„Az emberiség számára ma nincs fontosabb feladat a béke megvédésénél és erősítésénél”
– így kezdte ünnepi beszédét negyven évvel ezelőtt, 1985. július 27-én Mihail Gorbacsov, a Szovjet Kommunista Párt főtitkára Moszkvában, amikor megnyitották a Világifjúsági és Diáktalálkozót, ami a köznyelvben itthon VIT néven honosodott meg. A vasárnap is megjelenő Népsport a megnyitóról nemcsak tudósított, hanem szó szerint közölte a pártvezér beszédét a címlapján, így azt is megtudhatták az olvasók, hogy „a Szovjetunió azért lép fel, hogy az emberek energiáját, alkotó szellemiségét ne újabb és újabb pusztító eszközök létrehozására fordítsa, hanem az éhínség, a nélkülözés és a betegségek felszámolására. A Szovjetunió ellenzi a fenyegetést, az erőszakot, az emberi jogok lábbal tiprását.”
A VIT-re ugyanúgy bevonultak a nemzetek – 150 ország lobogóit számolták össze –, mint egy olimpiára, előfordult, hogy külön erre az alkalomra formaruhát készítettek. A bevonulás után lángot is gyújtottak, mint 1980-ban, az olimpián, az első űrhajós, Jurij Gagarin lánya és Pavel Ratnyikov lakatos, az Uralmas gyár szorgalmas munkása kapta a megtisztelő feladatot. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke, Juan Antonio Samaranch is ott volt a megnyitón.
A magyar zászlót egyébként Magyar Zoltán tornász vitte, aki Moszkvában nyerte meg második olimpiai aranyérmét, és ott fejezte be kivételesen sikeres sportolói pályafutását, akkor pedig már állatorvosnak tanult.
A hétfői Népszabadságban is címlapon szerepelt a megnyitó, és még azt is leleplezték, hogy noha esőt vártak a délutáni megnyitóra, ez nem véletlenül maradt el. Hanem mert erre kialakított repülőkkel elfogták, szétlőtték azokat a felhőket ötezer méter magasan, amik odaérhettek volna a Leninről elnevezett stadionba. A stadiontól ötven kilométerre kellett beavatkozniuk, hogy ne kerüljenek elő az esernyők a kétórás ceremónián.
Kádár János résztvevőkhöz írt levelét is olvashattuk ebben a lapszámban, ennek központi gondolata ez volt: „A békéért, a haladásért küzdő fiatalok jól megértik, hogy az együttműködés a szabadságukért, a nemzeti függetlenségükért, a társadalmi felemelkedésért harcoló népek közös érdeke. E kérdések joggal foglalkoztatják földünk békeszerető ifjúságát.”
Na, de mi is az a VIT?
Tegyünk egy hosszabb történelmi kitérőt. Az első VIT-et 1947-ben rendezték meg Prágában, még a kommunista hatalomátvétel előtt. Itt még érdemi viták voltak, például arról, hogy a Marshall-segély Európa keleti felének mennyire lehetne hasznos, mi szól mellette, mi ellene. Az eseményt az 1945 novemberében alakult Demokratikus Ifjúsági Világszövetség (DIVSZ) szervezte, ami egy baloldali, de nem politikai elvek mentén alapuló szervezet volt, és amiben eleinte nyugati országok is nagy számban képviseltették magukat. A szervezet irányítása aztán fokozatosan a szovjet blokk irányítása alá került, a nyugatiak szép lassan kihátráltak belőle.
A második VIT-et két év múlva, 1949 augusztusában Budapesten rendezték, az Újpest stadionjában vonultak fel az országok, a záróünnepség a Hősök terén volt, a „tapsoló tenyerek átforrósodását” a moszkvai küldöttség érkezésekor a Filmhíradó hosszasan dokumentálta.
A '85-ös VIT-nek az adott különös hangulatot a béke és a szabadság jegyében, hogy a szocialista tábor az imperialista veszély miatt nem ment el az 1984-es Los Angeles-i olimpiára. Pontosabban a románok ott voltak, Ceaușescu nem gondolta olyan veszélyes helynek Kaliforniát, nyertek is húsz aranyat. Moszkvában sportversenyeket 1985-ben nem tartottak – korábban ez is előfordult a VIT-en –, de a békefutást azért 35 ország indulóival megrendezték.
Hogy pontosan mekkora volt a magyar küldöttség létszáma, azt nem közölték, de azt igen, hogy a magyarok az antifasiszta emlékmű megépítésénél is segédkeztek. Az esti programokon a könnyűzene is hódított, nem csak a klasszikus, így olykor az esemény oldottabb fesztiváljelleget öltött. Volt egy külön magyar ház is, aminek bejárata előtt két, levegővel töltött hatalmas figura, egy orosz matrjoskababa és egy magyar Miska-kancsót formázó bábu fogadta a Budapest-gálaestre látogatókat.
A következő VIT-et egyébként annak ellenére megtartották 1989 júliusában, hogy akkor már bőven felbomlóban volt a világrend. A helyszín Észak-Korea fővárosa, Phenjan volt, ahol egy 150 ezres stadiont építettek, hogy ellensúlyozzák az egy évvel korábban, Dél-Korea fővárosában, Szöulban megrendezett olimpia sikerét. A magyar sajtó akkor már arról is beszámolhatott, hogy „az ünnepség rendkívül monumentális és szemkápráztató első két órája után Kim Ir Szennek, a KNDK elnökének beszédét váratlanul tiltakozó fütty, kiabálás zavarta meg. Szemtanúk szerint az ünnepség néhány dán résztvevője »emberi jogokat Koreának« feliratot próbált kibontani a stadion 56-os szektorának legfelső soraiban, közvetlenül a magyar küldöttség mögött.”
A mindmáig legutolsó VIT-nek egyébként Szocsi volt a házigazdája 2017-ben.
