A jövőre eltűnő parkolóautomatákon és az állami mobilfizetés lecserélésével is milliárdos összeget lehet lefaragni a fővárosi parkolási rendszer költségeiből.
Közel 25 milliárd forintot fizettek az autósok közterületi parkolásért Budapesten 2023-ban, ami jelentős tétel a fővárosi kerületek gazdálkodásában. A kerületi önkormányzatok összes kiadása 472 milliárd forint volt ebben az évben, ennek tehát közel öt százalékát a parkolási bevételek adták.
Egyes önkormányzatok nem túl gazdaságosan működtetik a rendszerüket: ez a tevékenység az összes bevétel felét, 12,4 milliárd forintot vitt el. Nem véletlenül beszélt több évtizeden át parkolási maffiáról számos politikus, és rengeteg tényfeltáró cikk is született.
A legtöbb kritikát a parkolóautomaták túlárazott beszerzése és üzemeltetése kapta. 2023-ban az automatákra legalább 1,1 milliárd forint költöttek a fővárosi önkormányzatok - a tényleges szám akár ennek a két-háromszorosa is lehet, az ezzel kapcsolatos bizonytalanságra még visszatérünk.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetőjének javaslatára 2024 decemberében elfogadta a fővárosi közgyűlés a parkolási rendszer radikális átalakítását, így 2026 közepétől nyugdíjazzák a manapság már kevesek által használt automatákat. Ezt követően - Bécshez és számos más európai nagyvároshoz hasonlóan - elektronikus parkolási rendszert vezetnek be.
Automatáknál is drágább mobilfizetés
Az autósok és az önkormányzatok az automaták leszerelésénél is többet nyerhetnek, ha a BKK saját BudapestGO applikációján keresztül lehet majd fizetni a parkolásért - ahogy azt szintén elfogadta a közgyűlés. Így 2026-tól már nem az állami Nemzeti Mobilfizetési Zrt. rendszerén keresztül számolnák el a fizetést, hanem saját rendszerben.
Ennek még az automaták leszerelésénél is nagyobb hatása lehet. Az állami cég 3,6 milliárd forint jutalékot szedett be 2023-ban üzleti jelentése szerint mobilpakolások után, ennek nagyobb része származhatott Budapestről. Ez az összeg tehát hasonló nagyságrendű, mint a parkolóautomaták sokat vitatott üzemeltetése. Kerületenként eltérő, hogy mekkora összegű jutalékot kell fizetni a Nemzeti Mobilifizetési Zrt.-nek, de becslésünk szerint évi kétmilliárd forint körüli tételről van szó, ami a parkolási bevételek tizedét közelíti.
Korábban nem is lehetett megkerülni a Nemzeti Mobilfizetési Zrt.-t a parkolás okostelefonos vagy sms-es fizetésekor. Ez a rendszer 2013 őszén indult el Láng Zsolt fideszes egykori budapesti II. kerületi polgármester javaslatára, minden egyes tranzakció után 40 forintot kellett fizetni kényelmi díj néven.
Ezt a drága, a piacot kizáró rendszert 2018-ban törvénytelennek minősítette az Európai Bíróság. Ezt követően 2020-ban hoztak törvényt arról, hogy koncessziót írnak majd ki az elektronikus fizetési megoldásokra - ebből azonban azóta sem lett semmi.
Közben számos - akár állami - szereplő is saját rendszert fejlesztett, így mára az a furcsa helyzet jött lére, hogy a fővárosi parkolás lett a rendszer egyik legnagyobb használója, immár önkéntes alapon. A kerületeknek önállóan nem biztos, hogy megérte volna saját fizetési alkalmazás fejleszteni, de eszükbe sem jutott közös megoldást keresni - ehelyett a fővárosi közgyűlés lépett. Így meg lehet majd spórolni ezeket a forintokat, ráadásul - ahogy arról az elfogadott előterjesztés is szól - a Budapest bérletekkel rendelkezők kedvezményesen használhatják a P+R parkolókat. Emellett egységesen lesznek adatok a fővárosi parkolásról, amit most senki nem lát át.
A belvárosban aranybánya a parkolás
Közérdekű adatkéréssel fordultunk a 13 parkolási rendszert üzemeltető kerületi önkormányzathoz és a fővárosi önkormányzathoz is, hogy pontosan láthassuk, hogyan működik a fővárosi parkolási rendszer.
Néhányan egy héten belül teljeskörű adatokat küldtek, de a kerületek közel fele csak egy hónap után adott választ, néhánytól több körben kellett kérni a teljeskörű adatokat.*
Ahol nem akartak pontos adatokat adni, azt írták, hogy keressük ki azokat az önkormányzat vagy a leányvállalata éves beszámolójából - ami nem lehetséges, különösen a parkolóautomatákkal kapcsolatos tételek esetében.
2023-ban a parkolási bevételek az érintett önkormányzatok kiadásainak 3,1 százalékát fedezték. A fővárosi önkormányzat nélkül már az említett 5 százalék ez az arány. Ez nagyjából megfelel a 2019-es, Covid előtti szintnek - de ehhez az is kellett, hogy 2022 szeptemberében bővítsék a parkolási zónákat, emeljék a parkolási díjakat.
Igen eltérő, hogy az egyes kerületek milyen hatékonysággal tudják parkolási rendszerüket üzemeltetni. A Covid-járvány szinte mindenhol visszaesést okozott, de 2023-ban már a 2019-es szinten működtek a rendszerek. Az utolsó adatok szerint már csak a X. kerületben nem sikerült nyereséget elérni.
Kiugró automatás költségek
A parkolóautomaták kivezetésétől is érdemi hatást lehet várni. Sajnos nem minden önkormányzat adott meg adatokat ezekkel kapcsolatban, illetve néhány önkormányzat adata irreálisan kevésnek tűnik. A XI. kerületben a teljes üzemeltetési költség negyedét teszik ki az automaták - ha mindenhol ez lenne a arány, akkor 3 milliárd forint lenne évente az automaták kivonásával megtakarítható összeg.
- A XI. kerületi önkormányzat, ahol Kupper András volt fideszes politikus működött, azonos nevű rokonát pedig a parkolási bizniszben ítélték el csalásért.
- A Tóth Csaba MSZP-s háttéremberről hírhedté vált XIV. kerületi önkormányzat.
- Az éppen korrupciós vádakkal előzetes letartóztatását töltő DK-s polgármester vezette III. kerület.
Ezen kerületek neve többször is felmerült a parkolási botrányok során. Ami érdekes, hogy hiába volt ellenzéki polgármesterváltás 2019-ben a XI. és III. kerületben, nem változott a helyzet. Mindkét kerületben a DK váltotta a Fideszt. A XIV. kerületben ugyan 2014-től Karácsony Gergely volt a polgármester 2019-ig, aztán az MSZP-s Horváth Csaba 2024-ig, de a testületben a Fidesz, az MSZP és a DK hozta meg leginkább a döntéseket. Az adatok alapján nem tűnik légből kapott elképzelésnek, hogy a Fidesz és a DK-MSZP a parkolásban közös érdekek szerint járhatott el több fővárosi kerületben.
Fideszes kerületek legjei
Jellemzően a fideszes vezetésű kerületeknek volt a legtöbb időre szükségük, és ők adták a legkevesebb adatot.
Az I. kerületben a bevételi adatokat adták meg, a költségek esetében azt javasolták, használjuk a Budavári Kapu Kft. adatait - így a vállalat összes kiadását szerepeltettük. Ez alapján pedig az látható, hogy a legmagasabb parkolási díjakkal működő Budavárban nem túl nagy a rendszer profitrátája. Arra a tisztázó kérdésünkre se válaszoltak, hogy nettó vagy bruttó bevételi adatokat adtak meg - mivel a többség így küldte meg, náluk is bruttót feltételeztük.
Kőbányától végül részletes és alapos adatokat kaptunk. Itt az elmúlt hat évből ötben veszteséges volt a rendszer, összességében 13 százalékos mínuszt értek el - de fontos kiemelni, hogy itt csak egy kicsi térségben kell fizetni, a legalacsonyabb díjakat. Itt leginkább forgalomszabályozó eszköznek használják a fizető zónát, így a veszteség érthetőnek tűnik.
Egyetlen önkormányzat volt, amely nem tett eleget a közérdekű adatkérésünknek, Belváros-Lipótváros. Az V. kerület jegyzője egy hónap után küldte el egy néhány soros levelében az önkormányzat közérdekű adatainak linkjét, továbbá a parkolási társaságuk honlapjának elérhetőségét, ahol közérdekű, gazdálkodási adatokat nem találtunk. A költségvetés adatait használtuk, de egyáltalán nem biztos, hogy ez teljes körű kimutatás. Így nem igazán látni, hogy milyen költségekkel működik az ország legtöbb bevételt hozó parkolási rendszere.
