Csonkváros, azaz Nub City. Ezt a nem túl hízelgő becenevet kapta Florida állam pár száz lakost számláló települése, Vernon. Méghozzá azért, mert a lakosság számához viszonyítva az Egyesült Államokban itt volt a legnagyobb a csonkolások, majd az azok miatt kifizetett biztosítások száma. Vernon nem volt különösebben veszélyes hely, hacsak nem állt fenn a veszélye, hogy megmar egy kígyó, belesüllyedsz a mocsárba, vagy esetleg valaki elüt az autójával – de a 60-as években több lakos is megtalálta annak a módját, hogy megszabaduljon pár végtagjától úgy, hogy még abszolút életképes legyen utána.
A St. Petersburg Times 1982-es beszámolója szerint egy biztosítási alkusz a következő eseteket számolta össze: valaki levágta munka közben a bal kezét, valaki lábon lőtte magát, amikor meg akarta védeni a tyúkokat, egy férfinak akkor sikerült kézen lőnie magát, amikor egy sólyomra célzott, valakinek pedig sikerült biztosítást kötnie, majd tizenkét órával később elhibázott egy mókust és szétlőtte a lábfejét.
Volt egy olyan eset, amikor valaki egész életében kuplungos autóval vezetett, majd egy nap a felesége automata váltós kocsiját vitte el, és sikerült is valahogy tönkrevágnia pont azt a lábát, amivel normális esetben a kuplungot taposta volna. Ez az úr volt az, aki a felesége autóját úgy vitte el, hogy már volt egy szorítókötés a zsebében, és amikor megkérdezték, hogy ugyan miért, azt válaszolta, a kígyók miatt. A lap szerint a férfi egyáltalán nem volt szegény, és majdnem egymillió dollárnyi kártérítést kapott, mert egyszerűen egy esküdtszék sem akarta elhinni, hogy a fickó a saját lábát szándékosan ripityára lövi.
Vernon lakosságának második kedvenc elfoglaltsága nézni a főtéren, ahogy a kutyák párzanak, az első pedig az anyagi okokból elkövetett öncsonkítás – ezt a nem túl hízelgő mondatot a településről John J. Healy magánnyomozó írta, akit a hatvanas években a biztosítók azért küldtek oda, hogy járjon utána ennek a sok furcsaságnak. A Healy közreműködésével írt könyv és egy későbbi New York Times-cikk nem említette ugyan a floridai kisváros nevét, de sokáig azért nem sikerült titokban tartani.
Healy szerint nagyjából három évig tartott az öncsonkítási mánia a városban, a kártérítések háromezer dollártól egészen háromszázezerig terjedtek (ez mai értéken durván becsülve 11 millió és 1,2 milliárd forint), de az esetek már a kezdetektől fogva gyanúsak voltak. A detektív szerint például elég beszédes volt az, hogy két különböző „balesetnek” is ugyanaz volt a szemtanúja. Nagyjából ötven eset volt egy olyan városban, aminek ennél tizenvalahányszor több lakosa volt összesen.
Csonkváros története felkeltette Errol Morris rendező érdeklődését is. A huszadik század talán legnagyobb hatású dokumentumfilmeseként számontartott Morris még csak akkor kezdte a karrierjét. Miután összehaverkodott Werner Herzoggal, és az megdobta egy kétezer dolláros támogatással, valamint sikerült finanszírozást szereznie az amerikai WNET-től illetve a német ZDF-től is, a rendező bepattant egy kisbuszba pár filmes diákkal, és elhatározta, hogy feldolgozza a csonkolások történetét.
Arra nem számított, hogy ekkora ellenállásba fog ütközni: Morris szeretett volna beszélgetni egy többszörösen amputált férfival, de annak a fia konkrétan ököllel ment neki. A helyi kocsmában valaki a gallérján nyomott el egy cigit. Az operatőrét megpróbálták elütni. Morris belátta, hogy ez így nem fog menni, hiába tölt el több hetet az ott lakókkal, valószínűleg soha senki sem fog neki erről beszélni. Ezért teljesen átfazonírozta filmjének az ötletét, és az érdekesebb, bizarrabb megszólalókra összpontosított.
Az így elkészült, 1981-es Vernon, Florida című film (amit itt meg is lehet nézni a YouTube-on) nincs egy óra, de így is sikerült több, elég sajátos megszólalót találni hozzá. Az én kedvencem egyértelműen az a pulykavadász úriember, aki minden egyes pulykáról úgy tud beszélni, mintha minimum egy szakrális élmény lett volna lelőni a védtelen állatot, és mintha minden egyes lövésnél közelebb jutott volna Istenhez. Vagy ott van a város egyetlen rendőre, aki arról beszél, hogy valaki egyszer minden jel nélkül belőtt az autója ablakán, és azóta sem tudják, ki lehetett a tettes. Érdemes végignézni a filmet, és közben nem lehet szabadulni az élménytől, hogy ez akár egy magyar faluban is készülhetett volna a nyolcvanas években. Történetesen amúgy mindegyik interjúalanynak megvan az összes végtagja.
De a Vernon városkáról készült másik híres videóra ez nem igaz. 1984-ben a városi tanács ülésén ugyanis verekedés tört ki, a helyi stáb pedig pont ott forgatott. Már önmagában a verekedés ténye is nonszensz, de akkor lesz igazán érthetetlen, amikor meglátjuk, hogy az egyik igazán harcias pofozkodónak a bal keze helyén egy kampó van.
A Vernon, Florida című dokumentumfilm:
