A méhek képesek értelmezni a nullát, de miért fontos ez nekünk?
Ha egy rovar agya képes erre, akkor sokkal egyszerűbb lehet mesterséges intelligenciával bíró megoldásokat fejlesztenünk.
Ausztráliai és francia egyetemi kutatók bebizonyították, hogy a méhek nem csak értik a nulla mögött meghúzódó absztrakt fogalmat, de egy számsorozat részeként is képesek azt értelmezni. Jelenlegi tudásunk szerint erre csak kevés példa akad az állatvilágban, de a rovarok között mindenképpen a méhek az elsők, amelyeknél sikerült kimutatni ezt a képességet.
A nulla értelmezésének négy szintjét különböztetik meg a szakemberek. A legkezdetlegesebb szinten a zéró valaminek a hiányát jelenti, valami nincs ott, ahol azt várnánk. A második szint már egy viselkedési kategória: ebben a nulla a valami ellentéteként jelenti a semmit. A harmadik szinten a nullának számtani értéket tulajdonítunk, vagyis értjük, hogy a zéró a pozitív számsor alsó végén helyezkedik el. A negyedik, legfejlettebb szint az, amikor felfogjuk, hogy a nullához hozzá lehet rendelni egy jelet is, például a „0”-át, amely a leginkább elterjedt.
A méhek a harmadik szintre képesek. Ezt azzal a kísérlettel bizonyítják a kutatók, hogy a számok között különbséget tenni képes méheket a nullával szembesítve rájöttek, hogy a rovarok a „semminek” értékelt nullát a pozitív számsor legalsó tagjaként értelmezték.
A kísérletben a méhek mindig akkor kaptak (élelem formájában) jutalmat, amikor az előtte lévő két számból a kisebbet választották ki. A rovarok idővel a jutalom érdekében képesek voltak 80 százalékos pontossággal a helyes számot kiválasztani, akkor is, ha a két nekik mutatott minta között több mint egy érték volt a különbség. A méhek tehát az egész számsort nézve is ki tudták választani a kisebb értéket, akkor is, ha például a 6-os és a 2-es számot mutatták fel nekik.
Amikor erre már képesek voltak, akkor az egyik szám helyére üres lapot tettek. A méhek ekkor mindig az üres lap felé mentek a jutalom érdekében, bármilyen más számot láttak mellette, vagyis a sor legkisebb értékének állították be az üres lapot. Sőt, a kísérlet annál eredményesebb volt, minél nagyobb volt az értékkülönbség a két lap között, vagyis a 6-os számmal szemben nagyobb arányban találták el, hogy az üres lap a kisebb szám, mint például a 2-es esetében.
Az eredmény azért fontos, mert kiderült, hogy olyan, az állatvilág alacsonyabb fejlettségi szintjén lévő egyedek, mint a rovarok is képesek lehetnek elvont fogalmak értelmezésére.
Vagyis az agy mérete és komplexitásának mértéke nem feltétlenül határozza meg az intelligenciát, és különösen nem a számolási képességet.
A számokhoz rendelt értékek és a nulla értelmezése pedig alapvető fontosságú a mesterséges intelligenciához kapcsolódó fejlesztéseknél is.
A következő lépés az lesz, hogy a nulla fogalmának felfogását neurológiai szempontból is vizsgálják. A semmi érzékeléséből ugyanis valahogy a méheknek el kellett jutniuk a nulla absztrakt fogalmának felfogásához.
