A Föld gömbölyű (oké, geoid), és a világűrben kering, tehát igazából nincs alja vagy teteje, mert attól függ, merről nézzük. Mégis, a térképeken mindig az északi féltekét ábrázolják felül, a délit pedig alul. Miért?
A kérdés jogos, ugyanis nem mindig volt így. Nagyjából 14 ezer éve készítünk rajzokat, hogy elhelyezzük magunkat ebben a zavaros világban, így volt idő kísérletezésre. Ókori egyiptomiak például keletet és délt is rakták a térképük tetejére, keresztény térképészek pedig sokszor (még a 14. században is) szintén keletet tolták fel, hiszen arra volt a Szentföld. Jerry Brotton brit történész a BBC-nek azt mondta, hogy a történelem nagyobb részében nem észak volt felül, mert ott nem volt más, csak hideg és sötétség, és nyugat is ritkán szerepelt a térkép tetején, hiszen esténként ott tűnt el a napkorong.
Persze a Föld nagy hely, tele különböző népekkel, úgyhogy voltak kivételek. Régi kínai térképeken például észak volt felül, annak ellenére, hogy az iránytűik dél felé mutattak. Miért? Mert a császár északon élt, és ő délre akart nézni, amit jobb égtájnak tartottak, mert onnan jöttek a szelek. A vadnyugatot meghódító bevándorlók pedig néha a nyugatot rakták a térkép tetejére, mert az volt az ismeretlen.
Na de akkor honnan jön az észak = fent felfogás? Ptolemaiosztól, az 1–2. századi római matematikus-csillagász-költő-asztrológus-geográfustól. Amikor a 2. században elkészült a Geographia című műve, abban a világtérképen észak volt felül. Nem tudni, miért, de közrejátszhatott, hogy Egyiptomban, Alexandriában élt, és nem volt túl sok infója a déli féltekéről. Mikor reneszánsz tudósok rátaláltak a térképére, továbbvitték ezt a gondolkodást, és egyre többen kezdtek el északra mint térképészeti fentre gondolni.
Bárki készített is egy térképet, és bármelyik égtáj volt felül, ahogy a példákon is látható, az alkotóra volt bízva, hogy milyen irányban rajzolt. Valós jelentősége nincs, talán azon túl, hogy a legtöbb ember már így ismeri a térképet, és lehet, hogy néhány másodperc zavart okozna fordítva látni a bolygót, amit elvileg jól ismerünk. A NASA is ezért fordította meg a Kék üveggolyó című híres fényképet a Földről, mert a készítője, Harrison Schmitt úgy kapta le a bolygót, hogy a déli félteke volt felül. Az amerikai űrügynökség nem akarta megzavarni az embereket, úgyhogy megforgatta a képet.
Ma már részben megszokásból, hagyományból és egyszerűségből kerül észak fentre, de van ennek egy pszichológiai vetülete is: mélyíti azt az elképzelést, hogy van a gazdag észak és a szegény dél. Emiatt sokan kifogásolják a jelenlegi földábrázolást, de persze mások legalább ekkora vagy nagyobb bajnak tartják, hogy kicsit aránytalanul sikerült a 3D-s bolygó 2D-s reprezentációja, és Afrika például aránytalanul kicsinek tűnik rajta. A manapság használt Mercator-vetület alapvetően tengeri navigációra készült, és arra a mai napig szuper, de valóban megcsúsztak rajta az arányok.
