Rövid ideig világelsők voltunk az egy főre jutó nyári olimpiai aranyakban – aztán jött egy kis szigetország

Az 1894. június 23-án, Pierre de Coubertin báró vezetésével megalakuló Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tűzte ki feladatául, hogy újraélessze az ókori olimpiai játékokat. Két évvel később meg is rendezték Athénban az első újkori játékokat, és az olimpia azóta a világ egyik legnagyobb eseménye. 1948-ban aztán arról is határoztak, hogy az olimpia napját is minden évben a NOB megalakulásának napján, június 23-án ünneplik.

A NOB egyik alapítója, Kemény Ferenc magyar volt, Magyarország részt vett az első olimpiai játékokon, Hajós Alfréd nyert is két aranyérmet úszásban az egyik öböl tízfokos vizében. Magyarországnak mindig fontos volt az olimpizmus, Trianon után még inkább, az 1936-os olimpián az Egyesült Államok és Németország mögött a harmadik lett a nemzetek rangsorában. Berlinben tíz aranyat nyertek a magyar sportolók, ami azért kimagaslóan magas szám, mert összesen 129 győztest hirdettek akkoriban.

Sokszor elhangzik, különösen a játékok előtt és alatt, hogy az egy főre jutó aranyérmek számában Magyarország az egész világon az első.

Azt nem tudni, mikortól vizsgálják mélyrehatóan ezt a kategóriát, de az tény, hogy a népességarányos számítás egyre inkább elterjedőben van, a világsajtóban is rendre foglalkoznak vele.

Az említett állítás viszont csak majdnem igaz hazánkra. Azzal a szűkítéssel megállta a helyét 2021-ben, ha csak a nyári játékokat néztük, de mostanra már így sem. Szégyenkezésre persze így sincs semmi okunk, mert a lélekszámához és a gazdasági erejéhez képest is kimagaslóan teljesít Magyarország az olimpiai rangsorban. Bár az élet sok területén lenne ilyen előkelő helyezésünk – mondják azok, akik a sportban élnek.

Nézzük a számokat! A népességarányos számítási mód lényege, hogy a népesség számát egyszerűen elosztjuk a megszerzett aranyérmek számával.

A magyar sportolók 189 aranyérmet szereztek eddig a konkrét küzdőtéren, de a szellemi olimpián győztes dr. Mező Ferencet is hozzá szoktuk adni a sportolókhoz – most mi is így teszünk –, bár a NOB ezzel az első hellyel nem számol. A nemzetek lakosságát egységesen a worldometers.info oldalról vettük. Ez alapján Magyarország lakossága 9 632 287 fő, ha ezt elosztjuk 190-nel, már ki is jön egy 50 696-os érték.

Ebben az összehasonlításban a finnek a legnagyobb ellenfeleink. Náluk ez a szám 38 514, vagyis lényegesen kisebb, ami itt értelemszerűen azt jelenti, hogy előttünk vannak. A finnek a téli olimpiákon 45 első hellyel büszkélkedhetnek, korszakos sífutóik, síugróik voltak, akik követték a téli olimpiákat, biztosan ismerős cseng Marja-Liisa Hämälainen vagy Matti Nykänen neve.

Ha csak a nyári olimpiákat nézzük, akkor Magyarország már előzi a finneket, mert ők az utóbbi nyári olimpiákon rendre alulteljesítettek. Ebben a speciális versenyben Tokióban cserélt helyet a két nemzet. Az 5,6 milliós finneknek jelenleg 101 első helyük van, de az utóbbi húsz évben mindössze eggyel gyarapodott a termésük. Említsük meg a két adatot, ha csak a nyári olimpiákat nézzük: 51 509 a miénk, 55 675 az övék.

Az első helynek azonban nem sokáig örülhettünk, mert a Bahamák jó hajrával bevágott a magyarok elé 2021 augusztusában. A Bahamákon alig valamivel több mint 400 ezren élnek, és mivel nyolc aranyat nyertek eddig, 50 371 a mutatójuk, ezzel az élre ugrottak. Mind a nyolc aranyuk az atlétikához köthető, és bár Párizsban érmesük sem volt, a tokiói két arannyal továbbra is ők vezetnek.

Egy másik skandináv ország, Norvégia nagyon rákapcsolt télen az utóbbi időben, de a nyári olimpiákon is eredményesebb. Az abszolút rangsorban ők vezetnek. A 213 bajnoki címük úgy oszlik meg, hogy 148-at télen nyertek, a maradék 63-at nyáron. Mindez egy, a finnekhez hasonlóan 5,6 milliós országtól rendkívüli teljesítmény.

Ha nemcsak az aranyakat, hanem az összes érmet vesszük alapul, akkor Norvégia nem tudta megtartani első helyét, mert Liechtenstein tíz érmével (mind a tíz a téli sportokban született) és 36 476 lakosával az élre került. A harmadik helyen, a norvégok mögött pedig az a San Marino áll, ami három érmet vihetett haza 2021-ben Tokióból. Kettőt lövészetben, egyet pedig birkózásban, sem előtte, sem utána nem nyertek érmet.

Az összes érem népességarányos relációjában Magyarország az eddigi 544 érmével a hatodik hellyel büszkélkedhet. Itt a svédekkel vagyunk szoros versenyben, ők is nyilván a téli sportokban rendkívül erősek.