Még a nagy olajvállalatoknak is sok, amennyire a Trump-kormány lazítja a környezetvédelmi előírásokat

Még több súlyosan üvegházhatású gáz kerülhet a levegőbe Trump-kormányzat egyik meglepő új terve miatt, ráadásul anélkül, hogy bármit is meggyújtanának, elégetnének az amerikaiak. Az amerikai környezetvédelmi minisztérium (EPA) ugyanis csütörtökön bejelentette, hogy lazítani fog egy olyan szabályozáson, ami a földgáz lehetséges szivárgását korlátozta annak kitermelése és szállítása során. A földgáz pedig jobbára metánból áll, aminek a szén-dioxidhoz képest sokkal (amíg le nem bomlik néhány évtized alatt, akár 60-szor) erősebb üvegházhatása van, ha elégetetlenül kerül a légkörbe.

A Washington Post beszámolója szerint ha a terv valóra válik, leginkább a gázipari cégeken fog múlni, hogy mennyi metán szivárog a csövekből, tározókból és egyéb műszaki berendezésekből a levegőbe. A környezetvédelmi hivatal egyik munkatársa szerint csak szükségtelen és redundáns szabályok eltörléséről van szó, hiszen a metán értékes nyersanyag, így aztán az iparágnak is az az érdeke, hogy minimalizálja a földgáz szivárgását, és maximalizálja a felhasználását.

A cégek körében azonban nem egyöntetűen pozitívak az intézkedésre adott reakciók. A Trump-kormányzat becslése szerint is mindössze évi 16 millió dollárt takarítana meg az egész szektor a tervezett változtatások miatt, miközben itt nem ritkák a százmilliárd dolláros forgalmú vállalatok.

Az Obama-kormányzat idejében életbe lépett szigorítások eltörlése elsősorban a legkisebb földgáz-piaci cégek számára kedvezhet, amelyek többnyire Texas, Oklahoma és Louisiana területén rendkívül kis mennyiségben termelnek ki a fosszilis energiahordozókat. A New York Times-nak nyilatkozó szakértő szerint e vállalkozások számára valóban jelentős költség az eddigi szabályozási környezetnek megfelelő berendezéseket és eljárásokat alkalmazni, főleg az alacsony olajárak időszakában. A lazább előírásokkal viszont növekedhet a gyakran helyi családok kezében lévő cégek jövedelmezősége.

A másik oldalon az olaj- és gázipar óriásvállalatai, többek között a BP, a Shell és az Exxon állnak. Ezek a cégek úgy számolnak, hogy a megújuló energiaforrások térnyerése mellett a földgáz-üzemű erőműveknek jelentős szerepe lehet még, mivel viszonylag tisztán működtethetők, és szélcsend vagy borús idő esetén a későbbiekben az egyre nagyobb jelentőségű szél- és naperőművek ideiglenes helyettesítői lehetnek. A nagyvállalatok számára tehát

egyáltalán nem előnyös, ha a csorba esik a gáz egyelőre, a fosszilis energiahordozók között viszonylagosan jó megítélésén.

A mostani tervezet már nem az első olyan elképzelése a Trump-kormánynak, ami az állam környezetvédelmi kérdésekből való kivonulására vonatkozik. Nem is olyan régen, júniusban még az erőművek szén-dioxid kibocsátására vonatkozó, szintén Obama idejében bevezetett szövetségi szabályokon lazított a környezetvédelmi hivatal, kedvezvén a szénerőművek és -bányák működésének. A múlt héten az is okozott némi megrökönyödést, hogy az alaszkai Tongass-erdőben engedélyeznék a fakitermelést.

De nem csak a klímaváltozással kapcsolatos szabályokban történtek jelentős enyhítések, hanem a természetvédelem más területén is: például a grizzly medvéket a Trump-kormányzat kivonta védett állatok köréből 2017-ben, amire per indult az államigazgatás ellen, és végül néhány hete ismét védettséget élveznek a medvék. De a közelmúltban az USA jelképét, a kopasz sast is levették a listáról, a környezetvédők szerint indokolatlanul. Jó néhány hasonló intézkedés olvasható Trump környezetvédelmi politikájáról szóló Wikipédia oldalon, érdemes beleolvasni.