New York közepén áll egy ablaktalan, kivilágítatlan, 169 méter magas felhőkarcoló, amiről senki nem tudja, pontosan mire használják
New York belvárosában a Thomas Street 33. szám alatt áll egy nagyon fura felhőkarcoló, a 29 emeletes „Hosszú vonalak épülete” (Long Lines Building), aminek nincsenek ablakai, éjszaka teljes sötétségben magasodik a környező épületek fölé, és amiről senki nem tudja, mire is használják pontosan – éppen ezért több összeesküvés-elmélet alapja lett az elmúlt évtizedekben. Az épület külseje tényleg elég utópisztikus, mint valami hatalmas bástya, és igencsak keveset lehet tudni arról, hogy pontosan mire használták, és használják ma.
Az épületet a San Franciscó-i John Carl Warnecke tervezte, aki szorosan együtt dolgozott a Kennedy-adminisztrációval, több fontos kormányzati épület is fűződik a nevéhez, és aki végül a volt elnök mauzóleumának tervét is papírra vetette. A tervező elképzelése az volt, hogy egy kommunikációs erődítményt hozzon létre. A felhőkarcolót 1969-ben kezdték el építeni, és 1974-re készült el. 169 méter magas, és vastag falai állítólag egy New York elleni atomtámadásnak is képesek ellenállni – de egy hosszabb áramkimaradás esetén biztosan képes ellátni élelemmel, vízzel és üzemanyaggal körülbelül 1500 embert, anélkül, hogy a nyilvános infrastruktúrára rá kellene kapcsolni. Két hétig képes lenne önellátó városként működni az 1500 szerencsés számára, aki helyet kapna benne valamilyen kataklizma esetén.
Extrém külseje miatt nyilvánvalóan az összeesküvés-elméletek övezik, de ezek nélkül is nehéz megállapítani, hogy tulajdonképpen mire is használják ma. Annak idején a New York-i Telefontársaságnak épült, később leányvállalata, az AT&T távolsági telefonközpontjainak és szolgáltatóközpontjainak adott otthont. A furcsa erődítmény nagy teljesítményű számítógépeket és bonyolult kapcsolótáblákat tartott biztonságban, amik az Egyesült Államok egyik legnagyobb távközlési központjához tartoztak. Az atombiztos tervezés egyáltalán nem szokatlan: egy ilyen fontos kommunikációs csomópontot a hidegháború kellős közepén a lehetőségekhez mérten maximálisan meg kellett védeni. Állítólag ma adatközpontként működik, de biztosat nem lehet tudni róla.
A The Intercept cikke és dokumentumfilmje szerint egy teljesen más funkciója is volt a felhőkarcoló-erődítménynek: az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) tevékenykedett benne, természetesen teljes titokban. A cikkben 2011-es és 2013-as dokumentumok alapján azt állítják: Titanpointe kódnéven lehallgatóállomásként szolgált, és egyike volt azoknak a létesítményeknek, amelyekben az igazságügyi minisztérium engedélyével kommunikációs csatornákat figyeltek. Akár olyan nemzetközi szervezetekét, amik New Yorkban aktívak, mint például az ENSZ, a Nemzetközi Valutaalap vagy a Világbank. Ezen kívül 38 ország kommunikációját is fogták az épületben, olyanokét is, amik az Egyesült Államok szövetségesei, például Németország, Japán vagy Franciaország. Az épületben található berendezések figyelték a nemzetközi távolsági telefonhívásokat, faxokat, videókonferenciákat, internetes hang- és videóhívásokat.
Az ügynökség ma is kódneveket használ az általa különösen kényesnek ítélt információk elrejtésére – például azon cégek neveire, amikkel együttműködik, vagy konkrét helyszínekre, ahol elektronikus kémkedést végeznek.
A The Intercept mindezt az NSA titkainak hírhedtté vált kiteregetőjétől, Edward Snowdentől megszerzett dokumentumok alapján gondolja így. Ezek nem nevezik meg konkrétan a Thomas Street 33-at, mint megfigyelő létesítményt, de az építészeti tervekkel, nyilvános feljegyzésekkel és az AT&T korábbi alkalmazottaival folytatott beszélgetésekkel összevetve az újságírók meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy az épületet az NSA használta.
Az egyébként régóta ismert, hogy az AT&T együttműködött az NSA-vel megfigyelések terén, de kevés részlet derült ki arról, hogy az egyes létesítményei milyen szerepet játszottak a szigorúan titkos programok végrehajtásában. A lehallgatott kommunikáció nagy része az AT&T rendszerein keresztül zajlott, de az NSA dokumentumai azt mutatják, hogy az építmény nagy teljesítményű műholdantennával is fel van szerelve, ami a vezeték nélkül továbbított információ elfogására is alkalmas.
Fletcher Cook, az AT&T szóvivője a The Interceptnek azt mondta, hogy a vállalat „nem engedi meg egyetlen kormányzati szervnek sem, hogy közvetlenül csatlakozzon hálózatukhoz, vagy más módon irányítsa azt azért, hogy ügyfeleikről információt szerezzen”. Cook azt is mondta, hogy az NSA-nek nincs bejárása egy általuk birtokolt biztonsági szobába, de amikor az újságírók arról kérdezték, hogy más által birtokolt szobában van-e NSA-berendezés, azt mondta, hogy a Verizon nevű kommunikációs vállalatot keressék, ennek jogelődje birtokolta ugyanis az épület három emeletét és egy pinceszintet. A New York-i pénzügyminisztérium szerint azonban az AT&T az épület egészének tulajdonosa. Erre Cook már nem reagált semmit.
Ahogyan azt sem sikerül 100 százalékosan bebizonyítani, hogy az épületet használta-e az NSA, arról sincsenek megbízható információk, hogy jelenleg folyik-e kémkedés a felhőkarcolóban. Persze ne feledjük azt a lehetőséget se, hogy valójában az Aprómunka egy palotáért című Krasznahorkai-regény írja le az eltitkolt igazságot a könyv borítóján is szereplő felhőkarcolóról.
