A MÁV-vezér szerint kényelmesek a vonatok, az utasok erről egész mást gondolnak

Az egész EU-ban csak Romániában és Bulgáriában elégedetlenebb a lakosság a vasúti szolgáltatással, mint itthon – derül ki egy még év elején végzett, de csak a napokban publikált uniós felmérésből. Mindeközben tőlünk nyugatra és északra már a határon átlépve is sokkal jobb a helyzet, az uniós elégedettségi rangsorban például az osztrákok a második, a szlovákok pedig az ötödik helyen állnak.

Ha nem a teljes népességet, csak a rendszeresen vonatozókat vizsgáljuk, akkor már kissé jobb a helyzet, de így is csak a középmezőnybe tartozunk. Ráadásul ez arra utal, hogy a lakossági szolgáltatásnak, azaz a MÁV-nak és a GYSEV-nek még annál is rosszabb a megítélése, mint amit a használók ténylegesen tapasztalnak.

Ennek megfelelően nem is közlekednek túl sokan vonattal Magyarországon, és ha igen, akkor sem olyankor, amikor igazán fontos lenne a kényelem és úgy általában a körülmények. Itthon elővárosi járatokat is csak a megkérdezettek bő harmada használt, miközben az uniós átlag több mint 60 százalék, Ausztriában pedig napi rendszerességgel is minden negyedik ember vonatra ül. Hosszabb utakra is ritkábban vállalkozunk, mint az uniós átlag, igaz, ebben a kategóriában a heti rendszerességgel, illetve havonta többször vonatozók aránya kifejezetten magas itthon.

Utóbbi magyarázata az lehet, hogy Magyarországon nemzetközi összevetésben viszonylag sokan utaznak vonattal munkába vagy iskolába. Az ilyen választ adók aránya 20 százalék volt, ami holtversenyben a második legmagasabb érték. Üzleti utat viszont csak a megkérdezettek 3 százaléka vállalna vonattal, ami a legalacsonyabb az egész EU-ban, és nyaralni is csak minden tizedik ember megy így, ami szintén nagyon kevés.

A kutatás legérdekesebb eleme azonban az, hogy a válaszadók milyen magas arányban tartják saját szempontjukból irrelevánsnak a kérdést. A felmérés készítői minden fontosabb szolgáltatási elemről kikérték a lakosság véleményét, így rákérdeztek a menetrend elérhetőségére, a jegyvásárlás megítélésére, a panaszkezelésre, a tisztaságra, a késésekre. Az elégedett-elégedetlen-nem tudja válaszlehetőségek mellett pedig megadtak egy negyediket is, amely a „not applicable” kódjelet kapta.

A felmérést Magyarországon végző TNS Hoffmann-nál lapunknak azt mondták, hogy ez a válaszlehetőségek között akkor jelenik meg, amikor a válaszadó számára nem releváns a kérdés. Jelen esetben azt jelentette, hogy „nem érint, mert nem utazom vonattal”. Miközben az országok többségénél a különböző kérdések nagy részére 5-10 százalék válaszolta ezt, addig nálunk jellemzően 30-40, sőt olyan is előfordult, hogy a megkérdezettek több mint fele. Hasonlóan magas arányt csak a balti államok produkáltak, de náluk tényleg nem igazán vonatozik a lakosság.

Ez az érdektelenség a magyarázata annak, hogy nálunk az egyik legalacsonyabb az elégedettek és az elégedetlenek aránya is a legtöbb szolgáltatáselem esetében. Mondjuk az állomások és a vonatok tisztaságára ez pont nem igaz, arról elég karakán és nem éppen pozitív véleménye van a magyaroknak.

A felmérésből összességében az szűrhető le, hogy a magyarok elég lesújtó véleménnyel vannak a vasúti közlekedésről, és ennek megfelelően nem is utaznak vonattal, csak ha muszáj. Mindez különösen annak fényében érdekes, hogy a MÁV frissen kinevezett vezérigazgatója, Homolya Róbert egy hétfői interjúban arról beszélt, hogy szerinte az állami vasútcég jól áll az utaskényelem terén.