Már egy éve formálják az ágazatot az új digitális piaci szabályok, amelyeket most a kínai e-kereskedelmi behemót ellen vet be az Európai Bizottság.
Az Európai Unió nagy lépést tett az online piaci szereplők szabályozása terén, amikor elfogadta a digitális piacokról (Digitális piaci törvény, DMA) és a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendeletet (Digitális szolgáltatási törvény, DSA).
Bár a mozaikszavak sokaknak idegenek, a piaci szereplők lassan egy éve ezzel kelnek és fekszenek. A szabályozások célja, hogy minden digitális vállalat számára egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek, különösen a nagy technológiai platformokkal szemben, amelyek eddig óriási piaci fölénnyel rendelkeztek.
Az újdonságok a mindennapi felhasználókat is érintik, a piaci szereplők számára pedig némi pluszköltséggel jár a szabályozás betartása, de aki nem így jár el, komoly pénzbírságra számíthat. Nem kizárt, hogy ezzel szembesül a közeljövőben a Temu, amely ellen az Európai Bizottság a DSA feltételezett megsértése miatt indított eljárást.
A gyanú szerint a kínai e-kereskedelmi óriás olyan területeken hághatta át a szabályokat, mint az illegális termékek értékesítése, potenciálisan függőséget okozó felhasználói felület kialakítása, a termékajánlási rendszer, valamint az adatok hozzáférhetővé tétele kutatók számára. A vizsgálat természetesen nem jelenti azt, hogy biztosan elmarasztalással zárul a folyamat, de ha igen, a bírság akár a Temu globális árbevételének 6 százalékát is elérheti.
Az új törvény lényege
A digitális piacról, illetve a digitális szolgáltatásokról szóló törvényről először 2021-ben lehetett hallani az Európai Parlamentben.
Ekkor még szinte esélytelennek tűnt, hogy biztosíthatók az egyenlő versenyfeltételek, de a javaslattevők, a dán szociáldemokrata Christel Schaldemose és a német kereszténydemokrata Andreas Schwab végigvitte a jogalkotást, mondván, épp elég technológiai nagyvállalat élt vissza piaci előnyével az elmúlt években ahhoz, hogy új határvonalakat húzzanak, és a kisebb cégek számára igazságosabb versenyt teremtsenek a növekedéshez.
A DMA 2023. június 25-től alkalmazandó, míg a DSA teljes mértékben 2024 februárjától. Az előírások betartása azonban csak mára vált teljessé, és mostantól büntethetők jelentős összegekkel az új szabályokat megszegő cégek.
A DSA egyik hozadéka, hogy a nagy online platformok átláthatóbbá váltak, és már kevésbé képesek visszaélni az előnyükkel, mint korábban. Ez közvetlen módon védi a fogyasztókat
– monda Christel Schaldemose, aki szerint mára sikerült létrehozni egy olyan szabályozást, amely biztonságosabb, igazságosabb és átláthatóbb működést biztosít az uniós polgárok számára.
Hogyan érinti ez a magyar cégeket?
Ami a hazai nagyhalakat illeti, a Vodafone, a 4iG vagy a Magyar Telekom eddig jelentős piaci fölényt élveztek a kisebb szolgáltatókkal szemben, és az is kérdéses volt, hogy mikor fogják teljesen száműzni a kisebb versenytársakat. Andreas Schwab szerint erre már nem sok esély van.
A DMA-nak és a DSA-nak köszönhetően a nagy techcégek nem építhetik tovább saját piaci dominanciájukat szabályozás nélkül. A kisebb vállalatok számára most végre egyenlő versenyfeltételek lesznek.
Ez azt jelenti, hogy a magyar piacon működő kisebb vállalatok, startupok és új belépők végre olyan szabályok mellett működhetnek, amelyek megakadályozzák, hogy a nagyok elnyomják őket. Az új törvény például megtiltja, hogy a nagy technológiai platformok kötelezzék a kisebb vállalatokat, hogy csak az ő szolgáltatásaikat használják, vagy hogy előnyben részesítsék saját termékeiket a keresési találatokban.
Emellett nem tilthatják a felhasználóiknak, hogy harmadik féltől származó alkalmazásokat használjanak, valamint korlátozottan gyűjthetnek adatokat a fogyasztókról.
A világ vezető digitális szolgáltatói is arra kényszerülnek, hogy együttműködőbbek legyenek a versenytársakkal.
Például a kapuőr szerepet betöltő platformoknak - mint a keresőmotorok vagy a közösségimédia-szolgáltatások (Facebook/Meta, Google) - lehetővé kell tenniük más cégek számára, hogy hozzáférjenek az általuk generált adatokhoz, illetve korlátozzák a saját termékeik előnyben részesítését.
Ami pedig a másik oldalt illeti, a kisebb digitális vállalatoknak több lehetőségük lesz arra, hogy mindentől függetlenül a nagy platformokon is hirdethessék szolgáltatásukat. A törvények ugyanis megakadályozzák, hogy a nagy platformok kizárják vagy hátrányos helyzetbe hozzák a kisebb versenytársakat a hirdetési piacon.
Mit szólnak ehhez a nagyok?
A Vodafone látszólag pozitívan fogadta a szabályozást, és arra hivatkozott, hogy mivel fontosnak tartja az átláthatóságot és a felhasználók védelmét, csak jól jött neki a törvénymódosítás. De a nyilatkozatból kiderült az is, hogy van félnivalójuk, szeretnék ugyanis elkerülni a túlzott felelősségi kötelezettségeket, amelyek a felhasználók hibáiból adódnak.
Rékasi Tibor, a Magyar Telekom vezérigazgatója arról beszélt, hogy a szabályozások betartása mellett fontosnak tartják a kiberbiztonság erősítését is.
Felhasználói szemmel
A felhasználók szempontjából a legnagyobb változás az online vásárlás, a közösségi média és az adatbiztonság terén jelentkezik. A felhasználók most több választási lehetőséget élvezhetnek, hiszen a kisebb szolgáltatók is nagyobb térhez jutnak. Nézzünk egy példát.
A magyar alapítású Szallas.hu vagy más kisebb, helyi szállásfoglaló oldalak ma több eséllyel jelennek meg a keresési találatok közötti első helyeken, mivel
az új szabályozás megtiltja a nagy platformoknak, hogy előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a keresési eredményeknél.
Korábban az volt a helyzet, hogy például ha a Google keresőjében kerestünk szállást, gyakran a Google saját utazási oldala ugrott fel elsőként, most viszont többnyire a kisebb platformok vannak ezen a helyen, mint a már említett Szallas.hu.
Tehát, amikor szállást keresünk, több lehetőségünk van kisebb, helyi szolgáltatások közül választani, amelyek kedvezőbb árakat adhatnak. Ugyanez igaz minden további digitális szolgálatatóra, legyen szó internet-, mobilszolgáltatóról vagy bármilyen online piactérről.
Temu és a többiek
Az új szabályozás tehát rákényszerítheti a nagyvállalatokat, hogy javítsák szolgáltatásaik minőségét, mivel nem tudják kizárni a kisebb versenytársakat a piacról. Vélhetően ez jobb ár-érték arányt, innovatívabb megoldásokat és jobb fogyasztói élményt eredményezhet.
Ugyanakkor még túl kevés idő telt el a szabály bevezetése óta ahhoz, hogy biztosan kijelenthessük: egyenlőek lettek a versenyfeltételek az online piacon. Ugyanakkor ha megnézzük, hogy milyen digitális szolgáltatói hirdetésekkel találkoztunk az elmúlt időszakban, akkor láthatjuk, hogy valóban nagyobb lett a szórás.
Ami pedig a vállalkozói oldalt illeti, idehaza is sokan várják, hogy mire jut az Európai Bizottság azzal a Temuval szemben, amely elementáris erővel tört be a magyar e-kereskedelmi piacra, és még olyan szakosodott oldalaknál is érzik a forgalomelszívó hatását, mint a Meska online kézműves piactér.
