A sudoku (hivatalos, de kevésbé elterjedt magyar írásmóddal: szúdoku) megosztó játék, van, aki imádja, és napi szinten oldja meg a feladványokat, míg van, akit idegesít a sok összevissza szám, és inkább a jó öreg keresztrejtvényre esküszik. Az viszont ritka, hogy valaki konkrétan rohamot kapjon ettől a tevékenységtől, de bizonyos idegrendszeri sérülések okozhatnak ilyesmit. Egy ilyen esetről számolt be egy 2015-ös tanulmány és annak nyomán a világsajtó is.
Ha valaki nem találkozott volna még vele, a sudoku lényege, hogy nem hiányzó szavakat kell kitalálni műveltségi alapon, mint egy keresztrejtvényben, hanem számokat és pusztán a logika talaján állva. Adott egy kilencszer kilenc rubrikából álló négyzet és azon belül kilenc kisebb, háromszor hármas négyzet, ezen a pályán előre meg van adva nehézségtől függően több-kevesebb szám, ezek alapján kell kikövetkeztetni az üres rubrikákba passzoló további számokat. Méghozzá úgy, hogy a nagy négyzet minden oszlopába és sorába, illetve a kisebb négyzeteken belülre is csak egy-egy jusson egytől kilencig mindegyik számból.
A 2015-ös esettanulmány alanya egy akkor 25 éves német férfi volt, akit korábban síelés közben maga alá temette egy lavina. Szerencsésen túlélte a balesetet, de a hó alá szorulva 15 percen át nem jutott elég oxigénhez, ez pedig maradandó károsodást okozott az agya bizonyos területein. Még a kórházban lábadozott, amikor megpróbált megoldani egy sudokut – ekkor derült ki, hogy ez a tevékenység izomrángást okoz a bal karjában, ami amúgy nem sérült meg a balesetben. Amikor felhagyott a sudokuzással, a rángás is elmúlt:
Az epilepsziás rohamoknak több fajtájuk van. A férfi esetében úgynevezett klónusos roham lépett fel, amely során a kezében ismétlődő rángások jelentkeztek. Az ilyen eseteket, amikor valamilyen külső tényező váltja ki a rohamot, reflexepilepsziának nevezik. A kiváltó ok sokféle lehet, például fény- vagy zajhatások, olvasás, számolás, de akár egy meleg fürdő is, sőt, mint ebben az esetben, a sudoku.
Bár a Müncheni Egyetem kutatói a JAMA Neurology szaklapban megjelent tanulmányukban a sudokura fókuszáltak – hiszen az volt az eredeti rohamkiváltó inger –, a német férfi a CBS News megkeresésére azt írta, hogy mástól is beindulhat nála a roham. „Vegyük például a keresztrejtvényeket… az Excel-táblázatokat… mindegyikben van valami közös: vízszintes és függőleges vonalak, és az agynak számolnia kell, majd egy bizonyos pontra kell koncentrálnia (hogy leírjon valamit), plusz az ujjaknak is mozogniuk kell. Szerintem ez a kombináció okozza a problémát” – válaszolta. De az olyan vizuális-térbeli feladatok is hasonló rohamot váltottak ki nála, mint a számok növekvő sorba rendezése. Az olvasás, az írás, a sima számolás viszont nem.
A kutatók a sudokufejtés közben végzett mágnesesrezonancia-vizsgálattal megállapították, hogy a sérülés a központi parietális lebeny jobb oldalán lévő gátló idegsejteket érintette. Ez az agyterület felelős a vizuális-térbeli információ feldolgozásért, a gátló idegsejtek feladata pedig az, hogy kordában tartsa a például sudokufeladványok megfejtésekor is működésbe lépő idegrendszeri területet érő ingereket. A sérülés következtében viszont nem tudták ellátni ezt a funkciójukat, nem volt, ami csillapítsa az ingereket, ezért fokozott ingerületi állapot jött létre, amely kihatott a szomszédos, a kar mozgatásáért felelős idegterületre, létrehozva a rángásokat.
A problémát terápiával felszámolni nem lehet, a tüneti kezelés viszont annál egyszerűbb volt: „Páciensünk abbahagyta a sudokurejtvények megoldását, és több mint öt éve nem voltak rohamai” – mondta Berend Feddersen, az esetről beszámoló tanulmány első szerzője. „Kerülöm a keresztrejtvényeket […] Néha játszom Scrabble-t, de sajnos ott is ugyanaz a probléma. Nem hiányzik. Annyi minden hiányzik [a régi életemhez képest], a sudoku és a keresztrejtvények a legkevésbé fontosak” – tette hozzá maga az érintett.
Időről időre felbukkannak beszámolók hasonló esetekről, 2008-ban például egy New York-i eset kapott nagyobb figyelmet, amikor egy 24 éves amerikai nőről állapították meg az orvosai, hogy Sean Paul Temperature című száma vált ki nála epilepsziás rohamokat. A zene által indukált epilepszia is a ritkábbak közé tartozik. A lapoknak akkoriban nyilatkozó szakértő, a New York-i Egyetem Egészségügyi Központjának epilepsziarészlegét vezető Orrin Devinsky szerint jellemzően évi egy-két ilyen esettel találkoznak.
