„Fontos döntés született az Európai Parlamentben, megadóztatják a milliárdosokat”
– hirdette az Index cikkének címe. Az oldal szerint múlt hét „szerdán megszavazta az Európai Parlament (EP) a milliárdosok extra adóját”. Forrásként Dobrev Klára, a DK EP-delegációvezetőjének múlt csütörtöki Facebook-bejegyzésére hivatkoztak.
Az EP-képviselő valóban egy szavazásról írt, ahol „nem a gazdagokról volt szó, hanem a szupergazdagokról” és a rájuk kivetett adóról. Azt ugyanakkor egy szóval nem állította a bejegyzésben, hogy emiatt valóban adót vetnének ki rájuk.
Így az első gyanús jelet akkor is ki lehet szúrni a szövegben, ha valaki egyáltalán nem ismeri az Európai Unió működését. A másodikhoz már tudni kell, hogy az EP szinte semmiről sem határoz egyedül a saját elnökén kívül. A képviselő-testület a tagállami miniszterekből álló Tanács mellett az egyik döntéshozó, de a jogszabályokra jellemzően mindkettejüknek rá kell bólintaniuk.
Vannak azonban olyan területek, ahol csak a kormányok döntenek. „Az adóztatás a tagállamok előjoga, az EU hatásköre e téren csak korlátozott – ahogy azt az EP saját ismertetője is leszögezi.
– Az uniós adóügyi jogszabályokat a tagállamoknak egyhangúlag kell elfogadniuk.
Az Európai Parlamentnek joga van ahhoz, hogy adóügyi kérdésekben konzultáljanak vele; a költségvetési kérdésekben még társjogalkotó is.”
A múlt hét szerdai szavazásokon végigfutva egy olyat lehetett látni, ami kapcsolódhat az adózáshoz. A 2026-os uniós büdzséről volt egy voksolás, és a DK sajtóirodájától a Telex kérdésére jelezték, hogy ehhez kapcsolódott, amiről Dobrev írt. A szavazás viszont nem magáról a költségvetés elfogadásáról szólt. Legjobb tudomásunk szerint a 2026-os büdzsére még semmit sem terjesztett be a javaslattevő Európai Bizottság, tavaly csak júniusban állt elő a számokkal.
A múlt szerdán elfogadott dokumentum egy állásfoglalás. Az „EP döntött” vagy egyenesen „betiltott” jellegű hírek forrása sokszor egy ilyen típusú dokumentum, az is általában félreértelmezve. Ezekről az állásfoglalásokról valóban egyedül az EP határoz, csak épp semmiféle jogi következményük nincs.
Ebben az esetben több a gyakorlati jelentősége, mint általában az állásfoglalásoknak. Az éves költségvetéseknél nulladik lépésként az EP és a Tanács is elsüt egy-egy iránymutatást, hogy jelezze, milyen célokra és mennyit költene. A mozgásterüket ugyanakkor korlátozza, hogy a sarokszámokat előre rögzíteni szokták hétéves időszakokra, és ott jellemzőek a nagyobb átalakítások, nem az éves költségvetéseknél.
Az EP-ben elfogadott szövegek végső változatát a testületen belül úgy szavazzák meg, hogy előtte még a plenárison változtathatnak a szövegükön módosító indítványokkal. A 2026-os büdzséről szóló állásfoglalásnál is ilyenről írt Dobrev: a betoldás „arra tett javaslatot, hogy a több mint 100 millió euróval rendelkező uniós állampolgárok vagyonára az EU vessen ki” háromszázalékos vagyonadót, írták a DK-tól a Telexnek. „Az így befolyt, hozzávetőleg 121 milliárd euró pedig saját forrást biztosítana az EU-nak.”
Részben azért kellett erre rákérdeznünk, mert hiába tűnt valószínűnek, hogy nem például a bissau-guineai halászati egyezményről szóló aznapi szavazásról volt szó, a végső változatban nem látszott nyoma a szupergazdagokról szóló adónak. Okkal: a DK válaszához készségesen mellékelték magát a módosító szövegét és a szavazási eredményt is, utóbbiból pedig látszik, hogy
a javaslatot 145 igennel és 529 nemmel elvetették, így be sem került a végső szövegbe.
A módosító sem azt mondta volna, hogy márpedig legyen ilyen adó – ez amúgy is a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik –, hanem azt kérte, hogy az uniós kvázikormány, az Európai Bizottság „terjesszen elő új javaslatot e vagyonadónak az EU saját forrásaként történő bevezetésére”.
Dobrev posztja nem is azt üzente, hogy mostantól a szupergazdagokat megadóztatják, hanem amit a párt válasza is külön kiemelt: „a magyar képviselők közül egyedül a Demokratikus Koalíció képviselői szavazták meg a módosítót, minden más magyar képviselő nemet mondott a szupergazdagok vagyonadójára”. Magyarul a többes szám első személy nem az EP-re vonatkozott, hanem a DK-sokra.
Az EP-ben a magyar pártok gyakran vágják egymás fejéhez, hogy a többiek közül a két nagyhoz vagy mindháromhoz képest miért ők jelentik a valódi alternatívát, ehhez pedig kiváló táptalajt biztosítanak a költségvetés körül született állásfoglalások, amik gyakran több tucat módosítót kapnak, így sokszor (itt 75-ször) szavaznak róluk, és változatos kombinációk születhetnek. Ilyen volt a tavalyi költségvetés is, amiről a képviselők részvételéről szóló cikkünkben írtunk szélsőséges példaként egy híján száz voksolással.
A módosítót valóban csak a két DK-s képviselő szavazta meg a magyarok közül, a többi voksot leadó képviselő nemmel szavazott. Ők az EP-frakciójuk többségével tartottak, míg az európai szocialisták közül a DK-sokkal együtt is csak 40-en támogatták a javaslatot, 89-en ellenezték.
Az Index cikke ettől függetlenül félreértelmezte Dobrev posztját, és több olyan sebből vérzik, amelyek egyesével is kizárják az állítását, hogy az EP döntött a szupergazdagok megadóztatásáról.
