Bezosék bevásárolták magukat a Met-gálába, és kifacsarták belőle a lényeget
Művészet-e a divat? Mióta az első emberek ruhát húztak a testükre, vita tárgya a divat létjogosultsága a művészeti ágak között. Hiszen öltözködni muszáj, a ruhakészítést és -választást többnyire nem művészi, hanem praktikus igény diktálja. Mégis mindenki elgondolkodik a boltban, hogy a rengeteg télikabát közül melyiket válassza, és univerzális élmény a ruhásszekrény előtt tanácstalanul álldogálás is. A divat évezredek óta az önkifejezés legalapvetőbb eszköze, tükör a korról, amiben élünk, a testről, amit ideálisnak tartunk, a társadalmi, kulturális hagyományokról és változásokról, amik a mindennapjainkat formálják.
A divatban a funkcionalitás keveredik az esztétikai igénnyel. Azt szokás rá mondani, alkalmazott művészet. Mint ilyet, hajlamosak vagyunk alacsonyabb rangúnak tekinteni például a festészetnél vagy a szobrászatnál. Pedig a divat több alkalmazott művészetnél: a magas és popkultúra találkozási pontja, egy dinamikusan fejlődő, folyamatosan változó, önmagával, a világgal, a képzőművészettel, irodalommal, zenével, filmmel párbeszédbe elegyedő, évezredes hagyományokkal bíró kézműves szakma. Nem mellesleg az egyik legjelentősebb iparág, aminek globális környezeti és gazdasági hatásai sem elhanyagolhatók. Sőt, a fenntartható jövőről szóló diskurzusok egyik kulcskérdése ma már a ruhaipar túltermelésének mérséklése. Az erre adott válaszok között vannak jók és rosszak is. A rosszabbak közé tartozik, hogy a divatipar legbelsőbb köreiben jól irányzott greenwashing befektetéseik nyomán olyanok jutnak megkerülhetetlen pozícióhoz, mint az Amazon alapítója, Jeff Bezos.
Mielőtt előreszaladnánk, szögezzük le: a divat művészet. A New York-i Metropolitan Museum Divatintézete (Costume Institute) is így gondolja. Olyannyira, hogy az idei divatkiállítás címe Costume Art, a kiállításhoz kapcsolódó – az elmúlt évtizedekben a divatvilág legfontosabb éves eseményévé váló – Met-gála dress code-ja pedig „fashion is art”, azaz „a divat művészet”.
Nem volt mindig ennyire egyértelmű válasz, sőt rendszerszinten ma sem az. Nem véletlenül van szükség a Met-gálára.
A Costume Institute 1947-ben azzal a feltétellel kapott helyet a Metben, ha a kiállításaihoz szükséges forrásokat saját maga kalapozza össze. Ez azóta sem változott, az Egyesült Államok legjelentősebb múzeumának járó állami támogatásokból a leglátogatottabb szegmense egy fityinget sem kap. Nem nehéz felfedezni ebben azt a patriarchális elgondolást, hogy a divat alacsonyabb rendű a többi művészeti ágnál, hiszen a ruhakészítés „női munka”, a divat pedig elsősorban a nőket foglalkoztatja, ezért nem érdemes teret és főleg pénzt pazarolni a bemutatására. Az idő a Costume Institute alapítóit igazolta, ma már a világ leglátogatottabb kiállításai közé tartoznak a divattal foglalkozók, nem nagyon akad olyan neves intézmény, amely ne jelentkezett volna saját divatkiállítással.
A divatvilág már a kezdetekben összefogott, hogy az állami támogatás hiánya ne jelentsen gondot, 1948-ban megtartották az első Met-gálát, ahogy azóta is minden év májusának első hétfőjén. A gála közel száz éve stabilan finanszírozza a Costume Institute működését. Sokáig nem is volt több a New York-i elitet és a divatvilág krémjét összeboronáló adománygyűjtő estnél, Anna Wintour, az amerikai Vogue korábbi főszerkesztője látta meg benne a potenciált, aki 1995-ben vette át a szervezést, és rövid idő alatt a divatipar legnagyobb éves eseményévé tette. Nem kellett ehhez más, mint gondosan kigondolt téma, szigorú dress code, az exkluzivitás és a tengernyi celeb meginvitálásának törékeny egyensúlya.
A Met-gála megvalósítása soha nem volt olcsó mulatság, ezért minden évben vannak szponzorai. Ez persze nem elég ahhoz, hogy profitot is termeljen, ezt a borsos jegyárak biztosítják: idén ezek is drágultak, egy darab jegyet 100 ezer dollárért (több mint 30 millió forint), egy egész asztalt 350 ezer dollárért (közel 110 millió forint) lehetett megvásárolni. Ezeket többnyire nem azok veszik meg, akiket a vörös szőnyegen látunk. Az asztalokat jellemzően divatmárkák és cégek vásárolják meg, amik aztán különböző, aktuálisan felkapott celebeket és márkanagyköveteket hívnak meg. A végső szó azonban Anna Wintouré: ő bólint rá a vendéglistára, ő állítja össze az ültetési rendet, és ő dönt arról is, ki az, akit meghívni sem szabad. Ilyen például Donald Trump.
A Met-gálát az utóbbi években egyre több kritika érte a pofátlan fényűzés miatt, ami finoman szólva nem harmonizált a világot sújtó gazdasági válságokkal, világjárvánnyal és háborúkkal. És akkor jött 2025, a Vogue pedig bejelentette, hogy a következő év gálájának fő szponzora Jeff Bezos és újdonsült felesége, Lauren Sánchez Bezos lesz. És elszabadult a pokol.
A vászon: a test
Mielőtt belemennénk a 2026-os Met-gálát övező botrányba, térjünk egy kicsit vissza ahhoz, amiről az estének valójában szólnia kellett volna. A művészethez. Mivel a kiállítás és a gála dress code-ja is a test és a ruha kapcsolatát állítja a központba, nem meglepő, hogy sok vendég magára a testre helyezte a hangsúlyt.
A gála egyik házigazdája, Beyoncé szó szerint vette a kihívást, az énekesnőnek a Balmain korábbi vezető tervezője, Olivier Rousteing tervezett kristályokkal kirakott csontvázruhát, amit egy hatalmas, tollakkal díszített köpennyel kombinált. Szintén az anatómiát vette alapul a Thom Browne, amely a feltörekvő stílusikon, Chase Infiniti számára tervezett ruhát. A színes flitterekkel kirakott ruha a márkára jellemző játékossággal antiókhiai Alexandrosz milói Vénusz-szobrát idézte meg. A ruhát a Vogue szerint több mint 1,5 millió egymásra helyezett flitter díszítette, amelyeket több mint 600 különböző színű, réteges selyemrojtokkal kombináltak. Jeremy Pope a Vivienne Westwood 1996-os kollekciójából választott egy archív darabot. A gyöngyökkel hímzett, strukturált felsőrészben a test izomzatának mintázata sejlett fel.
A test nem örök, az idő múlásának emberre gyakorolt hatását Bad Bunny mutatta be. Méghozzá úgy, hogy ötven évvel idősebbnek maszkírozta magát.
A ruhával fedett és a meztelen test közötti átmenetet álmodta meg a Schiaparelli a szőkített szemöldökű Kylie Jenner számára. Hasonlóan merész, eggyel áttetszőbb felsőjű ruhába bújtatta a Gucci Alex Consanit. A modell egy fehér köpenyben lépett a szőnyegre, amitől később megvált, így vált láthatóvá a fekete hattyút idéző estélyi.
Az idei kiállítás témája magában hordozta a 2010-es években erősen elkoptatott pucérruha-trend visszatérésének lehetőségét is. Így is történt, Gigi Hadid például MiuMiuban idézte meg a „se öltözve, se öltözetlen” népmesei esztétikáját. Doechii számára a Marc Jacobs tervezett a testet szabadon hagyó ruhát, a repper még cipőt sem húzott, a lábát két bokapereccel és hennafestéssel díszítette. De pucérruhát húzott hétfő este a teljesség igénye nélkül Simone Ashley, Doja Cat, Irina Shayk és Zoë Kravitz is.
Kapuőrből portás
És akkor Bezosék. A divatipar egyik legforróbb pletykája, hogy Bezos kvázi nászajándékként megvásárolná a Vogue magazint újdonsült feleségének. Bár a világ egyik leggazdagabb embere valóban elég régóta legyeskedik a Condé Nast kiadóvállalat körül, felvásárlás egyelőre nem történt. A Met-gálára viszont már rátette a kezét. Azt, hogy milyen visszhangot kapott a Vogue amazonosításának híre a divatvilágban, jól mutatja, hogy a pont a Met-gála előtt bemutatott Az ördög Pradát visel 2. is központi témájává tette a magát a divatvilágba bevásároló milliárdost – nem túl hízelgő módon mutatva be őt.
A Vogue és a Bezos házaspár kapcsolata nem most kezdődött. A nem éppen kifinomult stílusáról ismert Lauren Sánchezről már az eljegyzésekor, 2023-ban készített portrét a magazin – emiatt már akkor sok kritika érte a Vogue-ot. Tavaly júniusban aztán Sánchez a magazin digitális kiadásának címlapjára került, abban a Dolce & Gabbana esküvői ruhájában, amit nem sokkal később a nagy tiltakozásokat kiváltó velencei esküvőjén viselt. Mindkét cikket a Vogue azóta kinevezett vezető szerkesztője, Chloé Malle jegyezte, és mindkettő messziről kerülte a Bezos meggazdagodása körüli visszásságokat, az Amazon dolgozóinak nem túl rózsás munkakörülményeit, a Trump melletti politikai állásfoglalását (és anyagi támogatását) és a velencei esküvő szélsőséges rongyrázását.
De mit szólt ehhez a híresen demokrata, csendes luxust képviselő Anna Wintour? A Vogue korábbi főszerkesztője több mint harminc év után pont tavaly nyáron jelentette be, hogy átadja a stafétabotot a fiatalabb generációnak. Vissza viszont nem vonult, továbbra is ő a Condé Nast globális tartalmakért felelős vezetője, tehát ő felügyeli a Vogue összes nemzetközi kiadását, és a Met-gála szervezése is az ő feladata maradt. A pozíciója azonban korántsem annyira betonbiztos, mint akár tíz vagy húsz évvel ezelőtt volt.
Anna Wintour jelentősége mindig túlmutatott a Vogue magazinon, szerepét egyfajta kapuőrként jellemezték a divatvilágban, aki kvázi egyedül határozta meg, melyik tervezők futhatnak be, és kik mennek a süllyesztőbe, diktálta a trendeket és gondoskodott róla, hogy az általa és a Vogue által képviselt, kevesek által elérhető, de sokak által vágyott életstílusba ne tolakodhassanak be a Lauren Sánchezhez hasonló kívülállók. Az utóbbi években azonban nemcsak a Vogue eladásai, de Wintour vezető divatinfluenszer szerepe is megingott. A digitalizált lappiacon háttérbe szorult nyomtatott magazinnak és a gazdasági válságokkal küszködő luxusdivatiparnak is szüksége van a befektetőkre – itt jön a képbe Jeff Bezos, és a divatdiktátori babérokra törő Lauren Sánchez, akik a hírek szerint minden korábbinál nagyobb összeggel, mintegy 10 millió dollárral szálltak be a Met-gálába, ezzel pedig visszavonhatatlanul betették a lábukat a divatvilág legmagasabb köreibe. Anna Wintour pedig – ha kelletlenül is, de – tartotta nekik az ajtót. Bezosék a párizsi haute couture divathéten is feltűntek az év elején, ott ültek a legnagyobb divatmárkák bemutatóinak első soraiban, Párizs utcáin pedig nem más kísérgette őket, mint Anna Wintour. A Met-gálát megelőző szokásos sajtótájékoztatót Anna Wintour oldalán Lauren Sánchez tartotta.
Idén mintha a Wintour által szabott szigorú Met-szabályok is tájékoztató jellegűvé váltak volna: hiába jelentette például ki 2018-ban, hogy a Met-gálára csak 18 éven felüliek léphetnek be, ezt két vendég (akik ráadásul az est hivatalos házigazdái is voltak) is megszegte. Beyoncé a 14 éves Blue Ivy, Nicole Kidman a 17 éves lánya, Sunday Rose társaságában vonult be.
A művészet: divat
A Met-gála mindettől függetlenül nem vesztette el azt, ami Met-gálává teszi. Az év legjobban várt beöltözős estjében idén sem kellett csalódni, a dress code ráadásul garancia volt arra, hogy Bezosék ide vagy oda, a magas művészet az idén is képviselteti magát a vörös szőnyegen. Így is lett. Várható volt, hogy a Met lépcsőjét ellepik majd a képzőművészeti alkotásokra reflektáló ruhaköltemények: ha csak a divatmárkák haute couture kollekcióira gondolunk, egyértelmű, hogy a tervezők előszeretettel inspirálódnak többek között olyan alkotók munkáiból, mint Pablo Picasso, Gustav Klimt, Piet Mondrian, Henri Matisse és Vincent van Gogh. Az idei Met-gálán igazán különleges párbeszéd zajlott a divat és a képzőművészet között.
Kezdjük a sort mindjárt Lauren Sánchezzel, aki egy elsőre nagyon egyszerűnek tűnő, tengerkék Schiaparelli estélyiben vonult végig (Jeff Bezos nélkül) a vörös szőnyegen. Sánchez ruhája John Singer Sargent Madame X című portréját elevenítette meg. A hírhedt, a saját korában botrányosnak számító portré megidézése ügyesen bújtatott beszólás volt mindenkinek, aki Bezosné közönségességét, szabadosságát kritizálta az elmúlt években. A ruha egyszerűsége, dekoltázst hangsúlyozó kialakítása ugyanakkor biztos választás volt Sánchez számára, aki úgy tűnik, a Met-gála kedvéért sem volt hajlandó kockázatot vállalni, hozta a szokott sziluettjét. A pletykák szerint a megjelenésért a világ egyik legismertebb stylistja, a method dressing szakértője, Law Roach felelt. A gond csak az volt, hogy Madame X mást is megihletett. Méghozzá az Erdemet, amely Claire Foyt öltöztette.
Az este egyik leglátványosabb festményidézéséről Madonna gondoskodott, aki az Yves Saint Laurent és egy csapatnyi statiszta segítségével rekreálta Leonora Carrington brit–mexikói festő The temptation of St. Anthony című festményének egy részletét. Ennél jóval visszafogottabban, de több sztár is festménybe öltözött. Hunter Schafer Pradában Gustav Klimt Mäda Primavesi című képébe öltözött, Rachel Zegler Prabal Gurungban és egy áttetsző szemkötőben Paul Delaroche Lady Jane Grey kivégzését megörökítő festményét idézte meg. Charli XCX Van Goghból referált (szintén Saint Laurent-ban), Gracie Abrams Gustav Klimt leghíresebb festményébe öltözött (Chanelben). Angela Bassettet szintén Prabal Gurung nepáli–amerikai divattervező öltöztette, a rózsaszín, virágokkal díszített estélyit Laura Wheeler Waring Girl in a Pink Dress című alkotása inspirálta. A férfiak sem maradtak szégyenben, Ben Platt kézzel festett Tanner Fletcher öltönyén George Seurat Vasárnap délután a Grande Jatte-szigeten című festményének részletei jelentek meg.
Megkapta a neki járó kreditet az ókori görög szobrászat is, Kendall Jenner a Gap Studio ruhájában Szamothrakéi Nikének öltözött, Yu-Chi Lyra Kuo befektető Jean-Paul Gaultier-ben szintén. A szobortematikában kicsit túlzásba esett a halloween koronázatlan királynője, Heidi Klum, aki mintha eltévesztette volna a dátumot, és tetőtől talpig szoborrá maszkírozta magát. Szoborszerű Robert Wun kreációban jelent meg Jordan Roth és Lisa is, Anok Yai szupermodellnek pedig nemcsak a Pierpaolo Piccioli-féle Balenciaga ruhája, de a sminkje is szoborszerű volt: az arcán futó aranyozott könnycseppek a könnyező Fekete Madonnát idézték. „Abban a helyzetben, amiben most élünk, szükségünk van a reményre. Úgy érzem, az, hogy Trump világában én vagyok a Fekete Madonna, pontosan ezt az üzenetet fogja közvetíteni” – mondta a modell a szett mögötti üzenetről a Vogue-nak.
A divat: művészet
Ha valamikor, most tényleg a divat mögött álló hihetetlen mennyiségű tudás, kreativitás, a ruhakészítés legmagasabb szintje, az évezredes kézművesség és az innováció állt a Met-gála középpontjában. Az, hogy a divatnak tulajdonképpen egyáltalán nem kell műalkotásokra reflektálnia, hogy annak vegyék. Hiszen a divat önmagában is művészet!
Ebben a szellemben választott magának ruhát Rihanna a Maison Margiela haute couture kollekciójából. A Glenn Martens által tervezett ruha ékes bizonyítéka annak, hogy egy ruhadarab önmagában is lehet műalkotás. Párja, A$AP Rocky visszafogottabb szettet választott a Chaneltől. A divat leleményességét prezentálta Ku Aj-ling, vagy angolos írásmóddal Eileen Gu kínai–amerikai freestyle síelő az Iris van Herpen buborékos ruhájában – ami buborékozott. Emma Chamberlain kézzel festett Mugler estélyije 40 órán keresztül készült, és több napig száradt, mire a modell-műsorvezető belebújhatott. A Miguel Castro Freitas által tervezett ruhát Anna Deller-Yee festette be, aki korábban a Schiaparellivel és a Marnival is dolgozott együtt. Divat és film lépett párbeszédbe Sabrina Carpenter testén, aki számára a Dior tervezett ruhát Audrey Hepburn 1954-es Sabrina című filmjének filmtekercseiből. Az irodalomból merített ihletet Michael Kors: az Anne Hathaway számára tervezett estélyire Peter McGough amerikai művész festett egy John Keats Óda egy görög vázához című verse által inspirált képet.
Hailee Bieber 24 karátos arany mellvértjében az Yves Saint Laurent 1969-es kollekcióját idézte meg. Hudson Williams spanyol matadornak öltözve, Balenciagában, a divatház alapítója, Cristóbal Balenciaga előtt tisztelgett. Kim Kardashian lélegzetelállító, szoborszerű ruháját Allen Jones brit popművész tervezte, aki korábban Kate Moss számára is tervezett a Kardashianéhoz nagyon hasonló, páncélszerű ruhát. A hírhedten polgárpukkasztó alkotásairól ismert művész eredetileg egy teljes testet takaró páncélt tervezett a celeb számára is, ezt végül mellvértté rövidítették, hogy Kardashian mozogni is tudjon benne. A felsőhöz Whitaker Malem tervezett bőrszoknyát.
Egyszerű, de nagyszerű – mondhatta Teyana Taylor, aki a Haider Ackermann-féle Tom Ford rojtos ruhájában (és hozzá illő parókában) jelent meg. Karlie Kloss Jonathan Anderson-féle Dior haute couture-ben szintén a minimalista, de a legmagasabb kézműves minőséget képviselő divat mellett tette le a garast. Ennél is tovább ment Bhavita Mandava. A Chanel kifutóján ismertté vált, feltörekvő indiai modell a francia divatháztól választott egy egyszerű farmer-pulcsi kombót. Legalábbis első ránézésre. A szettet a modell tette ikonikussá a márka New York-i metróbeli bemutatóján, és már akkor mögöttes jelentése volt: az egyetemista lányt pont egy ilyen farmerben és pulcsiban fedezte fel egy ügynök, New Yorkban, a metrón. A Met-gálán viselt replikát az anyaga tette igazán különlegessé: ezt a leheletvékony, selyemszerű anyagot a Chanel fejlesztette ki, a legutóbbi haute couture kollekciójában tűnt fel. Ezzel a húzással Mandava és a Chanel is bizonyította: a divatnak egyáltalán nem kell hivalkodónak lennie ahhoz, hogy mélyebb üzenetet hordozzon magában – és főleg, hogy leessen tőle az állunk.
Az eBayhez fordult Paloma Elsesser, aki számára Francesco Risso tervezett egy több mint 1000 vintage ruhából varrt estélyit. Szintén az eBayről szerezte be azokat az anyagokat a Bode, amelyekből SZA látványos, kanárisárga estélyijét tervezték. Ezzel ha mérsékelten is, de az újrahasznosítás fontossága is képviseltette magát az idei Met-gálán.
Egyetlen híresség akadt, aki a ruhaválasztásával nyíltan reflektált az idei Met-gálát övező ellentmondásokra. Sarah Paulson a Matières Fécales 2026-os, The One Percent, azaz Az egy százalék névre keresztelt haute couture kollekciójából választott egy szürke „elpusztított” báli ruhát, amihez egy Blinded by Money, azaz A pénz elvakít, egydolláros bankjegyet imitáló bőrmaszkot is húzott.
Met-gála
Az idei Met-gála sajtója nem volt túl fényes. New York utcáit ellepték a gála bojkottjára felhívó plakátok, lelkes Bezos-ellenes aktivisták a milliárdost kritizáló ajándéktárgyakkal pakolták tele a múzeum boltját, a közösségi médiát pedig ellepték azok a bejegyzések, amelyek arról értekeztek, azok a hírességek, akik idén beteszik a lábukat a gálára, tulajdonképpen beismerik, hogy egyetértenek a Trumpot és a rengeteg kritikát kapó amerikai határrendészetet (ICE) is milliárdokkal támogató üzletember ténykedésével.
Bár a szponzorok és vendégek listáját nem szokták nyilvánosságra hozni, iparági pletykák szerint idén először több asztalt vásároltak a szilícium-völgyi techcégek, mint a neves divatházak. Erre (egyelőre) nincs ugyan bizonyíték, illeszkedne abba a folyamatba, amit a New Yorker a greenwashing után szabadon „taste-washingnak” keresztelt el, és ami annyit jelent, a techcégek vezetői körében felkapott lett a renoméjuk javítása érdekében az, hogy a divatba fektetik a pénzüket, miközben a saját személyes stílusuk kezelésére is nagyobb figyelmet fordítanak. Mindez, a New Yorker értékelése szerint, kísérlet arra, hogy az antihumanista technológiáknak (például az emberi munkát kiszorító mesterséges intelligenciának) a liberális humanizmus látszatát kölcsönözzék. Hogy ez hosszú távon mennyire szolgálja a divat javát, majd kiderül.
Nem volt túl meglepő, hogy ennyi negatív sajtó után idén több nagy név is hiányzott hétfő este, például az állandó résztvevőnek számító Zendaya és Bella Hadid, akik bár hivatalosan nem beszéltek arról, miért hagyják ki az idei gálát, a modell több Bezost kritizáló és a gála bojkottjára felszólító bejegyzést is kedvelt az Instagramon.
Az ördög Pradát visel szereplőgárdája ott volt, Meryl Streep viszont hiányzott, pedig a Wintourral való szoros kapcsolata miatt rá is számítani lehetett. A sajtósa csak annyit közölt, „a Met-gála nem a színésznő világa”. A gálán hagyományosan részt vesz a New York-i polgármester és felesége is. Bár Zohran Mamdani is meghívást kapott, a nemrég megválasztott demokratikus szocialista polgármester már jó előre jelezte, hogy nem lesz ott – meglepő is lett volna, hiszen a fényűző, milliárdosokkal tömött gála homlokegyenest más értékrendet képvisel, mint ő. A témát viszont nem ignorálta, a Met-gála napján olyan bejegyzést tett közzé az Instagramon, amelyben a ruhaipar „láthatatlan dolgozóira”, New York-i, bevándorló tervezőkre, szabókra, varrónőkre, szakszervezeti dolgozókra hívta fel a figyelmet.
Kár, hogy bár a Met-gála idén szólhatott volna róluk, a divatról mint művészetről és mesterségről, a Bezos elleni népharag elsöpörte az üzenetet.
