Az idei emelés előtt utoljára az előző évtized közepén volt érdemi bérfelzárkóztatás, de a bűvös 80 százalékot sokan még akkor sem érték el.
A diplomás átlagbér 80 százalékára emelné és ott is tartaná a kormány a pedagógusok bérét a tegnapi bejelentése szerint, ami azt jelenti, hogy jövőre bruttó 800 ezer forint fölé, majd a ciklus végére várhatóan egymillió forint fölé növekszik a tanári fizetések átlaga. Az elképzelés már az év eleje óta ismert, sőt, egy uniós vállalás révén már tavaly nyáron felmerült.
Előzmények: idén januártól átlagosan 32,2 százalékkal nőtt a pedagógusok bére, amihez májusban uniós források is érkeztek 184 milliárd forint értékben a 340 milliárd forintos kormányzati alap mellé. Az uniós társfinanszírozás azután vált lehetségessé, hogy a kormány teljesítette az igazságszolgáltatás függetlenségét és további szakmai kérdéseket illető feltételeket.
Számokban: az elmúlt három évben a diplomás átlagkeresetnek a 60-62 százalékát tette ki a köznevelésben dolgozó pedagógusok bruttó átlagkeresete a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A közoktatás indikátorrendszere című kötetben megjelent adatok tükrében utoljára a 2010-es évek közepén volt példa a tanári fizetések érdemi felzárkóztatására.
- 2016-ban elérte a 80 százalékos szintet a főiskolai, illetve alapszakos végzettségű pedagógusok átlagos keresete a nem pedagógusként dolgozó főiskolai vagy alapszakos végzettségűek átlagkeresetének arányában, igaz, egyetemi vagy mesterszakos szinten ez az érték csak 61 százalék volt, míg a szakképzetteket nézve 69 százalék.
a 80 százalékos célarány sem tűnik magasnak, az OECD-országok körében átlagosan 95 százalék volt ez az érték 2022-ben, az Európai Unióban pedig 94 százalék. A szervezet Education at a Glance 2023 című kiadványában vizsgált országok közül Magyarországon volt a legnagyobb a tanári bérek lemaradása a hasonló végzettségűek átlagához képest.
Miért fontos ez? Szinte minden évben több pedagógus éri el a nyugdíjkorhatárt, mint ahányan pályára lépnek, továbbá egyre több a nyugdíjas pedagógus a közoktatásban, ami a Magyar Nemzeti Bank 16 ezer fősre becsült, ám hivatalosan már nem mért tanárhiány fontos tünete. Ennek enyhítéséhez többek között általános béremelés szükséges.
