Szinte példátlanul alacsonyak a magyar tanárbérek Európában
A tanárbérek alakulása elég jól megvilágítja, hogy miért próbálnak sztrájkolni a közoktatásban dolgozók hetek óta.
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az Elmúlt 20 év sorozatnak nem az az elsődleges célja, hogy aktuális eseményekre reflektáljon, a tanárbérek elmúlt két évtizedbeli alakulása azonban elég jól megvilágítja, miért sztrájkolnak (vagy inkább próbálnak sztrájkolni) a közoktatásban dolgozók hetek óta. A hazai pedagógusbérek 2017 óta változatlanok, miközben a garantált bérminimum duplájára emelkedett. Az emelés elmaradása miatt ma már a hazai tanárfizetések régiós összehasonlításban is elképesztően alacsonyak.
Az Európai Bizottság számára készült tanulmány rendkívül részletesen tartalmazza az egyes országok oktatási rendszerében a fizetéseket. Nálunk a pedagógusok az országos átlagbér 66-75 százalékát keresik, ami még régiós összevetésben is rendkívül alacsony. Különösen látványos, hogy miközben a térség országaiban a bérek fokozatosan emelkednek a magasabb fokú oktatási szinteken, addig nálunk szinte egyáltalán nem.
Az új tanárokat sem csábítja a hazai rendszer: ők az átlagbér alig 43 százalékát keresik csupán. A régió többi országában ez az arány 60 és 100 százalék között mozog.
Európa 36 országára érhető el adat a pedagógusi kezdőfizetésekről, és ezek közül csupán négyben fizetnek kevesebbet egy kezdő tanárnak, mint hazánkban: Észak-Macedóniában, Bulgáriában, Bosznia-Hercegovinában és Albániában. Még az albán tanárfizetések is csak 42 százalékkal maradnak el a hazaitól, miközben az ország egy főre jutó GDP-je a magyar csupán 35 százaléka.
Az OECD adatbázisa 2005 óta tartalmaz adatok az állami oktatási intézményekben dolgozó tanárok fizetéséről, náluk azonban csak a 15 éves tapasztalattal rendelkezők bére érhető el. Magyarország ebben a kategóriában sem teljesít túl jól.
A grafikonon ugyan jól látszik a 2013-as életpályamodell bevezetése, azonban az is, hogy utána hogyan nem követte a hazai béremelkedést a pedagógusok fizetése.
Így hiába érte el 2013-ban a tapasztalt tanárok fizetése az átlagbért, azóta ennek háromnegyedére esett vissza.
Pedig a 2013-as emelés valóban jelentős volt, néhány évig az átlagbérhez viszonyítva még Ausztriát is sikerült utolérni a pedagógusfizetésekben*
Logikusan ez nem jelenti azt, hogy az osztrák és a magyar tanárok ugyanannyit kerestek volna, hiszen Ausztriában az átlagbér is folyamatosan jóval magasabb volt.
. Mivel azonban az akkori béreket nem indexálták,*
Tehát nem kötötték semmihez a jövőbeli növekedését.
egyszerűen elinflálódott az intézkedés hatása.
Így jelenleg a régióban ugyanúgy csak Lengyelországban keresnek kevesebbet a tapasztaltabb tanárok, mint a 2000-es évek elején. A kezdő bérek azonban ott is magasabbak, náluk inkább az a probléma, hogy a fizetés nem nő megfelelő ütemben a tanárok munkában töltött éveivel.
A fenti adatok ráadásul csak a tapasztalt tanárokra vonatkoznak. Az oktatási szektorban azonban sokan mások is dolgoznak, a tanárok bére mellett az ő fizetésüket is érdemes lenne rendezni. Az Eurostat adatbázisában 2008-tól érhetők el egységesen adatok a fizetésekről iparági bontásban. Az oktatási szektor béreit az átlagbérekhez hasonlítva látható, hogyan csúszott le Magyarországon az ágazatban dolgozók bére.
2008-ban még a hazai átlagbéreknek felelt meg az oktatásban dolgozók jövedelme, ami évről évre csökkent 2012-ig. Ezt követően 2016-ig növekedés következett, majd 2020-ra 86 százalékra csökkent az arány. Ez ugyan még magasabb, mint a 2012-es mélyponton, de európai összehasonlításban mindkettő szinte példátlanul alacsony.
Jól látható, hogy térségünkben a legsikeresebb oktatási reformokat végrehajtó Lengyelországban jóval magasabb az oktatási szektor átlagbére, mint a többi országban. Fontos azonban kiemelni, hogy az oktatási szektor jóval tágabb, mint az állami intézmények tanárainak köre, a magán oktatási intézmények is jelentős foglalkoztatók*
A lengyelek nagyon eltérő teljesítményét a két adatsorban részben ez magyarázza.
. Azonban az állami szektor jövedelmeinek a magán oktatási intézmények béreire is közvetlen hatásuk van.
