1959 szeptemberében 13 napos amerikai körúton vett részt a Szovjetunió akkori első embere, Nyikita Hruscsov. A pontos beosztása szerint Hruscsov volt a Szovjet Kommunista Párt első titkára Sztálin után 1953-tól, és a Minisztertanács elnöke 1958-tól.
Amerikai útján a szovjet vezető a keleti és a nyugati partvidék nagy városait is bejárta, de például megállt Iowában is, ahol munkásokkal, farmerekkel is találkozott. A hidegháborús időszak kellős közepén egy ilyen látogatás fontos dolognak számított, ám olyan tüskét hagyott Hruscsovban, ami nagyon mélyre ment. Szenvedélyesen szerette ugyanis a rajzfilmeket, és az volt a vágya, hogy ellátogathasson az akkor még újdonságnak számító, négy évvel korábban megnyílt Disneylandbe.
Úgy is tervezték meg előzetesen a programját, hogy ez a látogatás beleférjen az idejébe, így villámcsapásként érte a hír: biztonsági okokból nem engedhetik be. A sztorival tele volt mindkét blokk sajtója, Magyarországon is beszámoltak az esetről, hogy milyen megaláztatás érte a szovjet birodalmat három éve példásan irányító politikust. Az Ország-Világ így tálalta a történteket:
„Az utolsó pillanatban közölték vele, hogy oda nem mehet. Miért? Azt mondták, hogy ott nem szavatolhatják a szovjet miniszterelnök biztonságát. »Mi van ott önöknél, kolera- vagy pestisjárvány?« – kérdezett vissza Hruscsov. – »És talán fertőzést kaphatok? Vagy talán Disney országát banditák foglalták el, akik megölhetnek engem?«”
A híres amerikai színész-humorista, Bob Hope annyit jegyzett meg poénként, hogy az ország egyetlen működő rakétáját rejtették el ott, ezért nem látták szívesen a szovjet pártfőnököt. Azt is feljegyezték, hogy maga a legendás énekes, Frank Sinatra igyekezett elsimítani a dolgot, próbált jegyet szerezni Hruscsovnak, és valahogy inkognitóban bevinni a Disney-csodák világába, de nem jött össze a terv.
Hruscsov ezek után folytatta az útját Washington felé, és dacból kitalálta, hogy ha nem engedték be, hát bosszúból épít egy még nagyobb élményparkot Moszkva közelében, amivel le tudja pipálni az amerikaiakat. Itt nem Mickey egér és társai fognak életre kelni, hanem szovjet rajzfilmfigurák és mesehősök, emellett az egész országot is meg tudják mutatni, tehát a Szovjetunió kicsinyített mását is megépítik. Így a fővárostól távol eső területek kultúrájáról, történetéről is képet kaphatnak az emberek.
A terv szerint a különböző pavilonokban a látogatók elé tárták volna a sivatagokat, a tundrát, a sztyeppét, de a Fekete-tenger partvidékét is. A hegyeket és az áthatolhatatlan erdőket, a Szovjetunió természetrajzának teljes sokszínűségét akarták koncentráltan bemutatni.
Hruscsov nem garasoskodott, 600 millió rubelt különített el erre a célra. Viszonyításként: az átlagkereset ekkoriban havi 85 rubel volt az országban, 3000 rubelért már autót lehetett vásárolni. A grandiózus terv magas besorolást kapott, ugyanabba a kasztba került, mint egy atomerőmű, vagy egy fontos tengeri kikötő megépítése. A kommunista vezető felkérte az ország két elismert sci-fi-íróját, Alekszandr Kazancevet és Ivan Jefremovot, hogy vegyék ki a részüket a tervezésből, és együtt hozzanak létre valami igazán maradandót. A megálmodott csodaországba nyaranta 300 ezer látogatót vártak, de a kalkuláció szerint a téli szezonban is 200 ezren vettek volna jegyet.
Munkához is láttak, a helyszín a Moszkva melletti 260 hektáros terület, Kuncevo volt. A projekt első fázisában szovjet szakértők utaztak az Egyesült Államokba, hogy tanulmányozzák Disneylandet, és kitalálják, hogyan lehet jobbat építeni, mint a nagy rivális.
Hruscsovot azonban 1964-ben megpuccsolták, abban az évben amúgy októberig öt hónapot távol is volt az országtól, így az eltávolításában oroszlánrészt vállaló Leonyid Brezsnyev szinte zavartalanul tudott szervezkedni. Hruscsovot a vnukovói reptéren tartóztatták le, aztán hagyták, hogy néhány nappal később önként mondjon le, a korára hivatkozva.
400 rubeles havi nyugdíjjal és egy autóval távozott, Moszkvát is elhagyta, Kijev mellett élt depresszióba zuhanva 1971-ig, 77 éves korában itt érte a halál. Fia ki tudta csempészni az országból az emlékiratait, amit gondosan diktált le élete utolsó éveiben, a memoár Amerikában és Nyugat-Európában is megjelent. A szovjet Disneyland terve viszont a fiókba került, és örökre ott is maradt.
