Az F1-versenypálya, amit felépítettek, bezártak és elhagytak, anélkül, hogy valaha versenyeztek volna rajta
Ázsiában robbanásszerűen növekszik a Forma–1 népszerűsége, egyes becslések szerint a rajongótábor méretében Ázsia (főleg Kína és India) már meg is előzte Európát, ami a sportág hagyományos hazájának számít. A szervezők erre persze rá is játszanak, az idei szezonban három távol-keleti verseny szerepel (Kína, Japán, Szingapúr), a két közel-keletiről (Katar, Abu-Dzabi) nem is beszélve. A 2010-es évek elején volt Koreai és Indiai Nagydíj is, de előbbit négy, utóbbit három futam után kivették a versenynaptárból – emiatt egyébként Sebastian Vettel lehetett leginkább szomorú, aki a hét futamból hatot megnyert. De még Vettelnél is szomorúbb a Vietnámi Nagydíj és a hanoi F1-pálya története.
A vietnámi verseny ötlete már a Forma–1-et harminc évig vezető Bernie Ecclestone fejében is felmerült, de igazán komolyan csak akkor kezdtek el foglalkozni vele, amikor 2017-ben az egész bizniszt átvette az amerikai Liberty Media. Egy évvel később be is jelentették a vietnámi versenyt, amihez Hanoiban kezdtek el építeni egy új versenypályát, ahol a 2020-as szezonra tervezték az első futamot.
A pálya megépítéséhez a műfaj egyik legnagyobb sztárját, a német Hermann Tilkét szerződtették le, aki például az austini Circuit of the Americas versenypályát vagy a Las Vegas-i városi F1-futam pályáját tervezte, és még egy csomó híres versenypályát Ázsiában, Malajziától Sanghajig és Bahreintől Dél-Koreáig. Tilke egy félig városi, félig direkt erre épített pályát álmodott meg Hanoiba, azt mondta róla, a Monte Carló-i ikonikus városi pálya és a nem kevésbé legendás Nürburgring adta hozzá az inspirációt.
Másfél év nem túl sok egy modern autóverseny-pálya megépítésére, pláne nem félig-meddig városi környezetben, de a vietnámiak megoldották a dolgot, időre elkészült maga a pálya, a lelátók, a boxutca, minden. Hatszázmillió dollárba (más források szerint volt az kilencszáz is) került, ami forintban akkori árfolyamon 185–278 milliárdnak felelt meg. Ezen felül még tíz évre évi 60 millió dollárba kerültek a verseny rendezési jogai. A pálya nagyon izgalmas versenyeket ígért, 5613 méter hosszú volt, 23 kanyarral és egy extrém hosszú, másfél kilométeres egyenessel, ahol az utolsó lóerőt is ki lehet facsarni az autókból, és látványos előzéseket produkálni.
A Covid-világjárványt persze nem látták jönni, ahogyan a világon senki más se. Kivéve a virológusokat és az epidemiológusokat, akik évek óta verték a vészharangot, hogy előbb-utóbb be fog ütni egy durva pandémia, csak senki nem hallgatott rájuk – de ebbe most inkább ne is menjünk bele mélyebben. Elég az, hogy a járvány miatt a 2020 áprilisára tervezett futam természetesen elmaradt. Aztán a 2021-es is, hivatalosan azért, mert az országnak egy súlyos tájfun utáni újjáépítés, az aktuális választások lebonyolítása és a világjárvány legdurvább, negyedik hulláma (a delta variáns) miatt kisebb gondja is nagyobb volt az autóversenynél 2021 tavaszán.
Valójában volt még egy indok: a verseny egyik főszervezőjét, támogatóját és arcát, egy magas rangú helyi politikust, Nguyễn Đức Chungot egy súlyos korrupciós botrány miatt 2020 végén elítélték és tíz évre lecsukták. Ez nem tett túl jót a Vietnámi Nagydíj PR-jának, hamarosan a Nemzetközi Automobil Szövetség is szerződést bontott a vietnámiakkal, és lefújta a további versenyeket a pályán.
A hanoi pályát ezután lezárták, és azóta szép lassan visszaveszi a természet, ami az övé volt. A pályát egyetlen alkalommal használták, a Honda rendezett rajta egy autó- és motorsportparádét 2022 szilveszterén. Azóta is zárva van, biciklisek szoktak beszökni, hogy a lassan amortizálódó, pár éve még a világ legmenőbb versenyautóinak szánt aszfalton körözzenek. Bár valódi versenyt sosem rendeztek rajta, a pálya virtuális mása szerepelt az F1 hivatalos videójátékos feldolgozásának 2020-as kiadásában, így a gémerek végül kipróbálhatták azt, amit a Forma–1-es pilóták sosem.
(Források: Motorsport.com, Fox Sports)
