Már a sokkok nélküli, lassított kimúlás lehet a fő cél a Dunaferr történetében

Felszámolási eljárást kezdeményezett az ISD Power áramszolgáltató a Dunarolling Dunai Vasmű Kft.-vel szemben, mert utóbbi nem tudja rendezni az elmúlt egy évben felhalmozott jelentős tartozását. A céggel szemben egy NAV-végrehajtás is zajlik.

Miért fontos ez? A Dunarolling az egykor sokkal nagyobb, mára alaposan összezsugorodott dunaújvárosi vasmű megmaradt két cége közül a nagyobbik, hengereléssel foglalkozik, és ha tényleg felszámolnák, az sok szempontból megrendítő lépés lenne a cégcsoport agóniájában. A társaságnak közel kétezer alkalmazottja lehet még, bár a lemorzsolódás folyamatos.

• A másik, kisebb cég az acél- és a kokszelőállítást végző, azaz kohászattal foglalkozó Duna Furnace, de annak alkalmazottai többnyire állásidőn vannak, a két kohót korábban már leállították, az egyiket valószínűleg nem is lehet/érdemes már újraindítani.
• A helyzet komolyságát az is jelzi, hogy a felszámolást megindító ISD Power is felszámolás alatt áll, azért is fut a pénze után, mert maga is bajban van.

Az indiai-brit hátterű tulajdonos, a Liberty Steel - amely 2023-ban a magyar kormány közbenjárásával került házon belülre - a Portfolio cikke szerint vitatja a felszámolás megindítását arra hivatkozva, hogy a helyzet egy korábbi megállapodás következménye.

Felülnézet: a Dunaferrt akkor működtető cég már 2023-ban is felszámolás alá került, a kormány szerepvállalásával úgy mentették meg, hogy a Liberty átvette az eszközöket és a dolgozókat a két említett cégbe. A béreket fél évig az állam fizette, ez 16 milliárd forintot emésztett fel, de a vasmű fenntartása az elmúlt években a kormány szerint 70 milliárd adófizetői forintba került.

• A Liberty számos vállalást tett a belépésekor, a kormány szerint ezeket nem teljesítette, a vállalat ezt nem látja ennyire végletesen, illetve a kedvezőtlen nemzetközi piaci viszonyokkal indokolja.
• Fordulatra utal, hogy ezúttal már a kormány is inkább azt hangsúlyozza, hogy a Liberty sikertelen, mint azt, hogy bármi áron belépne a megmentésbe, bár azt mondja, hogy készen áll minden forgatókönyvre.

ahogy többször részletesen bemutattuk, a nemzetközi piaci folyamatok, a dunaújvárosi vasmű mérete és eddigi leépülése, illetve többszöri sikertelen fejlesztése mind arra utal, hogy hosszabb távon nincs jövője a gyártásnak.

• A környezetvédelmi szempontok ma már annyira befolyásolják az iparágat, hogy Dunaújváros egyetlen fennmaradási esélye a zöld acélgyártás lenne, a Liberty is ebbe az irányba akart indulni, a kormány is ezt erőltetné, de a jelek szerint ez nem sikerült. Ehhez 200 milliárd forint kellene, de a finanszírozás a jelenlegi piaci környezetben szinte lehetetlen.
• A Liberty két magyar cége már nem is az alaptevélkenységből, hanem például a szén-dioxid-kvótákkal való kereskedelemből, esetleg bérmunkából szerzi bevételének döntő részét.

A kormány vélhetően azt mérlegeli, hogyan kellene beavatkoznia annak érdekében, hogy az összesen mintegy 3 ezer alkalmazott minél kevésbé sokkszerűen – és lehetőleg minél kisebb politikai zajjal – kerüljön ki hosszabb távon a cégekből.

• A vas- és acélipar Európában több helyen is halódik, a társadalmi hatások miatt a politikai szempontok máshol is előtérbe kerülnek, hosszabb távon a dunaújvárosinál jóval nagyobb vasművek is bezárhatnak, erről részletesen ebben a cikkünkben írtunk.