Durván 4000 forintos előfizetéssel próbálja Zuckerberg megkerülni a szigorúbb EU-s szabályozást.
Legalább 2009, vagyis 14 éve terjed a visszatérő hoax arról, hogy hónapokon belül fizetős lesz a Facebook, vége a macskás posztok, az életvezetési tanácsok és a politikai direktmarketing ingyenes kánaánjának. Most a városi legenda valósággá válik: a Meta bejelentette, hogy bár az ingyenes lehetőség is megmarad, novembertől jön a reklámmentes, fizetős opció.
Mi történt? A Meta hétfőn bejelentette, hogy Európában novembertől bevezet egy reklámmentes, előfizetős csomagot a Facebookon és az Instagramon is. A hirdetésmentességért asztali gépen kezdetben 10, mobilalkalmazásban 13 dollárt kérnek. Ha valakinek több fiókja van, márciusban minden további fiókért külön kell fizetnie 6, illetve 8 dollárt.
- Az ingyenes verzió is megmarad, ha valaki azt választja, továbbra is kapja a személyre szabott reklámokat.
Háttér: az EU új digitális szabályozása, a DSA januárban válik teljesen hatályossá, azután a tech-cégek csak a felhasználók egyértelmű beleegyezésével használhatják fel adataikat a személyre szabott hirdetésekhez.
- Európa új játékszabályokat akar, amiket a tech óriásainak is be kell tartaniuk. A GDPR és a DSA is korlátozza a szféra eddigi működését, és a nagy tech-cégek akár az éves bevételeik hat százalékára is büntethetők lesznek súlyos szabályszegés esetén.
- A közösségi média domináns üzleti modellje a látszólagos ingyenességen alapul, melyben a felhasználó a rá szabott reklámokért cserébe használhatta az alkalmazást – erősebben fogalmazva ő maga a termék, akinek az adatait a Meta és versenytársai a hirdetőknek kínálják pénzért a piacon.
- Az új európai szabályozás azonban nem teszi evidens lehetőséggé a fogyasztói profilalkotást, nagyobb átláthatóságot és több kontrollt követel az algoritmusok működésében a felhasználók számára.
Az előfizetős Facebook és Instagram felkínálásával a Meta szerint megfelelnek az európai szabályozásnak, és nem kell elhagyniuk az Európai Uniót, hiszen valóban lehetővé teszik a nem targetált hirdetéseket a felhasználóknak.
- Nem egyértelmű azonban, hogy ezt az európai hatóságok és bíróságok is majd így látják-e. Néhány hónapja az Európai Unió Bírósága elvi szinten elfogadta, hogy a tech-cégek a hirdetésmentességért cserébe arányos díjat számolhatnak fel, ha szükséges, a Meta pedig júliusban értesítette az illetékes írországi felügyeleti szervet, hogy éppen erre készül.
- Erről azonban még nincs hatósági döntés, így könnyen jöhetnek további jogi kanyarok és konfliktusok az európai hatóságok és a big tech között, hogy mennyire fér bele a „ha fizetsz, biztosítjuk a magánélethez és az adataidhoz való jogot” megközelítés.
- Kérdés, hogy az évi 40-50 ezer forintos Facebook- vagy Instagram-előfizetés mennyire minősülne „arányosnak” és „szükségszerűnek” egy esetleges bírósági eljárásban, hiszen nem valószínű, hogy ennyiért tömegével választanák a reklámmentes közösségi média lehetőséget.
