Mindig tanulságos arról olvasni, hogy híres embereknek mik voltak az első melóik. Nemcsak azért, mert van valami ironikus sorsszerűség abban, hogy például Bruce Willis magánnyomozóként is dolgozott, mielőtt magánnyomozó lett A simlis és a szendében, hanem mert van benne valami földhözragadt is. Lehet, hogy Gary Oldman fiatalkorában drámát tanult, de mellette muszáj volt egy vágóhídon sertéseket is darabolnia, olyan munkásosztálybeli tapasztalatokat magára szedve, amiket később színészként is kamatoztathatott.
Nagy-Britanniában ez a jelenség egyre jobban tűnik el, a színészek jelentős része fizetős magániskolákba jár, majd onnan kikerülve a kapcsolati tőke révén már kapja is a lehetőségeket, miközben a szerényebb anyagi körülmények közül kikerülő művészeknek esélyük sincsen ugyanerre. A briteknél emiatt Manchester régiójában már vizsgálat is indult.
De ez a cikk nem a britekről szól, hanem Danny DeVitóról. A kismillió dologból (Ikrek, Batman visszatér, de akár Beetlejuice Beetlejuice) ismerhető színész eddig sem rejtette véka alá, hogy milyen munkái voltak, mielőtt a hetvenes években a filmipar felfedezte. A tinédzser DeVito először vidámparkban melózott, aztán kertészként vágta a füvet és nyírta a sövényt, de felsőoktatásba nem volt kedve menni. Az olasz és albán felmenőkkel büszkélkedő színész New Jersey-ben lakott, zűrös környéken, és nem volt sok ambíciója. Ellentétben a nővérével, aki akkor már a saját fodrászüzletét vitte egy ideje.
Angela volt az, aki rábeszélte öccsét, hogy kezdjen már magával valamit, és legalább a fodrászatot tanulja ki. Ő volt az, aki megtanította arra, hogyan használja a csavarókat, amit a velük együtt élő, idősebb anyjukon gyakoroltak. DeVito beiratkozott a Wilfred Academy nevű szépségipari iskola helyi képzésére, de nem sok kedve volt ahhoz, hogy hajvágást tanuljon. Egészen addig, amíg a saját elmondása szerint megérkezett az iskolába, kitárta az ajtót, és azt látta, hogy harminc fiatal nővel és maximum három férfival kell a következő pár hónapot együtt töltenie. Az első nap felhívta a nővérét, és megköszönte neki, hogy rávette őt élete döntésére.
DeVito négy hónapig járt az iskolába, elvégezte a képzést, és megkapta a képesítését is. A papírokkal már legálisan is elhelyezkedhetett Angela szalonjában, ahol nővére először az idős nőket bízta rá, azaz ahogy később hívták ott, „Mr. Dave”-re. Mr. Dave megtanulta a fazonokat, megtanult dauerolni, a biznisz pedig jól ment, egyik szilveszterkor 35 vendéget fogadtak.
Angela látta a lehetőséget a bővítésben, szeretett volna egy kozmetikust is a sarokba, ezért megkérte öccsét, hogy tanulja ki azt is. DeVito magántanárt keresett, de csak olyan talált, aki az American Academy of Dramatic Arts nevű színművészeti iskolában dolgozott. A magántanár nem tudta vállalni a New Jersey-i fiatalembert, csak azzal a feltétellel, ha beiratkozik, és elkezd oda járni. Danny DeVito pedig beiratkozott, és nem sokkal később már színdarabokban játszott.
Először óriási buktákban: az egyik első szerepe csak egyetlen előadást ért meg, amit kifejezetten kritikusoknak szántak. Amikor DeVito megtudta, hogy többet nem lesz mit játszania, pár órával később a sors szeszélyéből először összetalálkozott Rhea Perlmannel, élete párjával, akivel már nem élnek ugyan együtt, de nem váltak el, illetve kapott egy kis szerepet egy off-Broadway színdarabban, aminek az volt a címe, hogy Száll a kakukk fészkére.
DeVito fodrászi karrierje nem volt titok, előszeretettel beszélt erről kamerák és újságírók előtt is. Két éve azonban valami egészen újat mondott a Felhőtlen Philadelphia (eredetiben It’s Always Sunny in Philadelphia) alkotói által létrehozott podcastban. Akkor már hosszú évek óta a sorozat állandó szereplője volt. A beszélgetésben megkérték, hogy megint meséljen a fodrászéveiről, DeVito pedig örömmel meg is tette. Saját bevallása szerint még mindig jól tud hajat vágni, és annyi mindent nem tanult ki, de akár most is tudna méhkaptárszerű frizurát csinálni az egyik kollégának. Aztán beszélt arról, ami valószínűleg mindenkit meglepett.
Azt már korábban is elmesélte, hogy idős vendégei voltak a nővére szalonjában, viszont arról nemigen beszélt, hogy haláluk után is foglalkozott velük. Ugyanis előfordult, hogy a család megkérte Mr. Dave-et, hogy a meghalt vendégnek is csinálja meg a frizuráját a ravatalra. DeVito elmondta, hogy el kellett mennie a temetkezési vállalkozóhoz, ahol a halottnak már készen volt a ruhája és a sminkje, és ő volt az utolsó ember, aki foglalkozott vele, mielőtt felravatalozták. Nem egy ilyen alkalom volt, hanem több is, mivel Angela mindig neki adta az idős vendégeket. „Ennek muszáj egy résznek lennie a Sunnyban a jövőben” – nevetett DeVito.
