Tovább drágíthatja a lakásokat, ha sikerül a kormány terve a megtakarítások mozgósítására
A lakosság nem akar költeni, mert lakásra gyűjt, de a kormány átvágná a gordiuszi csomót.
Adómentesen lehetne otthonteremtésre felhasználni a hosszú távra lekötött megtakarításokat - ennek lehetőségét vizsgálja a kormány mellett működő Gazdasági Kabinet a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint, amely közel két napja vezető helyen szerepel a kormany.hu oldalon.
Miért fontos ez? Bár csak tervekről van szó, és a részletek nem ismertek, a kormány azt mérlegelheti - erről írt ma a Portfolio -, hogy a nyugdíjcélú megtakarításokban, tartós befektetési számlákon és megtakarítási célú életbiztosításokban lévő összegek egy részét aktivizálja a gazdaság felpörgetésére.
- Emellett felmerült, hogy az állampapírban tartott pénzek is szolgálhatnák ezt a célt.
a lakosság több mint 11 ezer milliárd forintot tart az előbbi három megtakarítási formában és további 13 ezer milliárdot állampapírokban. Jellemzően az utóbbiak hozamát sem költi el, hanem visszaforgatja a megtakarításokba, vagyis nem növeli vele a fogyasztást, amelynek alacsony szintje a kormány szerint a növekedés egyik fő gátja.
- Ha ezt a pénzt össze lehetne kötni lakáshitelekkel, például önerőként be lehetne számíttatni vagy a hozamából fedezni a törlesztő részleteket, akkor az közvetve stimulálhatná az építőipart, az ingatlanpiacot és azon keresztül a gazdaságot.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nemrég az Indexnek azt mondta, a lakosság a növekvő reálbérekből a lakhatásra költ, ez előrébb van, mint akár az élelmiszerköltés növelése. A fenti lépéssel azonban közvetve mégis meg lehetne mozgatni az alvó összegeket, és becsatornázni azokat a gazdaság vérkeringésébe.
Mit mondanak ők? Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu szakértője egyrészt arra hívja fel a figyelmet, hogy olyan új banki termékeket kellene kidolgozni, ahol a lakáshitelek illeszkednek az állampapírok lejárati és hozamfizetési üteméhez, ezen felül
- ha a bankok ezzel nagyobb fedezethez jutnak, akkor csökkenhetnek a lakáshitelkamatok;
- még inkább az állampapírok felé terelődhetnek a megtakarítások, hiszen azok új funkciója jön létre;
- de mivel jellemzően még mindig csak a vagyonosabb rétegek képesek megtakarítani, a konstrukciók őket, és sokkal kevésbé a szegényebbeket vagy első lakásra gyűjtőket hozhatnák kedvezőbb helyzetbe.
Nagy kérdés, hogy ha (a csok és a babaváró hitel után) ismét megjelenik egy állami ösztönzésű konstrukció, amely pluszpénzt pumpál az ingatlanpiacba, akkor azt hogyan árazzák be az eladók, vagyis a növekvő kereslet nem okoz-e rögtön áremelkedést.
