottjától. A gyanú szerint ő értesítette a nőt, amikor olyan új áru érkezett, ami még megvehető a készpénzes árkategóriában.
A nőt azzal vádolják, hogy csomagküldő szolgáltatások segítségével Kínába szállíttatta a termékeket az úgynevezett tajkou (daigou) kereskedelem keretében, amely egy olyan rendszer, amelyben a vásárlók luxuscikkeket vásárolnak külföldön, hogy elkerüljék a magas kínai importadót. A holland ügyészség szerint ezt a módszert gyakran használják az alvilági bankárok illegális pénzek tisztára mosására.
Mi az a tajkou piac?
Ez lényegében az ázsiai szürke piac, aminek teljes mérete nem ismert, de a Re-Hub tanácsadó cég 2023 végére több mint 74 milliárd euróra becsülte az értékét. A tajkou kereskedelem luxusiparra gyakorolt hatása a Luxury Tribune szerint összetett kérdés, mert egyrészt informális piaci terjeszkedést generál, és lehetővé teszi a luxusmárkák számára, hogy közvetett módon új fogyasztókat szerezzenek, vagyis szélesebb körű jelenlétet biztosít egy adott országban. Másrészt a tajkou ügynökök a hálózatukon keresztül reklámozást is végeznek helyi, gyakran átláthatatlan piacokon. Mivel jobban ismerik ügyfeleik preferenciáit és versenytársaikat, gyakran kiváló információforrások, és segítenek azoknak a márkáknak, amelyek piaci részesedést szeretnének szerezni és jobban benyomulni az adott helyi piacra, írja a Luxury Tribune.
A tajkou ügynökök tulajdonképpen megspórolják a reklám- és marketingköltségeket, a márkák viszont elveszítik a magánhálózatokban forgalomban lévő termékek feletti ellenőrzést, ami jelentős kockázatot jelent a márka imázsára. Sokszor előfordult már ugyanis, hogy tajkou ügynökök hamisított termékeket vagy például lejárt kozmetikumokat árultak. A tajkou kereskedelem ezért súlyosan károsíthatja a márka imázsát és veszélyeztetheti a vállalat megítélését.
A holland ügyészek a nemzetközi pénzmosás elleni szabályok megsértésének gyanújával vizsgálják a Louis Vuitton Netherlandsot, szerintük ugyanis a cégnek a vásárló szokásai alapján minimum feltűnhetett volna, hogy mi állhat a hátterében. És bár a luxusüzleteknek nincs olyan kötelezettségük a gyanús pénzügyi tevékenységek bejelentésére, mint a bankoknak, a holland jog szerint a kereskedők is kötelesek azonosítani és jelenteni a szokatlan vásárlói viselkedést.
Oligarchák, kleptokraták és bűnözők a vásárlók között
A Louis Vuitton és az anyavállalata, a 2024-ben nagyjából 100 milliárd dolláros bevételt regisztráló LVMH eddig hivatalosan nem nyilatkozott az ügyben. Az még nem derült ki, hogy vádat emelnek-e a francia divatóriás ellen, mert az ügyészség még fontolgatja, hogy bíróság elé viszi-e az ügyet.
A Louis Vuittonnak nem megy túl jól mostanában, a legutóbb közzétett pénzügyi eredménye szerint 22 százalékkal, 7,27 milliárdról 5,7 milliárd euróra mérséklődött az adózott eredménye az előző évhez képest. A folytatódó tevékenységekből származó nyereség 15 százalékos csökkenéssel, 9 milliárd euróra esett vissza. Az LVMH árbevétele 4 százalékkal csökkent, 41,68 milliárdról 39,81 milliárd euróra.
A hollandiai pénzmosási ügy a New York Times szerint mindenesetre arra világít rá, hogy a luxuscikkeknek valamilyen módon szerepük van a pénzügyi bűncselekményekben, valamint hogy a neves márkák ügyfélkörében olyanok is megtalálhatók, akik megpróbálják leplezni a pénzeszközök eredetét.
Az oligarchák, kleptokraták és bűnözők világszerte régóta vásárolnak villákat, jachtokat, autókat, műalkotásokat és egyéb luxuscikkeket, hogy „élvezhessék bűnözői jövedelmüket, és hogy értékeiket kivihessék hazájukból, és más módon biztonságban tartsák” – mondta James R. Richards, aki korábban a Wells Fargo globális pénzügyikockázat-kezelését vezette.
Tavaly világszerte több mint 400 milliárd dollárt költöttek személyes luxuscikkekre, miközben bőséges dokumentáció bizonyítja azt is, hogy ezt a piacot gyakran használják pénzmosásra.
„A bűnözők továbbra is a pénzügyi rendszer gyenge pontjait keresik, a luxuscikkek piaca pedig továbbra sem mentes ezektől a fenyegetésektől” – mondta Alex Zerden, aki korábban az amerikai pénzügyminisztérium terrorizmus és pénzügyi hírszerzési hivatalában dolgozott.
