A kormány 300 milliárdot kér Brüsszeltől, hogy nőjön az egészségügyi alkalmazottak bére idén – a már eldöntött béremelés szinte pontosan ennyibe kerül.
Az orvosok bérének rendezése jelentős költségvetési tétel: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) büdzséje szerint az idén 293 milliárd forinttal növekszik a bérekre szánt kiadás. Ebben nemcsak a kórházi orvosok, hanem az ápolók, a háziorvosok, fogorvosok és az ő kollégáik bérrendezésének költsége is benne van.
Ez óriási összeg, hiszen az egészségügyi béremelés az idénre várt központi költségvetési kiadások 1,8 százalékát teszi ki. Rövid távon azonban – ha az Európai Bizottság rábólint – ez az óriási tehervállalás egy fillérjébe se kerül a magyar államnak. A Magyarország számára várhatóan 6800 milliárd forintnyi támogatást jelentő Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) tervében ugyanis az szerepel, hogy 300 milliárd forintot költene a kormányzat egészségügyi bérfejlesztésre.
Ez az összeg pedig szinte teljesen megegyezik a NEAK által idénre várt egészségügyi béremelés pénzügyi terheivel:
Ezáltal óriási segítséget kaphat a Fidesz-kormányzat Brüsszeltől: a választások előtti évben áttételesen 300 milliárd forintnyi szabadon elkölthető forráshoz jut.*
ugyanakkora költségvetési hiányt feltételezve
Ráadásul így a koronavírus-járvány miatti gazdasági visszaesés idején sem kell azon gondolkodniuk, hogy miből is teremtik elő a béremelés költségeit.
Másrészről eléggé úgy fest, hogy a hosszú távú fedezetet nem igazán sikerült kigazdálkodni egyelőre. Igaz, egy ilyen rendkívüli évben és 7,5 százalékos tervezett költségvetési hiány mellett nem könnyű megmondani, hogy minek adott a hosszú távú finanszírozása. És persze azt is tudjuk, hogy tavaly sikerült a béremelés éves költségével azonos összeget felesleges egészségügyi kiadásra is előteremteni: ahogy korábban többször is megírtuk, a külügy által beszerzett, 16,5 ezer lélegeztetőére nem volt szükség. (A már rendelkezésre álló, illetve az állami kórházellátó által beszerzett lélegeztetőgépek száma is bőven meghaladta a harmadik hullámban használt berendezések számát – pedig ezt a világon az egyik legmagasabb halálozás, illetve az egyik legsúlyosabb járványterjedés jellemezte.)
A béremelésnek azonban nem csak egyszeri hatása lesz, mint egy rossz beszerzésnek, innentől minden évben elő kell teremteni ezt a közel 300 milliárd forintot. Ez az összeg az egészségügyi kiadásokhoz mérten is jelentős: az ágazat teljes 2021-re tervezett összegének közel ötödét, 18,7 százalékát teszik ki a béremelések.
Ennek hatása természetesen a magyar egészségügy GDP-arányos kiadásaiban is észrevehető tétel. A 2018-ban még 6,8 százalékos egészségügyi költés egy csapásra felugrik 7,4 százalékra. Ez már jóval közelebb áll az EU-átlag 9,9 százalékhoz. Így már négy helyet javítva a 28 akkori EU-tag közül a 17. helyre érne Magyarország.
A 300 milliárdos összeg olyan sok, hogy a teljes járóbeteg-ellátásra nem költött eddig ennyit a kormányzat – a 2021-es tervek szerint erre 184 milliárdot költenek majd el.
Az RRF-támogatások szerkezete nagyban eltér az eddigi uniós forrásoktól, és ez sok szempontból előnyös. Korábban elképzelhetetlen lett volna, hogy bérekre költsék az uniós pénzeket, és ne valamilyen fejlesztésre. Pedig a magyar egészségügyben – talán néhány kivételtől eltekintve – már biztosan nem betonra, új épületekre volna szükség, a fővároson kívül a legtöbb kórházat fejlesztették, átépítették, sok eszközt is beszereztek – sok helyen már csak a megfelelő szakemberállomány hiányzott.
Az orvosi bérnövekedéstől azt várja a kormányzat az EU-nak szánt összefoglaló szerint, hogy csökken az orvosok és általában az egészségügyi szakemberek hiánya. A kormányzat a dokumentumban végső soron eddigi munkáját kritizálja, és lesújtó képet fest a magyar egészségügy helyzetéről. Ahogy az anyagban szerel:
A betegek közvetlen ellátásában résztvevők száma a külföldi lehetőségek és a magánellátás megerősödésének elszívó hatása, a pályát elhagyók nagy száma, illetve a pályát kevesebben választók miatt mostanra már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához.
A kormány szerint tehát béremelés nélkül már nem volt biztosítható a biztonságos betegellátás.
Ezzel kapcsolatban érdekes, hogy az új jogállási törvény az egészségügyi dolgozók esetében jelentős kockázattal járt: ha ugyanis egy jelentős részük nem fogadta volna el az új feltételeket, még súlyosabb lett volna a szakemberhiány, ami még inkább veszélyeztette volna a biztonságos betegellátást.
Ehhez képest nem voltak túl bátrak a tervek összeállítói: az indikátorok között azt vállalták, hogy 2021 harmadik negyedévéig az érintettek 80 százaléka fogadja el az új jogállásról szóló feltételeket. Ezt nem lesz nehéz tartani, mivel már a tervek április 14-i közzétételekor tudni lehetett, hogy március 3-ig az egészségügyi dolgozók 96,3 százaléka írta alá az új szerződéseket.
Ugyanakkor nem vehető még biztosra, hogy az unió ki is fizeti az orvosbérek emelésének idei költségét: mint minden uniós döntéshozatal, ez is egy hosszadalmas folyamat lesz. A tagállamok és az Európai Bizottság (EB) hónapokon át egyeztetnek a tervekről, és biztosan lesznek módosítási javaslatok.
A kormányzati tervek talán legnagyobb kockázata, hogy érdemi indikátort nem tudtak rendelni az orvosi béremelés mellé: Brüsszelből nézve talán kevéssé meggyőző az a cél, hogy az egészségügyi munkavállalók legalább 80 százaléka írja alá az új szerződést. A másik tervezett indikátor, hogy 2020 végéig fogadják el az új jogállási törvényt*
2020. évi C. törvény az egészségügyi szolgálati jogviszonyról
, ami már egyrészt teljesült, másrészt nem járul hozzá az egészségügy jobb minőségéhez önmagában.
Az esélyeket mindenesetre javítja, hogy az EB szeretné, ha mielőbb megindulnának a kifizetések, így ezek a viták nem lesznek várhatóan igazán vérmesek. A végső terveket április 30-ig kell megküldeni az EB-nek. Ha megvan a megállapodás, előlegként a teljes összeg 13 százalékát át is utalják a tagállamoknak – Magyarország esetében ez összesen önmagában 884 milliárd forint. Ha ehhez hozzávesszük az orvosbérek emelését is, akkor
2020-ban akár több mint ezer milliárd forintot is kaphat a kormányzat az RRF-források terhére Brüsszeltől.
Mindez azt jelenti, hogy 2021-re óriási pénzügyi mozgásteret kap a kormányzat. Ez talán arra is lehetőséget teremthet, hogy a béremelésnél jóval összetettebb egészségügyi folyamatok átalakításához is hozzákezdjen.
