A magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-es magántőkealapokhoz. A nyereség döntő része Mészáros Lőrinc közelében köt ki.
Ha valaki Magyarországon el szeretné rejteni egy vállalat valós tulajdonosát, akkor nem kell feltétlenül offshore struktúrákban gondolkodnia, hiszen a Fidesz-kormány megteremtette ennek a lehetőségét itthon is. Ez a magántőkealap intézménye, amely a nyugat-európai országokban régóta létező – részben a korrupció melegágyának számító – módszer a vagyoneltitkolásra.
A 2014-es bevezetés óta alaposan megszaporodtak a magántőkealapok. Novemberi gyűjtésünk során már 77 magyar magántőkealapot számoltunk össze, a Válasz Online pedig nemrég több cikkben is utánajárt, hogy kik rejtőzhetnek a struktúrák mögött.
Mi most azt vizsgáltuk meg, hogy mekkora vagyon felett rendelkeznek ezek a magántőkealapok. Legyűjtöttük a Dun & Bradstreet adatbázisából azokat a vállalatokat, amelyekben a nyilvánosan elérhető adatok szerint a tulajdonosok magántőkealapok, és az eredmény a legvadabb elképzeléseinket is felülmúlta:
az összes magyarországi vállalat nyereségének 3,5 százaléka landolt a magántőkealapoknál, míg a többségi magyar tulajdonban lévő cégek profitjának 6,5 százalékát tették zsebre.
A magántőkealapok rész- vagy teljes tulajdonában 127 vállalkozás állt a november végi állapotok szerint*
Az összesítésben csak egyszer vettünk minden céget figyelembe, de 11 cégben két vagy három alap is tulajdonos volt.
. Sok cég csak vagyonkezelői szerepet tölt be, és ennek következménye lehet, hogy az árbevételük összességében 59 milliárd forint volt 2020-ban, ám ezen kívül 61 milliárd forintnyi egyéb bevétel is szerepel náluk. Ez származhat például eszközértékesítésből (például ingatlan vagy más társaságban lévő részesedés eladása), de a mezőgazdasági, illetve a különböző uniós támogatások is ezen a soron szerepelnek.
A cégek értékét a mérlegfőösszeg alapján közelítve: a 127 vállalkozás összesített eszközértéke 1000 milliárd forintot tett ki. Ez a 244 ezer milliárdos hazai összesített vállalati eszközértéknek a 0,4 százaléka. (Mivel a vállalati eszközök értékelése elég tág határok között mozoghat, ez inkább csak a nagyságrendre segít rávilágítani.)
A Magyarországon bejegyzett vállalatoknak árbevétel-arányosan 43 százaléka külföldi, 5 százaléka pedig állami vagy önkormányzati többségi tulajdonban van. Ha az ezeken kívüli, magyar tulajdonú vállalatokat vesszük alapul, akkor a mérlegek alapján 2020-ban a magántőkealapok már ennek a körnek legalább az egy százalékát bekebelezték.
Ha a vállalatok értékét a jövedelemtermelő képességük felől közelítjük meg, akkor szemléletes lehet, ha a 10 éves profitot (pontosabban az EBITDÁ-t*
kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény
) nézzük: ez 2287 milliárd forintot ad ki. Ha egy gondolatkísérlet erejéig eltekintünk attól, hogy a cégértékelés módszertana iparáganként eltérő – nem mindenhol érdemes nagyjából tízzel megszorozni az éves eredményt –, és csak a nagyságrendeket akarjuk kiemelni, akkor azt kapjuk, hogy
a magántőkealapok becslésünk szerint 2 ezer milliárd forintnyi vagyont halmoztak fel.
Tiltott tulajdonosi információk
A 2014-es jogszabállyal*
2014. évi XVI. törvény a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról
bevezetett magántőkealapok olyan nyílt végű befektetési alapok, amelyek a befektetőik rájuk bízott vagyonát kezelik. Elindításukhoz legalább 100 ezer eurós vagyont kell befektetni, ám abban jelentősen eltérnek a pénzintézeti alapoktól, hogy itt senki nem vizsgálja és követi, hogy kinek a pénze áll az alapban.
A magántőkealap – ahogy neve is utal rá – egy olyan befektetési eszköz, amely csak egy tulajdonosi kör befektetéseit kezeli. A tőkealapnak semmilyen lényegi eleme nem nyilvános, de még csak nem is kell sehol sem vezetni, hogy ki a tulajdonosa – ahogy erre egyébként már az Index egy 2017-es cikke is rávilágított. Az alapok és az alapkezelők a tőkepiaci törvény szerint el sem mondhatják, hogy ki a valós tulajdonosuk.
A magántőkealapoknak nincs vezetése, ügyvezetője és tulajdonosa sem. Annyit lehet csak róluk tudni, hogy mely alapkezelő vállalkozás irányítja a befeketítéseiket – és leginkább csak ezeknek az alapkezelőknek a tulajdonosaiból lehet következtetni arra, hogy kinek a pénze is áll a magántőkealapban. Ez azonban hangsúlyozottan csak feltételezés lehet, mert az is lehet, hogy például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő alapkezelők mások pénzét kezelik. A továbbiakban jobb híján az eddigi sajtóinformációk alapján és az alapkezelő tulajdonosi struktúrák szerint csoportosítjuk az alapokat.
Mészáros Lőrinc mindenek felett
Ezek szerint a 77 magántőkealapból 60 szorosan a NER-hez köthető, és Mészáros Lőrinc viszi a prímet a maga 13 alapjával. A magyar állam is képviselteti magát két alappal – a Magyar Fejlesztési Bank és az MNB alapítványok alapkezelője is indított ilyeneket.
Az alábbi lista azt mutatja meg, hogy az egyes magántőkealapokban feltehetően tulajdonos érdekköröknek mekkora vagyona és profitja köthető a magántőkelapokhoz. A 77 alap 24 tulajdonos körében van, és az egyes leányvállalatok 2020-as eredményeit a tulajdoni hányaddal arányosítva*
A tulajdoni hányaddal arányosított adózott eredmény azonban érdemben nem tér el, 220 milliárd forint a minden cég összesített 227 milliárdos eredményéhez képest, mivel jellemzően – főként a Mészáros Lőrinchez köthető alapok – 100 százalékhoz közeli tulajdoni aránnyal rendelkeznek.
a Mészáros Lőrinchez köthető magántőkealapok 217 milliárd forint adózott eredményt értek el 2020-ban.
Ez az összes magántőkealap által tulajdonolt cég profitjának 92 százaléka.
Egyedül a Mészáros Lőrinc-féle alapok tették zsebre a teljes magyarországi vállalati profit 3,3 százalékát, a magyar tulajdonú vállalatok profitjának 6 százaléka folyhatott be ebbe a csatornába.
A második helyen az Equilor Alapkezelő Zrt. áll. A 100 milliárdos mérlegfőösszegű magántőkelapos vagyonelemet kezelő Equilor 30 éve a magyar befektetési szolgáltatási piac meghatározó szereplője. A vállalat összesen közel 200 milliárd forintnyi vagyont kezel 22 befektetési alapban, közöttük nyilvános és zártkörű, ingatlan-, értékpapír- és magántőkealapokat, az utóbbiak ma már jelentős szerepet töltenek be. A teljes Equilor Csoport befektetési, vagyonkezelési és más pénzügyi szolgáltatások keretében közel 700 milliárd forintnyi ügyfélvagyont kezel, így az alapok ennek kisebb részét teszik ki. A független pénzügyi szolgáltató esetében tehát az valószínűsíthető, hogy tehetős magyarok pénzét kezeli, de a tulajdonosra következtetni nem lehet.
Az Equilor résztulajdonosai – Szécsényi Bálint, Gereben András – a Közép-Európai Kockázati és Magán Tőkealap-kezelő Zrt.-vel is jelen vannak a listán. Szécsényi Bálintot Tiborcz István barátjaként emlegeti a hazai sajtó, illetve több projekt körül közösen tűnnek fel. Mivel Tiborcz István az egyik olyan prominens NER-milliárdos, aki saját alapkezelővel nem szerepel a listán, így ezen alapok esetében felmerülhet, hogy ezek hozzá is köthetők lehetnek.
A harmadik helyen ismét Mészáros árnyéka tűnik fel: a Mészáros Lőrinc ügyvédjeként működő Kertész József Tamás a 75 százalékos tulajdonosa a Primefund Befektetési Alapkezelő Zrt.-nek, amiben 5 százalékkal rendelkezik Lacfi Endre ügyvéd is. Ő még a Gyurcsány-korszakban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vezérigazgatói kabinetfőnökeként tevékenykedett. Ma már mindketten a Mészáros-birodalom jogi ügyeivel foglalatoskodnak.
Milliárdosnál nagyobb eredményhez még az OTP-alapok jutottak, illetve 600 milliós profitot realizáltak az MNB-alapítványokhoz köthető alapok is. A többi tulajdonos nem tűnik túl ügyes gazdának: az 51 alap tulajdonában 235 milliárd forint mérlegfőösszegű vállalat van, ezekkel azonban 2,3 milliárdos veszteséget sikerült elérniük.
Az alapok és tulajdonosaik listáját alább lehet böngészni, a grafikon alján lehet lapozni:
Kevés esetben tudjuk, hogy teljes bizonyossággal ki áll a befektetések mögött. Az OTP-nél kérdésünkre elmondták, hogy minden alap esetében az OTP a befektető, több esetben más intézményi befektetőkkel közösen. Azt is biztosan tudhatjuk, hogy az állami kötődésű alapkezelők is a saját forrásaikat kezelik, az már egy érdekesebb kérdés, hogy mi szüksége van magának a magyar államnak a magántőkealapok használatára. Ugyanis még a 100 százalékban állami Magyar Fejlesztési Banknak is van saját magántőkealapja*
MFB Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap
.
A magántőkealapok alapvetője célja ugyanis az lenne, hogy a befektetéshez kevésbé értő, és/vagy abban aktívan részt venni nem kívánó befektető egy professzionális szervezetet bíz mag a vagyon kezelésével.
A Mol esetében is érdekes kérdés, hogy a befektetőik pénzét miért akarják befektetni az energetikai vállalatcsoporton kívül, ráadásul külső vagyonkezelővel. Tőzsdén jegyzett vállalatként a jelentős befektetésekről, egyéb tranzakciókról tájékoztatni kell a nyilvánosságot – mégsem találtunk a beszámolókban egyetlen utalást sem, hogy miért és milyen eredménnyel fialtatja a befektetők pénzét tőkealapoknál.
Különösen érdekes a Mol esetében a tőkealapok kérdése, hiszen Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató az ország legnagyobb vállalatának a vezetése mellett is aktív a befektetési piacon. A Gran Private Equity 80 százalékos tulajdonosaként jelentős hazai befektetőnek is számít. A Gran Private Equity korábban a visszaélésekkel terhelt, 130 milliárdos uniós Jeremie-pénzek kapcsán került reflektorfénybe: Hernádi rokona és Garancsi István kormányközeli vállalkozó cégeihez helyezte ki a többségében uniós forrásból származó befektetéseket.
A Mol a Lead Ventures alapba szállt be, ami egy volt molos, Galácz Ábel tulajdonában lévő alapkezelőhöz tartozik. Emellett az állami MFB, az Exim és a Mol egy közös alapját, az Enter Tomorrow-t is ők kezelik. Az innovatív cégek esetében így a Mol a magyar állammal közös befektetést tartja hatékonynak. A kezelő és az alapok frissen indultak, nem volt korábbi eredménye, ezért kíváncsiak lettünk volna, hogy mi alapján esett rájuk a választásuk. Kerestük a Molt befektetéseivel kapcsolatban, de választ több heti várakozás után sem kaptunk.
Frissítés: cikkünk megjelenése után érkezett meg a Mol válasza. E szerint a Mol 2016-ban elfogadott hosszú távú stratégiájával összhangban vállalt szerepet a corporate venture capital típusú platformokban. Ennek során jellemzően az olyan korai fázisú befektetési lehetőségeket keresik a társbefektetőikkel közösen, amelyek a Mol stratégiájában megfogalmazott üzleti szegmensekben tevékenyednek, adott földrajzi lokáción belül, ami egyedülálló kombináció a régiós kockázatitőke-piacon. Ezektől pozitív pénzügyi teljesítményt várnak. Számukra a Lead Ventures kockázati tőkealap struktúrája megfelel ezen elvárásoknak: egyrészt azért, mert biztosítja a befektetések professzionális, transzparens és szabályozott kezelését, másrészt pedig az alapok társbefektetői révén a befektetési bizottságokban egyszerre van képviselve az ipari és a pénzügyi szemléletmód, ami egyedülálló a hazai alapkezelői piacon.
Van még egy érdekes kakukktojás a NER-válogatott magántőkealapok között. Az Impact Ventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. két alapja feltehetően a Portus Buda Grouphoz köthető, akik a piarista rend vagyonkezelését végzik. Ők már a Jeremie-alapokban is részt vettek, így rendszeresen megtalálják a NER legdörzsöltebb figurái által felkarolt lehetőségeket, ami nem feltétlenül vet jó fényt az eleve átláthatatlan egyházi gazdálkodásra és finanszírozásra.
A Herius-1 Magántőkealap Sárhegyi István, egy 29 éves fiatalember tulajdonában lévő Herius Capital Zrt. kezelésében van. A magyar Elon Musknak is titulált űrjogászról a Szabad Európa készített portrét még 2021 februárújában. A sikeres karrierépítéshez fontos támaszt adhatott a családi háttér.
Sárhegyi édesanyja az a Bártfai Beatrix ügyvéd, aki azzal került be a magyar köztudatba, hogy részt vett Habony Árpád médiacégeinek megalapításában. Édesapja Sárhegyi Zoltán jogász, aki – a Szabad Európa cikke szerint – hosszú ideig a Fidesz delegáltja volt a Nemzeti Választási Bizottságban. Bártfai Beatrix főleg a Simicska-világban volt otthonos a Fidesz gazdasági holdudvarában. Férjével közös cégük, a Z. I. B. Consulting Kft. 2011 és 2012 között 3 milliárd forintos szerződést nyert el a területszerzésekkel kapcsolatban az állami út- és vasútépítésekhez a NIF Zrt.-től.
Összességében az látszik tehát, hogy a magyar gazdaság tekintélyes szelete került a túlnyomórészt NER-kézben lévő magántőkealapokhoz, de a szabályozás miatt nem lehet biztosan tudni, kik a végső haszonhúzók.
Az elemzéshez szükséges adatokat a Dun & Bradtsreet biztosította számunkra. A vállalat a PartnerControl, PartnerRadar és D&B Credit szolgáltatásaival segíti a vállalkozások információs igényeit.
