Nem szavaztak többen a Fideszre plusz önkormányzati források reményében

A választási eredmények alapján nem igazán érdekelte a szavazókat, hogy kevesebb forráshoz jutott a településük. Ettől nem szavaztak sem többen, sem kevesebben a Fideszre.

Nem eredményeztek nagyobb szavazatarányt az EP-választásokon a Fidesznek a települési elvonások az önkormányzatok pénzügyi helyzetének és a szavazás eredményeinek elemzése alapján.

Előzmények: a koronavírus-járvány alatt a kormányzat jelentősen megnövelte az önkormányzatok által fizetendő szolidaritási hozzájárulás mértékét. Korábbi cikkünkben úgy számoltunk, hogy 2022-ben az ellenzéki vezetésű nagyvárosok bevételeinek 8,4 százalékát vonta el ilyen módon a kormány, a fideszes önkormányzatoknál ez az arány 6,2 százalék volt.

  • Kompenzációval ellensúlyozta a kormány az elvonásokat, ezeket egyedi döntések alapján osztották. Egyes kormánypárti megnyilvánulások alapján a források ilyen jellegű elosztása azt a célt is szolgálhatta, hogy a helyieket a kormánypárt megválasztására ösztönözzék.
  • Lázár János tavaly például azt mondta, ha a hódmezővásárhelyiek megválasztják Márki-Zay Pétert polgármesternek „akkor a kormánytól semmiféle támogatásra és együttműködésre nem számíthatnak".
Miért fontos ez?

Akár fordított logika érvényesülése is elképzelhető lett volna, tehát hogy a forráselvonások miatt inkább kiábrándulnak a szavazók, és az ellenzéket választják. A választási eredmények alapján viszont nem igazán érdekelte a szavazókat, hogy kevesebb forráshoz jutott a településük.

Számokban: az alább látható ábrán azt mutatjuk be, hogy a 2019-es és 2024-es választások között hogyan változott a Fideszre leadott szavazatok aránya, illetve hogyan változott az egy lakosra jutó települési önkormányzatoknak biztosított kormányzati forrás 2019 és 2022 között*

Az összes települési önkormányzatra vonatkozóan erre az évre érhető el egységesen a zárszámadások adata.

.
  • A két változó közötti kapcsolat, a korreláció*

    Ez egy mínusz 1 és plusz 1 közötti szám, amely két adatsor értékeinek kapcsolatát mutatja: minél közelebb esik a két véglethez, a mínusz vagy plusz 1-es számhoz, annál erősebb pozitív vagy negatív irányú kapcsolatot jelez. A 0 körüli (illetve plusz/mínusz 0,2 tartományon belüli) érték elhanyagolható kapcsolatot mutat: ez egy vízszintes vonalnak felel meg az ábrán, a plusz/mínusz 1-es érték a függőleges vonal lenne. Míg 1-nél teljesen együtt mozog a két adat, a -1-es érték tökéletes ellentétes kapcsolatra utal, vagyis ebben az esetben az egyik adatsor növekedésével a másik csökken.

     értéke teljesen elhanyagolható (-0,03).
Tágabb kontextus:

többféle módon is megvizsgáltuk, hogy van-e kapcsolat a települési önkormányzatok segítése vagy hátráltatása és a Fideszre adott szavazatok, azok változása között. Minden esetben azt kaptuk, hogy nincs érdemi:

  • a Fidesz 2024-es szavazataránya és az egy főre jutó állami támogatás között kapcsolat értéke 0,16;
  • a Fideszre adott EP-szavazatarány 2022 és 2019 közti változása és az önkormányzati bevételeken belül az állami támogatás arányának változása között -0,01;
  • a Fidesz 2022-es EP-szavazataránya és a településtől elvont szolidaritási hozzájárulás egy főre jutó összege között 0,14;
  • a Fideszre adott EP-szavazatarány 2022 és 2019 közti változása és a bevételekből elvont szolidaritási hozzájárulás 2019-es aránya között 0,05 volt a korrelációs együttható.
Alulnézet:

nem hatott a szolidaritási hozzájárulás a polgármesterek személyére érdemben még az elvonás által leginkább sújtott 30 településen sem. Ugyan a 30 település közül nyolcban cseréltek polgármestert, ezek közül öt esetében függetlent váltott másik független.

  • A leginkább sújtott 30 település tizedében, háromban cserélték le a korábbi fideszes polgármestert, kettőt függetlenre, egyet ellenzékire. 
  • Csupán hatból kettő fideszes településvezető maradt meg a kormány által leginkább megszorított településeken.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!