A nyúlhoz többnyire valamilyen pozitív fogalmat társítunk, az állat a húsvéti ünnepkörbe is termékenységi szimbólumként került be, gyorsasága miatt cipőt neveztünk el róla, és a viccek nyuszikája is általában szerethető hős. Több száz éves középkori kéziratokból viszont egészen más kép rajzolódik ki, a teleírt lapok szélein komplett képregényeket találni gyilkos nyulakról. A motívum több helyen is felbukkan a középkori művészetben, és végső soron ennek köszönhetjük a Monty Python csoport legendás Gyalog galopp című filmjének egyik legviccesebb jelenetét is, amiben egy vérszomjas tapsifüles mészárol le több lovagot.
Ma is sok a kérdés e nyúlábrázolások körül, például az sem ismert, hogy egyáltalán miért kezdtek a lap szélére rajzolgatni a scriptorok, azaz a kódexmásolók. A legvalószínűbb elmélet szerint az íróeszköz próbálgatásából indult az egész: a scriptorok általában lúdtollal írtak, ami folyamatosan kopott, emiatt gyakran ki kellett hegyezni késsel (a középkori írnokokat gyakran ábrázolják tollal és késsel a kezükben). A teória szerint a scriptorok kipróbálták az új tollhegyet, hogy jól fog-e és vagy egy kéznél levő fecnit használtak erre, vagy a lap szélét, amit aztán késsel levágtak. Aztán később ez az utolsó lépés elmaradt és a tollpróbák ott maradtak a másolt szöveg mellett, később pedig fejlődni kezdtek és egyre mívesebb firkákká váltak.
A lapszéli jegyzetek és rajzok – szakszóval: margináliák – vélhetően azért is maradhattak meg, mert az írnokok is hozzá akarták tenni a magukét a kódexhez. A könyvnyomtatás feltalálása előtt egy kötet hosszú és fáradságos munkával készült el – nemcsak olvasmány volt, de műalkotás is. A scriptoroknak pedig a monoton szövegmásolás közben igényük támadhatott a kreativitásuk kiélésére. Volt, aki személyes kommentárt fűzött a szöveg mellé, de olyan is, aki a szöveg tartalmához illeszkedő illusztrációkkal hagyott nyomot, vagy éppen a bűnöket és erényeket jelenítette meg, amik a középkori embert sokat foglalkoztatták. De semmiképpen nem zárható ki a viccelődés vagy akár a csendes lázadás sem, ugyanis rengeteg bizarr, mesébe illő rajzocska is felfedezhető a kódexek margóin. Ezek egy része egyszerűen csak szürreális, más részük valamiféle fordított világot mutat be, ahol a trombitát fenékkel fújják meg, a csiga pedig veszélyes fenevad.
Ebbe a vonalba passzolnak az agresszív nyulak is. Az első ilyen ismert ábrázolás 1170 körül született a mai Németország területén fekvő arnsteini apátságban: egy kódexben egy T betű iniciáléjában nyulak akasztanak fel egy vadászt. Szintén vadásszal bánnak el a nyulak az 1340-es évekből származó, londoni Smithfield Dekretáliák lapjain. Ez a középkori nyúlerőszak-szemléltetés csimborasszója: rövid képregény mutatja be, ahogy a tapsifülesek elejtik a vadászt, majd tárgyaláson elítélik, végül levágják a fejét. Hasonlóképpen jár a vadász kutyája is, csak őt nem lefejezik, hanem felakasztják. A nyulak szívesen vívtak lovagi párbajt is, legalábbis erről tanúskodik Renaud de Bar metzi püspök 14. század elején készült breviáriuma, aminek margóin hol csigaháton lovagló nyúl indul harcba egy kutya ellen, hol pedig egy csigalábú emberrel készül megütközni egy oroszlánon ülő nyúl.
A több száz éves nyúlrajzok kutatásának az internet adott nagy lökést, részben erről szól az egyik legrészletesebb magyar cikk is a témában. Z. Karvalics László információstársadalom-kutató a Kritika 2011. szeptember–októberi számában (Arcanum, fizetős) írta le, hogyan cáfolta meg pár óra alatt William D. Padden elismert középkorkutatót. Padden egy korábbi tanulmányában kijelentette, hogy „Az olyan szörnyekről, mint a gyilkos nyúl, kénytelen vagyok azt mondani, hogy ilyesmit egyetlen középkori történet sem tartalmaz”. Z. Karvalics azonban némi keresgéléssel talált több korabeli rajzot is erőszakos nyulakról.
A cikkel a kutató arra hívta fel a figyelmet, hogy a történészek munkáját mennyire megkönnyítették a könyvtárak és levéltárak digitalizációs programjai (jegyezzük meg, hogy az újságírókét is). Z. Karvalics például a Pierpont Morgan Library világhírű középkori és reneszánsz kéziratgyűjteményének weboldalán keresgélve akadt rá néhány olyan képre, amiről vélhetően Padden nem tudott. „…Hopp, itt van egy Észak-Franciaországban vagy Belgiumban, talán Tournai városában, 1350 körül másolt kötet, Jacques de Longuyon verseivel (Les voeux du paon). A 22 miniatúra egyikén meztelen férfi folytat élet-halál küzdelmet egy oroszlánszerű és méretű nyúllal. Pár oldallal később egy kardos amazon előtt lándzsás nyúl rohan. Egy 1265-ös oxfordi Bibliában Dániel és Habakkuk történetének egyik pontján egy késekkel zsonglőrködő nyulat láthatunk” – írta Z. Karvalics László.
Az agresszív nyulak nemcsak kódexekben jelentek meg, hanem domborműveken is, a Notre-Dame homlokzatán például látható egy lovag, aki éppen egy nyúl elől menekül. Mint azt az And now for something completely digital: the complete illustrated guide to Monty Python CDs and DVDs című könyv írja, a Monty Python tagjait ez az ábrázolás ihlette meg, amikor a Gyalog galopp írásakor kitalálták Caerbannog vérmes szörnyét, ami egy apró, fehér nyuszi. Legalábbis látszólag, mert amikor megpróbálják megölni, a nyúl leharapja Sir Bors fejét, aztán az ezt követő csatában Sir Gawaint és Sir Ectort is megöli, míg végül az Antiochiai Szent Kézigránáttal sikerül legyőzni őt.
A gyilkos nyúlnak tehát biztos helye van a középkori ikonográfiában, ez ma már gazdagon dokumentált. A hatása a popkultúrára máig tart, akár a Monty Python közvetítésével (a nyulas jelenetre sok későbbi könyv és képregény tett utalást), akár önállóan (az Inkulinati című videójáték például a középkori margináliákra épül). Z. Karvalics László ugyanakkor megjegyzi, hogy bár Paddennek nem lett igaza, a vérszomjas nyulaknak a Gyalog galoppban elvileg semmi keresnivalójuk. A nyulak ugyanis a jégkorszak alatt kihaltak a Brit-szigeteken és csak a 13. században telepítették be őket újra, a film története, az Artúr-legenda pedig évszázadokkal ezelőtt játszódik. [Frissítés: mint egy olvasónk jelezte, valójában élhettek nyulak már Artúr király idején, mert egy 2019-ben publikált lelet már erre enged következtetni.]
