Főleg az északi országrészben lett melegebb az első őszi hónap az elmúlt évtizedek során.
Bár az utolsó néhány nap nem ezt mutatta, az időjárás szempontjából szerencsésen alakult az idei szeptember: a hónap első három hetében nyárias, sokszor 30 fok fölötti meleg volt, amit többnyire hétvégente is élvezni lehetett.
Mindez a statisztikák tükrében is szembetűnő, ugyanis a jelentősebb magyar városokban a szeptemberi átlaghőmérséklet 15,2-16,5 Celsius-fok között alakul, amihez képest idén 17,6-19,6 Celsius-fokos átlagot mértek*
Az adatokat ma töltöttem le, így az idei szeptember utolsó egy-két (egyébként hűvösebb) napja kimaradt a számításból.
. A hőérzetet ráadásul tovább fokozhatta, hogy az ország több pontján az elmúlt három évben tapasztaltakhoz képest is jelentősen melegebb volt idén szeptemberben.
A következő ábrán pedig jól látszik (érdemes ki-be kapcsolgatni a városok idősorainak megjelenítését, hogy egy-egy adatsor jobban látszódjon), hogy a historikus, múlt századi adatok között is akadnak (akár jóval) magasabbak az idei átlaghőmérsékletnél, de az 1950-es, 60-as évekig még csak meglehetősen ritkán, aztán egyre gyakrabban.
A városokat azért is érdemes külön vizsgálni, mert ez alapján kiderül, hogy a szeptemberek felmelegedése az ország déli részét kevésbé érinti, mint az északit. Míg 1901 és 2020 között Budapesten, Debrecenben és Szombathelyen átlagosan évenként 0,01 Celsius-fokot meghaladó mértékben nőttek a szeptemberi átlaghőmérsékletek, addig Pécsen és Szegeden ilyen trendszerű változás nem látszik.
A felmelegedés mostanra az ország növénytakaróját is kezdi átformálni, miközben a hazai mezőgazdaságra is egyre nagyobb fenyegetést jelent – a megváltozó időjárási viszonyok első áldozatai között például a fenyőerdők és a krumpliültetvények is ott lehetnek. A jelenség a magyar lakosság számára sem közömbös, a társadalom nagy részét aggasztja az éghajlatváltozás.
