A kétezres évek elején brutális eset rázta meg a Missouri állambeli Kansas város lakosait. Hosszú évek után derült fény egy helyi gyógyszerész, Robert Courtney kegyetlen visszaéléseire, amelyekkel családok ezreinek életét keserítette meg, és bizonyítottan legalább négyezer ember halálához járult hozzá. Courtney ugyanis saját meggazdagodása érdekében hígított általa eladott gyógyszereket, amelyek rákos betegek életét menthették volna meg.
Az ügy 2024-ben kapott újra nyilvánosságot az Egyesült Államokban, miután kiderült, hogy egy 2018-as törvény miatt Courtney idő előtt szabadulhat a börtönből, és házi őrizetbe kerülhet. Ezen sokan felháborodtak, mondván, hogy börtönben lenne a helye a gyilkosnak, aki ráadásul bűnösnek is vallotta magát a bíróságon. Azonban hiába bíztak ebben az áldozatok hozzátartozói, Courtney-t végül nem gyilkosságért ítélték el.
Átlagos gyógyszerészből közellenség
Robert Courtney sokáig egyáltalán nem keltett feltűnést. 1975-ben végzett a Missouri-Kansas City-i Egyetemen gyógyszerészként. Egyszerű kertvárosi házban lakott, ő nevelte gyerekeit, miután elvált korábbi feleségétől. Apja lelkész volt, majd ő is az Isten Gyülekezetei nevű új protestáns felekezet tagja lett, ahol világi szolgálattevőként szolgált. 1986-ben lett tulajdonos a gyógyszertárban, ahol korábban is dolgozott.
Ekkor még nem lehetett tudni arról, ami más visszaélésekkel együtt később kiderült: Courtney már 1990-től kezdve trükközött a gyógyszerekkel, illegális csatornákon szerzett be termékeket, hogy növelje a bevételeit. Kezdetben viszont nem ez keltett gyanút.
Darryl Ashley, aki vezető beosztásban dolgozott az Eli Lilly gyógyszercégnél, először 1998-ban figyelt fel valamire. A vállalat nem sokkal korábban vezetett be egy új kemoterápiás készítményt, és Ashley-nek feltűnt, hogy a nyilvántartásuk szerint szokatlanul nagy mennyiség fogy belőle.
Akárhogy nézte a számokat, azt látta, hogy Courtney gyógyszertára csaknem háromszor annyit ad el a kemoterápiás szerből, mint amennyit cége elad neki.
Ashley sejteni kezdte, hogy a patikában hígíthatják a gyógyszereket. Érzékelte az ügy komolyságát, de először aggódott, hogy mi van, ha ő téved, és egy ártatlan gyógyszerész megítélésének fog ártani, ha jelenti az ügyet – végül mégis jelzést tett a cégnél. Az Eli Lilly belső vizsgálatot indított, ők azonban nem találtak problémát.
Ezután semmi nem történt egészen 2001-ig, amikor egy onkológus, Verda Hunter lett figyelmes egy újabb furcsaságra azoknál a rákos betegeknél, akik az Eli Lilly gyógyszerét használták. Ennek a szernek az alkalmazása ugyanúgy mellékhatásokkal kellett volna, hogy járjon, mint bármelyik hasonló kemoterápiás készítményé. Hunter azonban azt tapasztalta, hogy az új gyógyszert megkapó pácienseknél nem lép fel semmilyen mellékhatás. Később visszaemlékezéseikben az érintettek is arról számoltak be, hogy a daganattal küzdő családtagjuk hiába kap kemoterápiás kezelést, olyan, mintha a gyógyszereknek semmilyen mellékhatásuk nem lenne.
Az onkológus ekkor megkereste Darryl Ashley-t az Eli Lillynél, és jelezte neki, hogy mit tapasztal. Ashley ekkor rájött, hogy mégis igaza volt három évvel korábban. Hunter az egyik betegének felírt gyógyszerből mintát vett, megvizsgálta, és látta, hogy tényleg hiányzik belőle a hatóanyag nagy része. Az orvos ekkor értesítette az FBI-t. Szövetségi nyomozás indult, és a szálak végül elvezettek Robert Courtney-hoz. Kiderült, hogy Courtney több ezer alkalommal követett el visszaélést. Az FBI segélyvonalat indított, ahol az áldozatok jelentkezését várták.
A műveletnek a „Felhígított bizalom” (diluted trust) nevet adták. Melissa Osborne dolgozott az ügyön, akinek ráadásul gyógyszerészmúltja is volt. Ő szervezett meg egy lebuktató akciót, amelynek a keretében több alkalommal vásároltak kemoterápiás gyógyszereket Courtney-nál. A vásárolt gyógyszereket megvizsgálták, ami ismét egyértelműen megmutatta, hogy a gyógyszerész rendkívüli mértékben csökkentette bennük a hatóanyagok mennyiségét.
Több beteg a szükséges dózisnak csupán 1 százalékát kapta meg, a kezelésük teljesen hatástalan volt.
A minták laboratóriumi vizsgálata után a gyógyszertárba FBI-ügynökök érkeztek, razziát tartottak, majd letartóztatták Courtney-t. A csaláson kapott férfi viszonylag hamar bevallotta, hogy néhány betegnél csökkentette az adagokat, mert pénzre volt szüksége. Ezt azzal indokolta, hogy tartozásokat kellett törlesztenie, és az egyházának is ígéretet tett, hogy egy millió dollárt fizet a közösségnek, ahol szolgálattevő volt. Letartóztatásakor vagyona 18,7 millió dollár volt. (Ez akkori árfolyamon több mint 5,2 milliárd forint volt, mai árfolyamon 34,5 millió dollár, illetve 11,5 milliárd forint.)
A Courtney által elkövetett összes bűncselekményre azonban csak fokozatosan derült fény. Nem tartotta számon, hogy mikor és mennyit „spórol ki” a hatóanyagokból, egy idő után már ez volt neki a természetes. A kihallgatásai során az FBI-ügynökök megdöbbentek, amikor minden érzelemtől mentesen számolt be az általa nap mint nap elkövetett bűntettekről, például arról, hogyan művelte ugyanezt egyik barátjának a feleségével is.
Az évek során Courtney nemcsak kemoterápiás gyógyszerekkel csalt, hanem például AIDS és cukorbetegség elleni gyógyszerekkel és számos egyéb készítménnyel is.
Az ítélet és a szabadulás
A kezdeti tagadás után Courtney hamar bűnösnek vallotta magát egy vádalku keretében, összesen húsz vádpontban. Ezek közé tartozott kétféle kemoterápiás szer meghamisítása is. 2002-ben 30 év börtönre ítélték, amelyből mindössze 22 évet töltött egy szövetségi büntetőintézetben. Emellett 25 ezer dollár pénzbírságot és 10,4 millió dollár kártérítést is kiszabtak.
A hatóságok becslései és saját vallomása alapján Courtney 1992 és 2001 között 98 ezer receptet hígított fel, amelyeket 400 orvos írt fel összesen 4200 betegnek.
2020-ban, a Covid-járvány alatt felmerült, hogy a férfit házi őrizetbe helyezzék át egészségügyi gondjai miatt, ezt azonban elutasították. Tavaly, 2024-ben azonban idő előtt szabadulhatott 71 évesen, és egy átmeneti otthonba, majd házi őrizetbe került.
Amikor felmerült, hogy Courtney elhagyhatja a börtönt, az áldozatok hozzátartozói felháborodtak. Az egyik érintett családtag petíciót indított, hogy megakadályozzák a férfi idő előtti kiengedését. A börtön elhagyását azonban lehetővé tette egy 2018-ban elfogadott törvény, a First Step Act, amelyet Donald Trump első elnöksége alatt írt alá.
Courtney kiengedését az áldozatok hozzátartozói csalódottan és tehetetlenül fogadták, a probléma azonban szerintük nem a törvénnyel van, hanem azzal, hogy úgy döntöttek, Courtney-t is jogosultnak tekintik erre. A First Step Act egyik célja, hogy csökkentsék a szövetségi börtönök telítettségét azzal, hogy a nem erőszakos bűncselekmények miatt elítélt bűnözőket jó magaviselet esetén kiengedik. Courtney esetében erre azért nyílt lehetőség, mert nem gyilkosság miatt ítélték el.
Az FBI fontolóra vette a gyilkossági vádat, de Melissa Osborne szerint ez nem állt volna meg a bíróságon. Szerinte teljesen érthető az érintettek részéről, hogy gyilkosságként tekintenek a férfi tetteire. Azonban az onkológiai szakértők is elmondták az FBI-nak, hogy nem lehetne kétséget kizáróan rábizonyítani a gyilkosságot, azaz azt, hogy a hígított kemoterápiás gyógyszerek közvetlenül okozták a betegek halálát.
Courtney ellen nagyjából háromszáz polgári per is indult a csalások és a páciensek halála miatt. Az egyik áldozatnak, Georgia Hayesnek összesen 2,2 milliárd dollár kártérítést ítélt meg. Ezt a hatalmas összeget sosem kaphatta meg a család, de Courtney vagyonát befagyasztották. Perbe fogták az Eli Lilly és a Bristol Myers-Squibb gyógyszercégeket is, amelyeknek szintén több tízmillió dolláros kártérítést kellett fizetniük.
