A világ nem érett meg a focisták hónaljára

A világ nem érett meg a focisták hónaljára
A kameruni válogatott játékosai az ujjatlan mezekben a 2002-es Afrikai Nemzetek Ligájában – Fotó: Touchline Photo/Getty Images

Ma már mitikus, nagyjából beszerezhetetlen darabnak számítanak a kameruni fociválogatott kora kétezres években hordott mezei. A kameruni futball egyik legjobb időszakát élte akkoriban olyan sztároknak köszönhetően, mint Rigobert Song vagy Samuel Eto'o, de a legendás csapat hírnevéhez sokat hozzátett, hogy ebben az időszakban a válogatott mezeit gyártó Puma tervezői is direkt szembementek a hagyományokkal, és a csapat így igazi lázadónak tűnt a futball konzervatív közegében az ujjatlan mezeivel.

A botrányos mezek mögött álló tervező, Rob Warner 2001-ben csatlakozott a Pumához, az általa tervezett ujjatlan mezeket a csapat először a 2002-es Afrikai Nemzetek Kupáján viselte. „Az akkori mezek bő szabásúak voltak, és a mezhúzás még komoly problémát okozott a meccseken. Szóval azon agyaltunk, hogyan juttathatjuk előnyhöz a futballistákat. Persze, vehettük szűkebbre a mezeket, de azt gondoltuk, le is vehetjük teljesen az ujjukat” – mesélte a Mundial magazinnak az ötletről Warner, akinek azonban hamarosan már tüzet kellett oltania, amikor az afrikai torna után, a 2002-es világbajnokságra a FIFA nem fogadta el az ujjatlan kameruni mezt.

Az ujjatlan mez alapvetően nem volt szabálytalan a futball szabályai szerint, azonban a 2002-es vb-n a játékosoknak a mezük ujján kellett viselniük a torna logóját is, erre az új szabályra hivatkozva a FIFA be is tiltotta a kameruniak viseletét. A Pumánál gyorsan kellett reagálni, és a sportszergyártónál ki is akarták cselezni a szabályokat, így Warnerék előálltak azzal a megoldással, hogy a mezek ujja alig látszódjon a játékosokon.

Patrick Mboma a 2002-es világbajnokságon a fekete ujjrésszel utólag megtoldott mezben – Fotó: Odd Andersen / AFP
Patrick Mboma a 2002-es világbajnokságon a fekete ujjrésszel utólag megtoldott mezben – Fotó: Odd Andersen / AFP

A mezekhez utólag fekete ujjakat varrtak, de mivel utólag kerültek rá a mezre, ami egyáltalán nem olyan egyszerű feladat, ezért azokat hónaljban nem varrhatták össze. Így fordulhatott elő, hogy a kameruni játékosok hónalja egy-egy bedobásnál simán látszódott a Japánban és Dél-Koreában rendezett világbajnokság meccsein.

Az ujjatlan mez a FIFA akadékoskodása ellenére is kulturális jelenség lett, Serena Williams a Roland Garroson is hasonló szerelésben játszott, de készült bélelt farmerdzseki is a mez mintájára.

Ekkora hírverés után a Pumánál nem álltak le, és még nagyobbat akartak villantani a kameruni mezekkel. A cég 2004-re újabb merész ötlettel állt elő, ekkor mutatták be a szűkre szabott, egyrészes kameruni mezt, aminek oldalán megjelentek a válogatott becenevére, a szelídíthetetlen oroszlánokra utaló karmolásnyomok a mezek oldalán.

Warnerék ekkor már nagyon figyeltek arra, hogy ne sértsenek szabályokat, egyetlen pont sem tiltotta az egyrészes mezt, a karmolásnyomok meg a Jurassic Park 3 kreatívjaiból inspirálódtak. A film plakátjain a 3-ast szintén karmolásnyomokkal írták ki, Warnerék pedig átdolgozták az ötletet a mezekre, arra a koncepcióra építve, hogy a játékosok olyan gyorsak, mintha most szabadultak volna egy oroszlánokkal teli ketrecből. Még a logókat is úgy tervezték meg, hogy olyan hatást keltsenek, mintha megérintve egy szőrös állatot simogatnál, a mezekre írt számok és nevek betűtípusa pedig az afrikai kultúrából inspirálódott.

A kameruni válogatott az egyrészes, karmolásokat imitáló mezben 2004-ben – Fotó: Shaun Botterill / 2004 Getty Images
A kameruni válogatott az egyrészes, karmolásokat imitáló mezben 2004-ben – Fotó: Shaun Botterill / 2004 Getty Images

A 2004-es Afrikai Nemzetek Kupáján azonban balhé lett a mezből, a viseletet betiltották, a Puma 154 ezer dolláros pénzbüntetést kapott, és Kameruntól levontak 6 pontot a világbajnokságra kvalifikáló sorozatban. „A vicc az, hogy ha csak egyszerűen kettévágtuk volna a nadrág és a felsőrész között a mezeket, akkor nem büntetnek meg minket” – mondta az ügyről Warner.

A vita jogi útra terelődött, és egészen a svájci nemzetközi Sportdöntőbíróságig jutott. A Puma egész kampányt épített a perre, egész oldalas hirdetéseket vettek több európai napilapban is azzal az üzenettel, hogy „engedjék szabadon a kameruni hatokat”, utalva ezzel a pontlevonásra. Végül a bíróság Kamerunnak adott igazat, a pénzbüntetés összegét pedig a Puma kis kameruni futballkluboknak adta.

2006-ra aztán csillapodtak a kedélyek, a Puma sem akart már megkockáztatni egy újabb balhét, így a kameruni válogatott is „normális” mezt kapott. Nem csoda, ha addigra már nem reszkíroztak meg egy újabb konfliktust, a kameruni futballszövetség elnöke például már azzal ijesztgette Warnert, hogy az új dizájnt az ország kormányának is prezentálniuk kell a korábbi balhék után.

Ez a típusú lázadás aztán el is tűnt jó időre a futballmezek világából, de Warnerék munkájának köszönhetően az afrikai válogatottak szerelései körül egyre nagyobb lett a kultusz, és ma például a kameruni mellett a ghánai vagy a nigériai futballmezekből is több kiadás kultikus darabnak számít, az új afrikai mezek bejelentése pedig ma már simán eseményszámba megy.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!