Nem ruháznak be annyit a cégek, amiből tartani lehetne a színvonalat
Az összes beruházás 3,6 százaléka megy az oktatásba és az egészségügybe, és tavalyhoz képest ez is duplázódás.
Éves összevetésben több mint 18 százalékkal nőttek a beruházások Magyarországon, közölte a KSH, de ez annak is köszönhető, hogy tavaly különösen csapnivaló évünk volt ebből a szempontból. Akkor az uniós források átmeneti visszaesésével nyilvánvalóvá vált, hogy milyen kevés termelőeszközt vesznek a magyar vállalatok – ami az egyik legfontosabb tényező azok közül, amik meghatározzák a jövőbeli növekedést.
A mostani bővülés ellenére a – végleges GDP híján csak becsülhető – beruházási ráta még mindig csapnivaló, továbbra sem éri el a GDP húsz százalékát, ami közgazdászok szerint arra utal, hogy az épületek és eszközök amortizációját sem pótolják a beruházások.
A beruházás és a bruttó állóeszköz felhalmozás majdnem ugyanaz, csak utóbbiba a fizikai eszközökön túl beleértik a kutatás-fejlesztést, az immateriális javak beszerzését és a lízingelt eszközöket is.
A költségvetési szervek beruházásai 65 százalékkal nőttek éves összevetésben, ami arra utal, hogy az uniós források felhasználása van jelentős részben a növekedés mögött. Igaz, a magáncégek beruházásai is emelkedtek 18 százalékkal.
Ha megnézzük, melyik ágazat milyen időtávon mennyire bővült, látható, hogy a gazdaság idei sikerágazatai az egészségügy, az oktatás, a közigazgatás és a művészet, de ennek a tavalyi, nagyon alacsony bázis az oka: ezekre a területekre idén eddig összesen 480 milliárd forint ment, ezen belül az oktatási és egészségügyi beruházásokra csak 148 milliárd, az idei beruházások mindössze 3,6 százaléka.
Az is látható, hogy a szállítmányozás ágazat beruházásai az év első felében gyorsabban bővültek, mint az utóbbi három hónapban. A feldolgozóipar, és azon belül az autógyártás viszont változatlanul hasít, itt 15 százalékkal több termelőeszközt szereztek be a cégek, mint egy évvel ezelőtt.
A fenti ábráról le kellett hagyni az aprócska magyar bányászati szektort, itt ugyanis megháromszorozódtak a beruházások, a KSH megfogalmazása szerint a szénhidrogén-kutatásokkal kapcsolatos feltárások miatt – igaz, az összeg nem olyan nagy, 5 milliárdról háromszorozódott 15 milliárdra.
(MTI Fotó: Máthé Zoltán)
