Fact-check: Tényleg sokkal több gyerek hal meg szív- és érrendszeri problémákban a koronavírus-oltások óta?

Augusztus elején egy kosárlabdaedzésen rosszul lett és nem sokkal később meghalt egy 12 éves szekszárdi lány. Bár részletek nem derültek ki arról, pontosan mi is okozta a halálát, az oltásellenes körökben szokás szerint felmerült, hogy ő is a koronavírus-vakcinák elhúzódó mellékhatásainak áldozata lett.

Erre utal az is, hogy ebben a közösségben nagyot ment egy Gedeon Zsolt nevű edző Facebook-posztja, ami a kosaraslány fotójával illusztrálja az mRNS-vakcinák állítólagos hosszú távú hatásait. Az írás arról szól, hogy a fiatalok és főleg a sportolók között milyen gyakori a szíveredetű halálozás mostanában, amiért szerinte a koronavírus-vakcinák, elsősorban az mRNS-vakcinák a hibásak.

A posztban rengeteg olyan állítás van, ami nem ellenőrizhető. Például amikor arról ír, hogy állítása szerint több orvos is megkereste őt titokban, hogy elmondja: „2-5 év és a vakcina beüt, és elkezdi rombolni a szívizmot”. Vagy hogy egy másik orvos elmondta neki, hogy már 1994 óta fejlesztik ezt az oltást, amiben ő is részt vett, de kiszállt, amikor rájött, hogy egy biológiai fegyverről van szó, de akad pár olyan állítás is, amit egészen könnyű tényellenőrizni nyilvánosan elérhető forrásokból. Például amikor azt állítja, hogy „egyre több fiatal hal meg, mindennaposak a fiatalok halálozásai”, vagy hogy „immáron minden napra jut néhány gyermekhalál”.

Mit mutatnak az adatok, tényleg egyre több fiatal hal meg, tényleg minden napra több gyerekhalál is jut már manapság? Tényleg egyre többször áll meg a fiatalok szíve?

Kezdjük az előbbivel: az, hogy hány fiatal hal meg, könnyen ellenőrizhető, hiszen a magyar halálozási adatok 25 évre visszamenően, heti lebontásban, életkor és nem szerint bárki által elérhetőek. Az adatok ábrázolásában Ferenci Tamás biostatisztikus segített nekünk.

A következő diagramon az öt évesnél fiatalabbak, az öt–kilenc, a tíz–tizennégy és a tizenöt–tizenkilenc éves korosztály halálozási adatai láthatók 2000 és 2024 között. Minden fekete pötty egyheti tényadat, a kék vonal pedig a trendet mutató görbe (az ábra figyelembe veszi a lélekszám változását is):

Mint látható, az összhalálozás tekintetében minden korcsoportban javul a helyzet, ez különösen jelentős az öt év alattiak esetében, ahol 24 év leforgása alatt megfeleződött a halálozás. Összességében véve a poszt állításának épp az ellenkezője az igaz: soha olyan alacsony nem volt hazánkban a gyerekhalálozás, mint napjainkban. 2000-ben még összesen 1552 gyerek halt meg, ebből 504 volt 5 év feletti, 2024-re azonban sikerült szinte megharmadolni ezt: összesen 596 gyerek halt meg, ebből 226 volt 5 év feletti.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy az egyes ábrák függőleges tengelyei más skálázásúak: a gyerekhalálozások legnagyobb része az 5 év alatti (ezen belül is elsősorban az 1 év alatti) korosztályból kerül ki. 2024-ben a gyerekhalálozások 62 százaléka következett be 5 éves kor alatt, 50 százaléka 1 éves kor alatt. Azaz a meghaltak többsége még csak nem is kaphatott koronavírus elleni oltást.

Könnyű persze erre azt mondani, hogy ez az összes halálokot mutatja, azaz akár a balesetek miatt bekövetkezetteket is. Mi a helyzet akkor, ha csak a szíveredetű halálozásokra szűkítjük a vizsgálódásunkat? Szerencsére ez a kérdés is ellenőrizhető, hiszen az elsődleges halálokok statisztikái szintén nyilvánosan elérhetőek. Az adatok elemzését nagyban megkönnyíti a Ferenci Tamás által létrehozott Okspecifikus Mortalitási Adatbázis. Nézzük, hogyan alakul a szíveredetű halálozás a gyerekek négy korcsoportja körében 1995 és 2024 között (itt csak éves adat van, nem heti):

Mint látható, harminc évre visszamenőleg minden korosztályban egyre javul a helyzet, ez különösen erős a 10 év felettiek esetében, ahol gyakorlatilag felére-harmadára csökkent a szíveredetű halálozás. Azaz itt is elmondható: évtizedekre visszamenően soha olyan kevés gyerek nem halt meg Magyarországon szív- és érrendszeri okokból, mint napjainkban.

Korábban egyébként tágabb értelemben foglalkoztunk már hasonló állításokkal. Rendre előjön ugyanis, hogy az mRNS-vakcinák óta több a szívhalálozás és a rákos megbetegedés (az oltásellenesek utóbbit úgy hívják: turbórák), és néhány éve már Dúró Dóra is hangoztatott hasonlót a gyerekek halálozásáról – ami szintén nem bizonyult igaznak. Ebben a cikkünkben statisztikák alapján részletesen kiveséztük, hogy sem a szívproblémákkal, sem a daganatos megbetegedésekkel kapcsolatban nem magasabb a halálozás.