A garbó már létezett, mielőtt Greta Garbo népszerűvé tette, és csak magyarul ragadt rá a színésznő neve

Ma már feltárhatatlan, hogy mikor honosodott meg Magyarországon a garbó elnevezés a magas nyakú pulóverre. Arra viszont jó esély van, hogy a világon egyedül nálunk köznevesült ez a szó a Garbo tulajdonnévből. A hazai eredetet kutatva bukkantunk rá a Pesti Hírlap egy 1934-es számára, ami arról írt az egyik cikkében, hogy a „divatos úgynevezett Garbó-sapkáknak, melyeknek eredete minden kétséget kizáróan egy francia tengerparti halásznép, a baszkok”. A sapka egy színésznő közvetítésével került valamikor Párizsba, ahol meglátták benne az egyediséget, és sorban álltak érte a butikokban. Vagyis valószínűleg a pulóver előtt egy sapkatípusra használták itthon a garbót.

Magának a garbópulóvernek viszont a svéd születésű színésznő, Greta Garbo a névadója, aki a harmincas években volt a csúcson, Amerika egyik legnagyobb filmsztárja volt. A magyar sajtó is napi rendszerességgel írt róla, heteken át születtek cikkek nemcsak a ruházatáról, hanem például a lábméretéről is, hogy valóban negyvenes cipőt hord-e.

Már az is rejtély, hogy maga a Garbo név honnan jött, mert Greta Lovisa Gustafsson néven született Stockholmban 1905-ben. A szépségére egy áruházban figyeltek fel, ahol olykor modellkedett, hogy meg tudjon élni, mert az apját 1920-ban elvitte a spanyolnátha. Az egyik producer, Mauritz Stiller új nevet kreált neki 1922-ben, ez lett a Garbo. Kilenc variációt rögzítettek, honnan jött ez az ötlet, az egyik verzió szerint az erdélyi fejedelem, Bethlen Gábor keresztneve is közrejátszhatott ebben, de van olasz, spanyol és lengyel eredettörténet is.

És akkor vissza a ruházathoz: a magas nyakú pulóvert először a középkorban használták, hogy a lovagok láncmellényes viselete komfortosabb legyen, a fém ne érintkezzen közvetlenül a bőrrel. Később a brit királyi családban is nagy népszerűségnek örvendett, de az 1800-as évek közepén a brit munkásosztály viselte praktikussága miatt, mert védte a nyakat a szeles időben, egyúttal pótolta a sálat is.

Egy időben a matrózok kedvence volt, de az 1900-as évek elején a sportolók is meglátták benne a lehetőséget. Fotóztak le kerékpárost ilyen trikóban, de lovaspólócsapat is hordta – a brit angolban a garbó polo neck néven honosodott meg, jó eséllyel ide vezethető vissza az elnevezés. Amerikai és kanadai területen inkább a turtleneck, vagyis teknősnyak kifejezést használják.

Nem tudjuk, hogy ha Noel Coward nem szerette volna annyira a garbót, mikor indult volna szélesebb körben is hódító útjára, de mivel az angol drámaíró kedvence volt, és sokszor mutatkozott benne a húszas években, a középosztályban is egyre több követőre talált.

Innen még nem vezetett egyenes út odáig, hogy a garbó a munkásemberek egyenruhájából, jellegzetes férfiruhadarabból dívák csábítási kelléke legyen. Garbo a harmincas években viselte nadrággal együtt – akkoriban ezzel és a válltöméses ruháival is diktálta a divatot –, majd 1948-ban visszavonult, a ruhadarabja viszont újabb és újabb hullámokban hódította meg a világot.

A Playboyban is szereplő Jayne Mansfield népszerűsítette a testre feszülős változatot. Audrey Hepburnt a Mókás arc című 1957-es film forgatásán fekete garbóban fotózták le. Nem sokkal később Marilyn Monroe-ról is készült ikonikus, fekete garbós fotó.

Átmeneti szünet után az újabb nagy felfutásra a kilencvenes évekig kellett várni, akkor a politikusi stílustár elmaradhatatlan darabját is alkotta, de a jelenlegi francia államfő, Emmanuel Macron is kedveli, ha nincs kedve nyakkendőt kötni.