Az uniós csatlakozáskor a térség legversenyképesebb országa voltunk, mostanra a többség elhúzott mellettünk, és Románia és Bulgária is majdnem utolért.
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az elmúlt durván két évtizedben tizennyolc helyet veszített a Világgazdasági Fórum versenyképességi indexe szerinti rangsorban Magyarország. A legrosszabb helyezést 2016-ban értük el: abban az évben a 69. helyen álltunk, és Románia, illetve Bulgária is megelőzött. A legutóbbi adat szerint 2019-ben a 47. legversenyképesebb ország volt Magyarország.
Az index fontos mérőszámokat helyez egymás mellé, egy számba sűrítve komplex gazdasági és társadalmi folyamatokat*
A versenyképességnek nincs egységes közgazdasági definíciója, sem a vállalatok, sem a nemzetgazdaságok esetében. Leegyszerűsítve egy vállalat versenyképessége azt mutatja meg, hogy az adott cég mennyire tud helytállni piaci környezetben, azaz képes-e jövedelmezően termelni, vagy szolgáltatást nyújtani.
A nemzetgazdaság versenyképessége pedig azt jelzi, hogy az adott ország hogyan tudja értékesíteni termékeit, szolgáltatásait a nemzetközi versenyben, illetve képes-e a nemzetgazdasági és társadalmi struktúrája jólétet teremteni a polgárai számára.
A témában ajánlom Chikán Attila és szerzőtársainak munkáját, „A nemzeti versenyképesség fogalma és támogató intézményi rendszere” címmel.
. Számításánál figyelembe veszik az országok pénzügy- és munkaerőpiaci környezetét, a jogi és intézményi fejlettséget, a lakosság egészségügyi és oktatási helyzetét, valamint innovációs képességét.
Ezekben pedig Magyarországnak nem sikerült annyit előrelépnie az elmúlt húsz évben, mint más országoknak. Ha a szűkebb régiónk teljesítményét nézzük, akkor például az látszik, hogy
Kelet-Közép-Európában Magyarország volt az egyetlen, amely nem tudta javítani a helyezését a versenyképességi listán.
A lecsúszás a Gyurcsány-kormány alatt kezdődött, de az azt követő Orbán-kormányok alatt is folytatódott, igaz 2016 után tudtunk javítani az eredményen. (A lenti ábrán a helyezéseket tüntettük fel, ezért minél alacsonyabb az ország éves értékelése, annál előkelőbb helyen áll.)
A trendek különösen úgy szomorúak, hogy a 2004-es uniós csatlakozás ellenére sem tudtunk előrelépni, pedig ez a többi ország példáját látva komoly teret nyitott a javulásra.
Így leginkább elvesztegetett lehetőségről beszélhetünk,
hiszen miközben 2002-ben a régió legversenyképesebb gazdasága voltunk, mostanra a térség országai vagy elhúztak mellettünk, vagy nagyon komoly lemaradásból zárkóztak fel.
A lengyelek például nagyot léptek előre, és nemcsak minket, hanem a 2008-as válságot követően visszaeső szlovákokat is lehagyták. A langyos gazdasági fejlődés leglátványosabb példája azonban mégsem ez, hanem hogy mostanra Bulgária és Románia versenyképessége is erősen megközelítette Magyarországét.
Az indexet 2006 óta alindexekre bontva is részletezi a Világgazdasági Fórum, így azt is tudhatjuk, hogy a versenyképességet meghatározó egyes területeken hogyan teljesítettünk. A kép nem túl fényes: szinte minden területen gyengébb a helyezésünk jelenleg, mint 2006-ban. Kifejezetten látványosan romlott például az intézményi rendszerek, az egészségügy vagy éppen a munkaerőpiac szerinti helyezésünk. A fenti ábrán azokat az alindexet mutattuk be, amelyeket 2006-ban és 2019-ben is hasonlóan számított ki a Világgazdasági Fórum.
Jelentősen javult ugyanakkor a hazai infrastrukturális helyzet, és sokat léptünk előre a makrogazdasági környezetet mérő mutatóban is. Ez utóbbi alindex jelzi az államháztartási hiánnyal és a magas adóssággal járó kockázatokat és az inflációt. A javulás így nem meglepő, hiszen 2010 óta a Fidesz-kormányok egyik kiemelt célja volt a hiány alacsonyan tartása és az államadósság csökkentése, amit sikeresen meg is valósítottak.
A járvány és a 2022-es választások előtti osztogatás azonban ebben komoly fordulatot hozott, így nem lenne meglepő, ha a 2010-es évek sikermutatójában visszalépnénk a következő években.
